Miért akarunk olyanok lenni, mint az influenszerek?
A fiatalabb korosztály egy része már tudatosan influenszer akar lenni vagy az általa követett véleményvezérekre - legyen az sportoló, zenész vagy modell - szeretne hasonlítani. A jelenség kialakulásában számos tényező játszik közre a megfelelési kényszertől a hírességek utánzásáig.
Ezeket láttad már?
Napjainkban, amikor annyi minden az önkifejezésről szól, vajon miért akarunk olyan világhírű influenszerek klónjai lenni, mint Kylie Jenner, Selena Gomez vagy Chiara Ferragni?
Hogyan jutottunk el idáig?
Nem kell Instagram-felhasználónak lenni a legújabb divatirányzatok, smink- és hajtrendek megismeréséhez, ami alapján úgy tűnhet, hogy az internet népe még mindig a Kardashian–Jenner klán tagjaira hasonlítana leginkább. Bár hasonlóképpen nagy rajongótábora van az inkább közösséget, mint márkát építő Emily Ratajkowskinak, Cardi B-nek, Beyoncénak, Palvin Barbarának, Huda Kattannak vagy Lele Ponsnak. Rachel Weingarten szépségtörténész a Huffpostnak adott interjújában kifejtette, hogy a közösségi média előtti időkben a szépséghez való hozzáállást, szokásokat a földrajzi és etnikai tényezők határozták meg.
Például Ázsia bizonyos területein bőrfehérítőt használtak, míg az 1700-as évek Franciaországában a rizsporos paróka volt a divat. Az 1800-as évek végén és az 1900-as években azonban megjelentek a divatlapok, amik számos újdonságot hoztak az emberek életébe. A fordulópontot egyértelműen a ’40-es és ’50-es évek jelentette, mikor a magazinoknak köszönhetően a hírességekből szépségideálok lettek, és tömegesen kezdték el koppintani a sztárok stílusát. Pár éve mégis nagy port kavart, hogy korunk egyik legsikeresebb és legjobban kereső influenszere Kylie Jenner lett, aki még az ötvenes és a korai hetvenes évek szőke, kék szemű díváinál is nagyobb népszerűségnek örvend, legalábbis a Z generáció körében. Sikerének egyik titka, hogy jobban tudnak vele azonosulni a rajongók.
Eljött a multikulturális szépség kora
Weingarten szerint az emberek már nem határozzák meg egyértelműen az etnikai, faji vagy nemi hovatartozásukat. Az Instagramon látható sminktrendek technikailag bármilyen bőrszínhez és nemzetiséghez passzolnak. A határok elmosódtak, bárki kérhet a fodrásznál afroamerikai fonatokat, bárkinek lehet pirszingje, tetoválása vagy kimonója. A társadalmi homogenizáció kialakulásában a különféle szűrők és képszerkesztő applikációk, például a Facetune is nagy szerepet játszanak, mivel a követőknek ugyanazok az arcszépítő alkalmazások állnak a rendelkezésükre, mint az influenszereknek és a hírességeknek.
A népszerűségre és elismerésre vágyó 18–35 év közötti felhasználók pedig szívesen koppintják le a véleményvezérek stílusát, amit természetesen a ruházati márkák és szépségápolási cégek is kihasználnak. Főleg, mióta kiderült, hogy a vásárlók 84%-a bizonyítottan kedvet kap a vásárlásra, ha arról a közösségi oldalakon is olvasott. Ennek egyik fő oka, hogy a vásárlók jobban adnak azok véleményére, akiket nap mint nap látnak az Instagramon, mint az „arctalan” márkákéra, ezért a cégek nyitottak az influenszerekkel való együttműködésre.
Nem szeretünk kilógni a sorból
Az emberek nagy részének vágya, az általános szabványoknak való megfelelés egyrészről segíthet az önbizalom erősítésében, másrészről hosszú távon szorongáshoz vezethet. Különösen akkor, ha a magunkra erőltetett személyazonosságot egyre megszállottabban kommunikáljuk a közösségi médiában. Bár az Insta Repeates fotókat elnézve valóban tűnhet úgy, hogy mennyire egysíkúak lettek az Instagram-posztok az elmúlt időszakban, azért szerencsére nem mindenki kér a jelenlegi Insta-trendekből, sőt a közösségi média szereplői bizonyos tekintetben egyre sokszínűbbek. Az influenszervilág csillogó és sötét oldalát 2018 második felében Bert Marcus rendező dolgozta fel, aki a Netflixen mutatta be American meme néven futó szocio-dokumentumfilmjét olyan celeb influenszerekkel a főszerepben, mint Paris Hilton, Emily Ratajkowski, Fat Jew vagy a Snapchat-videós DJ Khaled.
