Ilyenek lesznek a jövő szakmái: Tűzoltó és katona helyett drónforgalom-irányító és digitálisdetox-terapeuta leszel?
Az Alfa nemzedékkel együtt jár egyfajta új életstílus, ami új szakmákat, új folyamatokat és egy teljesen más munkához való hozzáállást is hoz magával. Ebben a cikkben Dr. Rab Árpád jövőkutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével járjuk körbe a jövőbeli szakmák témakörét és a munkaerőpiac változásait, egyúttal válaszokat keresünk arra, hogy hogyan készítsük fel gyermekeinket egy olyan jövőre, melynek középpontjában a mesterséges intelligenciával felturbózott munkavégzés áll.
Ezeket láttad már?
Korábbi felfogás szerint úgy van rendjén, hogy az ember már gimnazistaként tudja, hol akar elhelyezkedni. A 21. században megváltozott mindez – a fiatalok, azaz a leendő munkavállalók már a rendszeres munkahely- és szakmaváltásban gondolkodnak, s pontosan tudják, hogy életük során bármilyen és bármennyi szakmába belekóstolhatnak.
„ A két-három generációval ezelőtti emberek hosszú évekig dolgoztak ugyanazon a munkahelyen, és onnan is mentek nyugdíjba. Ma ez szinte elképzelhetetlen, sőt, ha valakiről kiderül, hogy csupán két-három munkahelye volt és csak egyetlen dologhoz ért, akkor nem kapkodnak utána túlzottan a munkaerőpiacon. Manapság az atipikus munkák kerülnek előtérbe, mint például részmunkaidős állás, a távmunka vagy a bedolgozás.
A cégek egyre kevesebb pénzt és időt fektetnek a munkavállaló képzésébe, könnyedén cserélgetik az alkalmazottakat így teljesen érthető, ha a munkavállalók lojalitása is csökken
– mondja Dr. Rab Árpád, aki szerint számolni kell azzal is, hogy egyes szakmák és munkakörök – az automatizációnak köszönhetően – jelentős átalakuláson mennek át a következő években.
Nem vész el, csak átalakul?
Egyelőre csak elképzelés, hogy pontosan milyenek lesznek a jövő munkahelyei és szakmái, de az biztos, hogy minél inkább fejlődik a világ és a technológia, annál nagyobb eséllyel alakulnak ki később a most még sci-fibe illő állások, és annál több munkát tud majd a gép is elvégezni emberek helyett. Átalakuláson megy keresztül például a fuvarozói, a mezőgazdasági gépvezető, a pénztárosi, a tanári, a jogászi, a könyvelői, a könyvtárosi, a háziorvosi, a hitelügyintézői és az árufeltöltői munka. Ezeket a feladatokat szoftverek is könnyedén elvégzik majd (a háziorvos helyett gép méri meg a vérnyomást, vagy ír fel gyógyszert a felhőbe), miközben az ember lesz az, aki a szoftvereket irányítja, ellenőrzi és hitelesíti. A gyártósorok mellett sem emberek, hanem robotok dolgoznak majd, és valószínűleg kedvenc éttermünkben is robot fogja felszolgálni az ételt.
„Több szakma fog foglalkozni az ember és gép összekapcsolódásával és a környezetvédelemmel. Ilyen lesz többek között a biomérnök, a klímakutató, a VR-játéktervező, a kriptovaluta-tanácsadó, a robottervező, a digitális temetkezési vállalkozó, az okos otthon programozó, a felhőmérnök (olyan szakemberek, akik jól ismerik a legnépszerűbb cloud szolgáltatásokat, és ezek felhasználásával fejlesztik az alkalmazásokat). A drónok szinte egyik pillanatról a másikra csöppentek az életünkbe. Egyre több lesz belőlük a légtérben, az ütközések elkerülése végett pedig szükség lesz olyan emberekre, akik irányítják a megnövekedett drónforgalmat. Az IT-ismeretekre minden eddiginél nagyobb szükség lesz, keresett lesz a web- és a szoftverfejlesztő. A pszichológusok kutatási és gyógyítási terepe szélesedik: lesznek, akik a digitális eszközökkel kapcsolatos függőségekre specializálódnak (digitálisdetox-terapeuták).
A hibrid munkavégzés lehet a jövő útja
„A pandémia adott némi bepillantást a jövőbe, valamennyien belekóstolhattunk az otthoni munkavégzésbe. Ez előtt hazánkban volt a legalacsonyabb a távmunka aránya az Európai Unión belül, csupán 2-3% –, ez a szám mostanra 21 százalékra ugrott, és évek múltán sem fog jelentősen csökkenni. A szellemi szférában minden gond nélkül megoldható a távmunka, így a cégek pénzt spórolhatnak azzal, ha kisebb irodaterületet bérelve működnek tovább. A dolgozóknak is előny, ha otthonukhoz közelebb található, bérelhető irodában, vagy éppen otthonukban dolgoznak, mert így nem vesztenek el órákat a tömegközlekedéssel vagy autójukban utazva (közben a környezetet sem szennyezik), s több munkát el tudnak végezni, mint amennyit annakelőtte. Talán a legjobb és a legkiegyensúlyozottabb az volna, ha a szellemi szférában dolgozók csak heti kétszer járnánk be és a maradék három napon otthonról dolgoznának” – véli Dr. Rab Árpád, aki a felnövekvő generációval kapcsolatos meglátásait is megosztja velünk:
A mostani fiatalok lesznek később azok, akik irányítják majd a szoftvereket és az embereket. Sok helyen és sok munkakörben fognak dolgozni, ezért fontos, hogy rugalmasak, nyitottak, kreatívak és kíváncsiak legyenek, ne féljenek az újtól és a kudarctól, valamint, hogy folyamatosan képezzék magukat, és tisztában legyenek azzal, hogy milyen munka passzol hozzájuk, milyen a teherbírásuk és a bioritmusuk.
Szerző: Jónás Ágnes
