Home office és klímaváltozás: a beltéri légszennyezettségről is beszélni kell
Az időnk jelentős részét már a COVID-világjárvány előtt is belterekben töltöttük, de az elmúlt egy év korlátozásai és lezárásai miatt, ha lehet, még több időt voltunk a négy fal között. Bár a kültéri légszennyezettség sem kap súlyosságához mérten elég figyelmet a társadalomtól és a döntéshozóktól, a beltéri légszennyezettség sokak számára még a kültérinél is láthatatlanabb. Holott az ugyanolyan veszélyes az egészségünkre, miközben a kültéri levegő is ártalmas lehet. Az elmúlt években csökkent a beltéri légszennyezettséggel összefüggő halálozások száma, azonban a felértékelődő otthoni munkavégzés és a klímaváltozás következtében fokozódó időjárási szélsőségek miatt a problémát továbbra is fontos napirenden tartani.
Ezeket láttad már?
A COVID-19 miatti tavalyi átmeneti leállás szemmel láthatóan javította a levegőminőséget: a világ több pontján szokatlanul tiszta levegőt eredményezett. Ugyanakkor, ahogy az üvegházgáz kibocsátások, úgy a légszennyezési mutatók is gyors romlásnak indultak a korlátozások feloldásával, és egyenes úton vagyunk oda, hogy ugyanolyan rossz, netán rosszabb is legyen a levegőminőség, mint a járvány előtt.
Ha kint tiszta a levegő, akkor a szobában is minden rendben van?
A kültéri légszennyezés problémaköréről többet hallunk, mint a beltéri levegőminőségről, pedig
időnk nagy részét (kb. 90-95%-át) belterekben töltjük, az elmúlt egy évben pedig talán még többet, mint korábban.
A WHO adatai szerint évente közel 4 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségben. Magyarországon eddig elsősorban nemzetközi projektek keretében végeztek beltéri levegőminőség méréseket, ilyen volt például a SEARCH, a SINPHONIE, az ENVIE és az InAirQ. Az 1990–2017-es időszakra vonatkozó adatok szerint hazánkban csökkenő tendencia jelentkezik a beltéri levegőminőséghez köthető halálozás számában (100 000 főre vetített értéke 1990-ben kb. 30, 2017-ben közelítőleg már csak 8 volt).
A csökkenő tendencia egyáltalán nem garancia: home office és klímaváltozás
A javuló számok azonban nem szabad, hogy kétes biztonságba ringassanak minket. A világjárvány nemcsak az elmúlt egy évünket határozta meg, de szinte biztos, hogy alapjaiban változtatja meg a jövőbeli munkavégzést is. Munkáltatók és munkavállalók is kezdik felismerni az otthoni munkavégzés előnyeit – a kevesebb utazáson át a szükségtelen irodabérlésig –, így a home office valószínűleg sokak életében továbbra is meg fog maradni. Ami azt jelenti, hogy továbbra is sokat leszünk otthonainkban, zárt terekben.
Az éghajlatváltozás is fokozza a problémát. A szélsőségesebb időjárási körülmények várhatóan gyakoribbak lesznek a jövőben (hőhullámok, szélsőséges csapadékesemények, viharok stb.) és ilyenkor a belterek menedékként szolgálnak (azaz ismét növekedhet a bent töltött idő).
A magasabb hőmérséklet miatt nagyobb hűtési igény lép fel, amely a légkondicionálók megnövekedett használatát eredményezi, ami segítheti bizonyos mikroorganizmusok elszaporodását. A 21. század során várhatóan több lesz az extrém csapadéktevékenység: az intenzív esőzések hatására pedig megrongálódhatnak, beázhatnak épületek, amely elősegíti a penész kialakulását. Továbbá természetesen
a kültéri levegő is hatással van a beltéri levegőminőségre, ami egyre rosszabb az antropogén kibocsátás közvetlen (pl. szmog) és közvetett (pl. erdőtüzek) hatásai miatt.
Ha kint rossz a levegő, az a beltéri levegő minőségét is befolyásolja (a szellőztetéstől függő mértékben, hiszen ekkor a külső port is beengedjük a lakásba). A kinti levegőminőség jelentősen befolyásolja a belterek szálló por (PM10) koncentrációját. Szerbiában és Krakkóban végzett mérések alapján a kültéri és a beltéri PM10 között erős korrelációt állapítottak meg:
amikor kint növekedett a szálló por koncentrációja, azt a beltéri PM10 koncentráció növekedése követte.
Meghatározó tényező volt továbbá az évszak (a fűtési szezon miatt), az ablakok típusa és a fűtés módja. Tehát amíg a kültéri légszennyezettség problémája nem oldódik meg, addig a szobában sem várhatunk totális javulást.
A beltéri légszennyezők, forrásaik és hatásaik
Talán a legismertebb beltéri légszennyező anyag a szén-monoxid, hiszen évente 100-150 szén-monoxid-mérgezés következik be Magyarországon, amely esetek kb. 1/4-e halálos kimenetelű. Különösen azért veszélyes, mert színtelen és szagtalan gáz, így sokáig észrevétlen maradhat és felhalmozódhat a lakásban. Kis mennyiségben rosszullétet, nagyobb dózisban fulladást okoz. A szén-monoxid beltéri forrása elsősorban a fűtéshez köthető, de főzés során is megnőhet beltéri koncentrációja.
A radon is színtelen és szagtalan gáz, amely a földkéreg felől áramlik a lakásba (vulkanikus eredetű hegységekben levő épületek alsó szintje, illetve a vályogházak kitettebbek). Ugyan a szabad légkörben is megtalálható, de az épületekben általában egy nagyságrenddel magasabb koncentráció is kialakulhat. A tüdőrákos megbetegedések 10-15%-áért a radon felelős, így második helyen áll a kockázati tényezők között – csupán a dohányzás előzi meg.
A szén-dioxid nemcsak az üvegházhatás fokozásához járul hozzá; zárt térben például a légzés, főzés, dohányzás által növekszik a mennyisége (a 800 ppm-et is meghaladhatja beltérben), ami a koncentrációképesség csökkenését eredményezi. Az Egyesült Királyságban végzett mérések kimutatták, hogy az irodai munkát végzők teljesítménye túl magas szén-dioxid koncentráció esetén romlik, ez pedig összességében a gazdasági termelékenység romlásához is vezethet. A munkatempóra is hatással van a beltéri levegőminőség: alacsonyabb szén-dioxid koncentráció mellett 60%-kal gyorsabban dolgoztak az irodai alkalmazottak.
Főzés során nitrogén-dioxid is kerülhet a levegőbe, amely légúti panaszokat eredményez – a lakásban mért koncentráció akár többszöröse is lehet a szennyezett városokban mért értékeknek.
Ha túl nedves a lakás, egy beázást követően nem tudnak kiszáradni falak, esetleg a talaj felől érkezik nedvesség, könnyen találhatjuk szemben magunkat a penésszel. Erről már nem mondhatjuk, hogy általában észrevétlen marad – épp ellenkezőleg: nagyon is jellegzetes szaga van, amiről könnyen felismerhető és sokszor szemmel is jól látható. Azon kívül, hogy kellemetlen, veszélyes is. Magyarországon a penészes otthonban élő gyerekek esetén több mint 60%-kal magasabb az asztma vagy allergia kialakulásának esélye. Szintén allergiát okozhatnak és elősegítik az asztma kialakulását a poratkák, amelyek számára a párnák, matracok, plüssök jelentik az ideális élőhelyet.
Otthonunk számos részén megtalálhatóak az illékony szerves vegyületek – ún. VOC-ok (Volatile Organic Compound). Ide sorolhatjuk például a lakkokat, festékeket, ragasztókat, egyes bútorokat, rovarirtószereket, légfrissítőket, tisztítószereket és kozmetikumokat. A VOC-ok emberi szervezetre gyakorolt hatását tekintve is széles a paletta: fejfájást, szédülést, csökkenő koncentrálóképességet, szemirritációt okozhat, hosszútávon pedig máj- és idegrendszeri károsodást idézhet elő.
Ha a VOC-ok nitrogén-oxiddal reagálnak, ózon keletkezik, akárcsak fénymásolás során oxigénmolekulákból. Az ózon kifejezetten jó szolgálatot tesz a sztratoszférában, hiszen az ózonréteg megvéd minket a káros ultraibolya-sugárzástól, azonban a légkör alsóbb rétegében (a troposzférában) levő ózon már árt az egészségünknek, legyen szó kül- vagy beltérről. A troposzferikus ózon irritálja a nyálkahártyát, légzőszervet és a növények is érzik a hatását: szöveti elhalást és lassabb fejlődést eredményezhet.
Mit tehetünk?
A beltéri levegőminőség javításának leghatékonyabb módja a gyakori és alapos szellőztetés: ekkor akár egy-két nagyságrenddel is csökkenhet a szennyezőanyagok koncentrációja.
Természetesen, ha a kültéri légszennyezés jelentős, nem érdemes sokáig nyitva hagyni az ablakokat. A megfelelő beltéri levegőminőség eléréséhez ajánlott az arany középutat választani, azaz
se a hőmérséklet, se a páratartalom ne legyen túl magas vagy túl alacsony.
Az ideális tartomány hőmérsékletet tekintve 18,5–21,5 °C, a relatív páratartalom esetén pedig 43–67%.
Építkezés, lakásfelújítás során is fontos észben tartani a beltéri levegő kérdését: a lábunk alá fapadlót érdemes választani és vízbázisú festékeket használni a falakon. A mindennapi életet tekintve a portörléshez nedves törlőrongy használata ajánlott, és a tisztítószerekből is próbáljunk meg környezetbarát, vegyszermentes termékeket választani. Ehhez segítségünkre lehetnek a független minősítő intézetek által adott logók, jelzések. A szobanövényeknek is sokat köszönhetünk: amellett, hogy esztétikusak, a levegőminőséget is javítják.
Szerző: Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfelfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.
