Létezik jóindulatú irigység, ami még jót is tesz neked és az egészségednek

Az irigység olyan dolog, amire a társadalom negatívan gondol, és valóban nem kellemes érzés, ahogyan érdekes módon az sem, ha ránk irigy valaki. Kellemetlen dolog kevesebbnek érezni magunkat, de szintén kellemetlen, ha más arra vágyik, ami nekünk megvan, legyen ez egy tárgy, baráti társaság vagy karrier.

Az online világ növeli az irigységet

Tény, hogy az irigység nagyjából egyidős az emberiséggel, de az is igaz, hogy az utóbbi években sokkal könnyebb kevesebbnek érezni magunkat, mint valaha. A nők helyzete ebből a szempontból pedig kiemelkedően rossz, hiszen hiába, hogy a nagy lapok vagy webáruházak felismerték, hogy az nem jó taktika, ha a potenciális vásárlók kellemetlenül érzik magukat, ha a ruhák között böngésznek, és hiába, hogy egyre több a pozitív testkép mögé beálló márka, influenszer vagy híresség, ez már csak egy kis szelete annak, hogy mi mindenre lehet irigy az ember. A közösségi oldalak pedig erre még inkább rátettek egy lapáttal, mindenki boldog, mindenki sikeres, jó a párkapcsolata, szép helyekre jut el, és látszólag semmi gondja nincs. Annak ellenére, hogy a legtöbben tudják, hogy ez nem a valóság, mégis egyszerű irigykedni.

Az irigység nem egyenlő a féltékenységgel

Ahhoz, hogy elmondhassuk, miért nem akkora probléma az irigység, mint aminek tűnik, első körben egészen pontosan meg kell értenünk az érzést. A magyar nyelv értelmező szótára szerint az „irigy személy az, aki más szerencséjén, sikerén, jólétén bosszankodik, s azt inkább magának kívánja.” Illetve a „saját tulajdonát, kedvező helyzetét, állapotát önzően féltő személy”. Míg „a féltékeny olyan személy, aki fél, hogy valamit, amit elért, más elvesz tőle, magának szerez meg.” Azaz a féltékenység a legtöbbször arról szól, ami fontos nekünk, és a tárgya mindig olyan valaki, akivel össze tudjuk mérni magunkat.

Nem vagyok Netflix-függő, csak kell egy hely, ahol elbújhatok a valóság elől

A pszichológusok szerint igazán irigyek olyan emberekre tudunk lenni, akik hasonló korúak, ugyanolyan neműek és általában hasonló szociokulturális környezetben élnek, azaz egy ismert emberre vagy hírességre ritkábban vagyunk irigyek, míg mondjuk egy volt osztálytársra vagy a szomszédra, rájuk sokkal gyakrabban és erőteljesebben. Egy 2020-as nemzetközi kutatás azt állapította meg, hogy a magasabb társadalmi megítélés, és az ezzel járó tisztelet és csodálat az irigység leggyakoribb tárgya, nem pedig az anyagiak. Ezzel szemben a féltékenységet kiváltó tényező az afelett érzett szorongás, hogy a megszerzett státuszt, partnert, személyt eredményeket elveszítjük, vagyis míg az irigység belső motivációról szól, a féltékenység a külső fenyegetettség miatt alakul ki.

Létezik jóindulatú irigység

Az irigység a legtöbbek szerint rossz tulajdonság, de Gerrod Parrott a Georgetown Egyetem pszichológia professzora azt mondja, hogy az irigységnek létezik egy jóindulatú formája is. A rosszindulatú magában foglalja az ellenségeskedést és a haragot, amit egy másik ember iránt érzünk. Ezzel szemben létezik az a fajta irigység, ami viszont leginkább a vágyaink tárgyára irányul, legyen az lakás, család vagy karrier, ahol az irigység motivációja inkább az, hogy szeretne valaki jobb lenni, és elérni azt, amit a másik ember már elért. Ez a fajta irigység az, ami lehetővé teszi, hogy az illető önvizsgálatot tartson, és tervet készítsen, és elérje a céljait.

Az első lépés a legnehezebb, de az irigység az önismeret fontos része

A pszichológus szerint az első és egyben legnehezebb lépés, hogy az irigységet felismerjük, és megértsük, hogy ez az, ami miatt az adott helyzet vagy egy kép látványa diszkomfortos érzetet vált ki. Gyerekkortól próbálják a szülők a nevelés során alkalmazni, hogy az irigység nem jó érzés, ugyanakkor a legtöbb esetben az egész igazságtalanság érzéséből fakad, ami esetenként akár jogos is lehet. Azonban anélkül, hogy elismerné és azonosítaná valaki az érzést, nagyon nehéz produktívvá, motiválóvá alakítani, és fejlődni, ahelyett, hogy kisebbrendűséget építene ki bennünk. Azáltal, hogy felismeri valaki az irigységet, képes változtatni, és reálisabb perspektívában látni a helyzetét.

Irigy vagy ha azt látod, hogy valaki boldog nyaralásos fotót posztol a kedvesével? Vagy valamiért rosszul érzed magad, ha a másik megmutatja, hogy mennyit futott? Ha figyelsz a jelekre, a szakemberek szerint sokkal többet megtudhatsz magadról, mint eddig. Ha az unokatestvéred megoszt egy olyan képet, amin egy étterembe illő fogást tálal, és te ettől valamiért irigységet érzel, akkor ideje elgondolkodnod, hogy talán ez annak a jele, hogy ideje fejleszteni a kulináris ismereteidet. Valamiért ez zavar, míg az a kép, amin a nagynénéd az új makramécsodájával vagánykodik, csak szimpla elismerést vált ki belőled, ami viszont egyértelműen jelzi, hogy nem érdekel a makramézásnak még csak a gondolata sem. Az irigység nem kell, hogy szégyenletes legyen, és még csak nem is kell felvállalni nyilvánosan. A cél az, hogy egy alapvetően kellemetlen és negatív érzés konstruktívan hasznos és motiváló érzéssé alakuljon.

Néha jó, ha az irigység irányít

Ha rosszindulatú irigység fűt, az a helyzetek nagyon kis százalékában segít. Lehet, hogy az a zsigeri válaszod egy félmaratonnal dicsekvő kép után, hogy te ilyen borzalmas fotót sosem osztanál meg magadról, de ezt az érzést könnyedén át lehet fordítani jófajta irigységbe. A pszichológusok szerint egyszerűen az után, hogy felismerted az érzést, egy egyszerű kérdést kell feltenned magadban: “Irigy vagyok, és ez arra késztet, hogy …” és itt hamar kiderülhet, hogy az érzés nem arra irányul, hogy szeretnéd valaki rossz hírét kelteni vagy csak simán sírni, hanem rájössz, hogy az egész arról szól, hogy szeretnél valamiben jobb lenni.

Nappal is tudsz álmodozni, de veszélyes lehet, és felfalhatja az életedet

Yochi Cohen-Charash pszichológus szintén azt mondja, hogy az irigység jó is lehet, szerinte akár még a szorongással is lehet párhuzamot vonni, legalábbis annak ellenére, hogy mindkét érzés alapvetően borzasztó. Ez segít abban, hogy az ember felismerje, hogy változtatnia kell, és utalhat valamilyen feldolgozatlan traumára is. Ha valakire irigy vagy, mert például úgy érzed, hogy a karrierében előrébb jár mint te, akkor használd példaképnek. A pszichológusok szerint az irigykedés után érdemes megpróbálni objektíven végiggondolni, miért tart ott a másik, ahol mi is szeretnénk, mit csinál, amit mi nem. Ezek után vagy rájössz arra, hogy tulajdonképpen nem is kell rá irigykedni, vagy jobb esetben ellesheted a technikáit, módszereit, vagy bármit, ami valójában sikeressé teszi. El tudod kezdeni összeírni, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy az irigyelt munkát, nyaralást vagy boldogságot elérd.

Bár az irigység lehet jó, motiválhat, hogy olyan dolgokat érj el, amikről talán azt sem tudtad, hogy szeretnéd. Azzal azért tisztában kell lenni, hogy az egyik napról a másikra nem szedhető össze több generációnak elég anyagi vagyon, ahogy a tehetség sem olyan dolog, amit kitartással meg lehet szerezni. Ha olyan dolog miatt vagy irigy, ami elérhetetlennek tűnik, akkor a pszichológus szerint érdemes megnézni, hogy mi az, amiben viszont te vagy több. Lehet, hogy az egyik ismerősöd vásárolt egy nagyon szép új autót, de lehetséges, hogy bármit megadna, ha olyan lehetne a kapcsolata a szüleivel vagy a testvérével, mint neked. Mindenkinek megvan a maga története, problémája és kihívásai, és egészen biztosan van olyan terület, amiben jobbak vagyunk mint az, akit irigylünk.

Fejleszd velünk az önismereted:

• „Rettegek, hogy rájönnek, nem vagyok elég jó ide” - 5 módszer, hogy legyőzd az imposztor szindrómát
• „Fontos, hogy megértsd, jobban fogsz működni, ha nincs biztonsági hálód” - Miért olyan fontos az elköteleződés?
• Ha bízol magadban, megállíthatatlan leszel - na de mi van akkor, ha nulla az önbizalmad?