Kávé, kesudió, avokádó - szintén a klímaváltozás áldozatai lehetnek

2022. június 19.
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest

A kávé lehet a klímaváltozás igazán nagy vesztese, ami különösen érzékenyen érinti Európát, a világ legnagyobb kávéfogyasztóját.

Kávé, kesudió, avokádó - szintén a klímaváltozás áldozatai lehetnek
Fotó: Getty Images

Még ha nem is a legrosszabb forgatókönyvvel számolunk, akkor is a legjobb területek legalább a felükre fognak csökkenni a 2000-es szinthez képest, elsősorban az évi átlaghőmérséklet emelkedése miatt. A globális felmelegedés következtében mindhárom termény esetében eltolódnak a termőterületek, és változni fog azok besorolása, hogy kiválóan, vagy csak közepesen, netán épphogy alkalmasak az adott termény termesztésére.

Az avokádó és a kesudió esetében nagyobb a klimatikus mozgástér, ugyanis a megszűnő termőterületek helyett újak válhatnak alkalmassá. Különösebben azonban ennek sem lehet örülni, ugyanis felmerülhet az erdőirtás új mezőgazdasági területek létesítésének céljából. A fogyasztói szempontokon túlmenően ez húsbavágóan érinti a fejlődő országok kistermelőit, akiknek a megélhetése múlik ezen. Az éghajlatváltozás mérséklésén túlmenően az alkalmazkodás, a hosszútávú tervezés és a gazdák felkészítése segítséget nyújthat, azonban ezt már most el kell kezdeni. A másfélfok.hu cikke.

A globális kávéfogyasztás 33%-át Európa tette ki 2020/21-ben, ezzel a régiók közül az első a világon. Jelentős az import, a pörköletlen kávéból az EU fő ellátói Brazília és Vietnám. Az európai kávéfogyasztók számára fontos, hogy a kávé társadalmi és ökológiai szempontból is etikus forrásból származzon, így a piacon egyre népszerűbbek a Fairtrade és bio termékek. Az avokádó és a kesudió iránti igény is nő Európában.

Európai Unió kávéimport adatok, 2020. Forrás: eurostat
Fotó: másfélfok.hu

A kávé, az avokádó és a kesudió elsősorban a trópusokon teremnek és jelentősen hozzájárulnak a kistermelők megélhetéséhez.

Az éghajlatváltozás következében eltolódások várhatóak a termőterületeket tekintve: ami most alkalmas, nem feltétlen lesz már az, és ami most még nem az, a jövőben azzá válhat.

A három növénynek hasonló igényei vannak, de fontos különbségek is akadnak köztük: például a kávé a túl magas, az avokádó pedig a túl alacsony hőmérsékletre érzékeny leginkább. A csapadék tekintetében a kesudió rendelkezik a legnagyobb optimális tartománnyal, az avokádó viszont jobban tolerálja a száraz évszakot és kevésbé jól a sok esőt. A talaj tulajdonságaira (pH, textúra) a kávé a legérzékenyebb.

A kávét érinti legjobban a klímaváltozás: a mérsékelt szcenárió (vagyis amikor a globális felmelegedés mértéke kb. 2 °C alatt marad) szerint a legjobb területek legalább a felére csökkennek a 2000-es szinthez képest, elsősorban az évi átlaghőmérséklet emelkedése miatt (ugyanakkor néhány régió számára ez éppen kedvező változás lesz). Brazíliában az arabica számára legmegfelelőbb termőterületek közel 80%-a elveszhet egy közepes mértékű melegedést feltételező forgatókönyv esetén. Az avokádó számára kiváló termőterületek is csökkennek a Dominikai Köztársaságban, Peruban és Indonéziában, a kesudió számára pedig Beninben.

A három növényt vizsgáló tanulmányban az évi átlaghőmérsékletet és csapadékösszeget, a száraz évszak hosszát, a talaj pH értékét és a termőterület lejtését vizsgálták. Ehhez több globális klímamodell szimulációját használták fel, három különböző forgatókönyv alapján. Az eredmények alapján négy kategóriába sorolták a termőterületeket, a nem alkalmastól a nagyon alkalmasig.

Mindhárom növény esetén előfordulhat bővülés és összehúzódás is a termőterületet tekintve, de a leginkább alkalmas területek összességében jelentősen zsugorodni fognak az elkövetkezendő évtizedekben.

Már 2041–2060-ra is jelentős változások következhetnek be, még akkor is, ha egy mérsékelt forgatókönyvet tekintünk.

A kávé lehet a legnagyobb vesztes, a kesudiónak és az avokádónak van menekülőútvonal

A kávé számára jelenleg legalkalmasabb termőterületek Közép- és Dél-Amerikában (különösen Brazíliában), Közép- és Nyugat-Afrikában, valamint Dél-, Délkelet-Ázsiában találhatók, melyek kiterjedését elsősorban három tényező limitálja: a hosszú száraz évszak, a magas évi átlaghőmérséklet és az alacsony átlagos minimumhőmérséklet a leghidegebb hónapban. Néhány régióban, ahol a klíma alkalmas lenne a kávé számára, a talaj (pl. alacsony pH) tulajdonságai korlátozzák az ültetvényeket.

Az évszázad közepére drasztikus csökkenés valószínűsíthető a termőterületek alkalmasságát tekintve.

A legalkalmasabb terület nagysága több mint 50%-kal fog csökkenni, a közepesen alkalmas kategória pedig 31-41%-kal (szcenáriótól függően). A klímaváltozás leghangsúlyosabban az alacsony földrajzi szélességeken és alacsony magasságokban levő termőterületeket érinti.

A negatív változások elsősorban az emelkedő évi átlaghőmérsékletnek köszönhetők: a legtöbb területen legalább egy kategóriával csökken az alkalmasság.

Csupán néhány régió profitál a klímaváltozásból a leghidegebb hónap emelkedő minimumhőmérsékletei miatt (pl. Dél-Brazília, Uruguay, Chile, India, Új-Zéland) – összességében azonban a negatív hatások vannak többségben, ahogy az alábbi ábrán is látszik.

A kávé számára alkalmas termőterületek változása 2050-re egy mérsékelt forgatókönyv alapján. A térképen a zöld árnyalatok azt jelzik, hogy az adott terület a jelen állapotokhoz képest alkalmasabbá válik a növény termesztésére, a pirosak pedig az alkalmasság csökkenését mutatják. Forrás: Grüter et al., 2022
Fotó: másfélfok.hu

A kesudió jelenleg leginkább Mexikóban, Brazíliában, Venezuelában, Kubában, a Dominikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Nigériában, Madagaszkáron, Sri Lankán, Vietnámban és a Fülöp-szigeteken érzi jól magát.

Az éghajlati alkalmasságot elsősorban a hosszú száraz évszak és az alacsony átlagos évi hőmérséklet (pl. hegyvidéki területeken) határozza meg. A leghidegebb hónap átlagos minimumhőmérséklete is limitálja a termőterület észak-déli kiterjedését például Kínában és Brazíliában, a magas évi csapadék pedig Közép- és Dél-Amerikában, Nyugat-Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A kesudió számára a jövő pozitív és negatív változásokat is tartogat.

A leginkább alkalmas termőterület kiterjedése globálisan 17%-ot fog emelkedni a becslések szerint, az alkalmatlan terület pedig picit csökkenni fog.

A kedvező változások elsősorban az USA-ban, Dél-Amerikában, a Viktória-tó környékén, Dél-Afrikában, Észak-Indiában, Vietnámban, Kínában és Ausztráliában valószínűsíthetők, leginkább a leghidegebb hónap minimumhőmérsékletének emelkedése és a növekvő évi átlaghőmérséklet miatt. A negatív változások Közép-és Dél-Amerika egyes részein, Nyugat-Afrikában, Dél-és Délkelet-Ázsiában várhatók, szintén a növekvő évi átlaghőmérséklet miatt (pl. Beninben jelentős csökkenés), valamint egyes régiókban a több csapadék következtében.

A kesudió számára alkalmas termőterületek változása 2050-re egy mérséklet forgatókönyv alapján. A térképen a zöld árnyalatok azt jelzik, hogy az adott terület a jelen állapotokhoz képest alkalmasabbá válik a növény termesztésére, a pirosak pedig az alkalmasság csökkenését mutatják. Forrás: Grüter et al., 2022
Fotó: másfélfok.hu

Az avokádó szempontjából legalkalmasabb termőterületek napjainkban főleg Közép- és Dél-Amerikában, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában találhatók. A két leginkább limitáló tényező az évi csapadékmennyiség és a leghidegebb hónap minimumhőmérséklete.

Az avokádó számára kedvező csapadékmennyiség tartománya meglehetősen szűk, se a túl száraz, se a túl nedves körülmények nem megfelelők. A minimumhőmérséklet emelkedése miatt pozitív változások várhatók Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is. Ugyanakkor a növekvő csapadék Kelet-Afrikában és India egyes részein okoz változást.

A leginkább alkalmas termőterületek globálisan 14-41%-kal fognak csökkenni a szimulációk szerint (a forgatókönyv megválasztásától függően). A közepesen alkalmas területek viszont 12-20%-os növekedést mutatnak.

Mexikóban a pozitív változások dominálnak, de a Dominikai Köztársaságban 59-85%-kal, Indonéziában 40-65%-kal, Peruban 54-76%-kal csökkenhet a legalkalmasabb terület (bár itt a közepesen alkalmas kb. 30%-kal nőhet).

Az avokádó számára alkalmas termőterületek változása 2050-re egy mérséklet forgatókönyv alapján. A térképen a zöld árnyalatok azt jelzik, hogy az adott terület a jelen állapotokhoz képest alkalmasabbá válik a növény termesztésére, a pirosak pedig az alkalmasság csökkenését mutatják. Forrás: Grüter et al., 2022
Fotó: másfélfok.hu

Megjegyezzük, hogy a vizsgálati módszer nem veszi figyelembe a gazdálkodási opciókat (például az öntözést), a betegségeket és az extrém időjárási események okozta kockázatokat.

Az alkalmazkodás és a hosszútávú tervezés segíthet

Mivel a kávéültetvények élettartama körülbelül harminc év,

a jövőbeni éghajlat várható hatásait már most figyelembe kell venni, ezért fontos a gazdák felkészítése a várható változásokra.

A potenciális károk mérséklésének érdekében alkalmazkodásra lesz szükség, amit például különböző terület-specifikus gazdálkodási gyakorlatokkal vagy fajtanemesítéssel érhetünk el. Az árnyékolófák megvédhetik az ültetvényt a hőségtől, a mulcs használata pedig a talaj kiszáradása ellen lehet hatékony.

Emellett a hosszútávú tervezés is nagyon fontos, hiszen például már az ültetésnél figyelembe kell venni, hogy szükség lesz árnyékolófákra – melyek elültetésének szintén most van itt az ideje, nem tíz év múlva.

A termőterületek áthelyezésével fennáll az erdőirtás és így a biodiverzitás csökkenésének veszélye. Ezt azonban mindenképpen el kell kerülni, mert lehet ugyan új fákat ültetni, de az lenne a legfontosabb, hogy a már meglévő erdőinket ne pusztítsuk tovább.

A cikkben tárgyalt három terményen kívül korábban már elemeztük, hogy hogyan fog hatni a fokozódó klímaváltozás olyan további közkedvelt, sokak által gyakran vagy akár naponta fogyasztott teményekre, mint a tea, a kakaó, az olíva, vagy a ruháink alapanyagát adó gyapot. Mindegyik esetben elmondható, hogy növekvő kockázatokkal számolhatunk, megoldást pedig az üvegházhatású-gázkibocsátások azonnali és hatékony csökkentése, valamint a már elkerülhetetlen folyamatokhoz történő alkalmazkodás adhat.

Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfelfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.

Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Google Hírek ikon
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!
Techxpo További cikkek

Ez is érdekelhet

Egy éven keresztül minden nap nyers gyömbért ettem, így alakította át az immunrendszeremet

Egy éven keresztül minden nap nyers gyömbért ettem, így alakította át az immunrendszeremet

Értesülj elsőként legújabb híreinkről

Így kerüld el otthon a bakteriális vaginózist (x)

Így kerüld el otthon a bakteriális vaginózist (x)

A nők több mint felét érinti az inkontinencia az élete folyamán – szülész-nőgyógyász beszél a tabukról (x)

A nők több mint felét érinti az inkontinencia az élete folyamán – szülész-nőgyógyász beszél a tabukról (x)

Tényleg rájönnél, ha át akarnának verni? Teszteld le most! (x)

Tényleg rájönnél, ha át akarnának verni? Teszteld le most! (x)

Három zseniális budapesti étterem, amit ki kell próbálnod (x)

Három zseniális budapesti étterem, amit ki kell próbálnod (x)