Kényelmes, biztonságos, de csak hátráltat a fejlődésben - Ideje elhagynod a komfortzónádat!
A fejlődés a komfortzónán kívül van, az új viszont sokszor ijesztő. De még ennek ellenére sem tagadhatod meg a fejlődésed, mert akkor megreked az életed. Azt viszont megválaszthatod, milyen célért, hogyan és milyen ütemben fejlődsz! Manhalt Dóra kineziológus segít, hogy még ma megtedd az első lépés!
Ezeket láttad már?
De mi is az a komfortzóna? Egy olyan pszichológiai állapot, amelyben a dolgok ismerősnek tűnnek. Tudjuk kontrollálni a környezetünket, alacsony szintű vagy egyáltalán nincs bennünk szorongás és stressz. Itt kellemesen, otthonosan, biztonságban érezzük magunkat. Jól bevált módszereink vannak a dolgok elintézésére, amivel egy állandó, jól megszokott teljesítményt tudunk hozni. Nincsenek különösebb kihívások, viszont pontosan lehet tudni, mi a következő és az azt követő lépés.
Ehhez képest a komfortzónából való kilépés pont ezen kellemes dolgok elhagyását jelenti, ezért lehet annyira félelmetes eleinte. Hiszen a kellemeset - amiről persze tudjuk, hogy sokszor egyáltalán nem kellemes, inkább csak ismert és megszokott - kell elhagynunk valamiért, amiről talán semmilyen képünk nincs.
Akkor meg miért érdemes belevágni?
Mindannyiunknak van egy olyan része, ami vágyik a fejlődésre és az újra. Ki akarunk hozni magunkból valamit, képessé akarunk válni, el akarunk érni valahova, meg akarunk élni dolgokat. Ezen részünket tudják elfedni annyira a bennünk lévő és olykor felerősödő félelmek és kifogások, hogy elhisszük, nekünk nincs ilyen részünk, és valójában nem is vágyunk semmi újra. Sőt, egyenesen kiráz minket a hideg a változás gondolatától. De ha egy kis önismereti munkával, az elménk lecsillapításával el tudjuk kezdeni ezeket a félelmeket kitisztítani magunkból, felszínre kerülnek a vágyaink is.
Ha jobban belegondolunk, egész életünkben tanulunk valamit, folyamatosan fejlődünk, egészen a születésünktől kezdve. Megtanultunk fogni, ülni, mászni, járni, beszélni, írni, olvasni, és így tovább, ezáltal pedig mindig többé és jobbá váltunk. Mertük elhagyni a járóka rácsát és megtenni az első lépéseket azért, mert megláttunk egy játékot, amire vágytunk, és ha belegondolsz, nem igazán volt más választásunk gyerekként, mint folyamatosan fejlődni, erőfeszítéseket tenni, és elhagyni az addig megszokott dolgokat. Felnőttként is éppen erről van szó: meglátunk valamit, ami megtetszik, elkezdünk vágyni rá, álmodozunk róla, milyen lenne ott lenni, benne lenni abban az új állapotban, aztán amikor elég bátorságot gyűjtöttünk, nekivágunk.
Dolgozni kell az újért, de megéri
Az új út eleinte hozhat váratlan helyzeteket, új embereket, és persze a rengeteg tanulás sem megspórolható. Ebben pedig az izgalmas és vágyott dolgok mellett lehetnek olyanok is, amikre mások, vagy épp az egónk azt reagálja majd, hogy „Na, kellett ez neked! Nem lett volna mégis jobb, ha maradsz ott, ahol voltál?”. És igen, van olyan helyzet, amikor annyira megijedünk, hogy szívünk szerint visszatáncolnánk, és lehet, hogy meg is tesszük. De amint csökkenteni tudjuk magunkban a félelem érzését, rájövünk, hogy igenis vágyunk arra az újra, ezért újra nekivágunk. Ezt egészen addig fogjuk ismételni, míg egyszer teljes bizonyossággal nem fogjuk érezni, hogy jó az az új: sokkal több, tágasabb, más, magasabb minőség, mint amiben korábban voltunk.
Kialakulnak az új szokások, egy új rutin, éljük és élvezzük az újdonságát, próbáljuk felfedezni a benne rejlő lehetőségeket, eközben pedig mi is változunk. Másként látjuk a világot, másként fogunk működni benne, és el fog jönni az az idő, amikor már ez lesz a megszokott, ez lesz a komfortzóna - ez pedig így van jól és így természetes.
Ennek felismerése pedig talán az egyik legfontosabb dolog, ami támogat bennünket az új felé való elindulásban: hogy ott is lesz majd egy komfortzóna, ahol újra biztonságban és otthonosan érezhetjük magunkat. Ennek megértésével pedig rájövünk, hogy igazából semmit nem vesztettünk azzal, hogy elhagytuk a régit. Hiszen a tudást, a tapasztalást, amit korábban megéltünk, az emlékeket mind magunkkal hoztuk, ehhez kaptuk csak pluszban az újban rejlő lehetőségeket. Amikor pedig ki tud nyílni előttünk ez az új világ, képesek leszünk élvezni annak minden szépségét és újdonságát, rájövünk, mennyivel jobb itt. Ezért az érzésért pedig megérte végig csinálni az egész folyamatot. Aki pedig egyszer képes volt rá, szerzett róla egy konkrét és sikeres forgatókönyvet, annak akárhányszor menni fog!
