Ezért legyen házassági szerződésed akkor is, ha megbízol a másikban - az ügyvéd is legyen kötelező program az esküvőszervezéskor
Statisztikák szerint minden harmadik házasság válással végződik. Ugyan, az utóbbi öt évben egyre több boldog szerelmes áll oltár elé, hogy örökre összekösse az életét, viszont egy esetleges válás során felmerülhetnek olyan kérdések, amiket a pár életük legboldogabb időszakában még csak nem is sejt. Cikkünkben a házassági szerződés szükségességéről számolunk be.
Ezeket láttad már?
Általában nem az jár a házasulandók fejében, hogy az esküvői ruhapróba, a virágok kiválasztása, a lakodalmas menü összeállítása és a nászút szervezése mellett felkeressenek egy ügyvédet a házassági szerződés kötése miatt. A jogi útvesztőkben dr. Kánya-Juhász Nóra ügyvéd lesz a segítségünkre, aki részletes magyarázatot ad minden olyan kérdésre, amik talán benned is felmerülhetnek cikkünk olvasása közben.
Sokszor csak az elővigyázatos, és a családi vagyonra különösen érzékeny szülők, vagy a korábban már pórul járt rokonok és barátok tapasztalatból érkező figyelmeztetése az, ami felhívja az ifjú pár figyelmét, hogy nem ártana felkeresni mégiscsak egy szakembert.
A boldogság ugyanis nem egy konstans állapot, mint ahogy a szerelem sem (feltétlen) tart örökké, így határtalan szerelem ide, idilli állapot oda, érdemes elővigyázatosnak és körültekintőnek lenni a mai világban és felkészülni arra a nem várt esetre, hogy mi lesz, ha bekövetkezik a legrosszabb, vagyis válásra kerül a sor.
Az esküvő napja nem minden
„A Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve elsődlegesen azt rögzíti, hogy a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik” - magyarázza cikkünk szakértője dr. Kánya-Juhász Nóra ügyvéd, családjogi szakjogász, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a házastársak nem rendezik vagyoni viszonyaikat szerződéssel, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer szabályait kell alkalmazni.
„Ennek a gyakorlatban azért is van jelentősége, mert a házassági vagyonjog szempontjából nem az esküvő napja számít” - hívja fel a figyelmet az ügyvédnő, majd elmagyarázza, hogy a házassági vagyonjog szempontjából a házastársak életközösségének a kezdőnapjának és a házassági életközösség utolsó napjának van jelentősége. A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt.
„A törvényes vagyonjogi rendszer fő szabálya, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek” - mondja a szakértő, aki megjegyzi, hogy a vagyonközösség addig áll fenn, amíg a felek életközössége, tehát az életközösség megkezdése előtt szerzett vagyonelemek nem fogják a közös vagyon tárgyát képezni.
Az életközösség megszűnése után a felek újra önálló vagyonszerzők, és azzal a vagyonösszességgel kell majd elszámolni, melyet az életközösségük fennállása alatt szereztek.
Közös vagyon, külön vagyon
Az ügyvédnő arra is részletesen kitér, hogy a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy különvagyonnak minősül, nem lesz közös vagyon. „Fontos kihangsúlyozni, hogy ha a házasságkötést élettársi együttélés előzi meg – ami manapság már szinte minden esetben előfordul - akkor az életközösség kezdőnapja lesz a vagyonközösség kezdőnapja is."
„Ehhez azonban az szükséges, hogy az élettársi együttélést házasságkötés kövesse, és a felek szerződéssel máshogy ne rendelkezzenek” - hívja fel a figyelmet dr. Kánya-Juhász Nóra, továbbá még egy nagyon lényeges részletre is kitér. Élettársi együttélés alatt nem csupán a nyilvántartásba vett élettársi kapcsolatot értjük, hanem a felek érzelmi, gazdasági közösségét, azaz azt, amikor a felek már közös jövőt képzelve maguknak együtt élnek.
A kötelezően ajánlott okirat
Az ügyvédnő véleménye szerint mindenki számára előnyös helyzetet teremt, ha a házastársak a vagyoni viszonyaikról rendelkeznek, hiszen ez a jövőben – esetleges különválás esetén – hosszas és költséges jogvitától kímélheti meg a feleket.
„Én a házassági vagyonjogi szerződést minden esetben ajánlom, hiszen így lehetnek a házastársak teljesen tisztában azzal, hogy mire számíthatnak a vagyonközösség megosztása során” - magyarázza a szakember és arra is kitér, hogy amennyiben a házastársak nem szabályozzák szerződésben a vagyoni viszonyaikat, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer szabályait kell alkalmazni, majd egy újabb fontos tényre is felhívja a figyelmet.
„Önmagában annak, hogy valaki vagyonos családból származik nincs kihatása a házassági vagyonjogra, tekintve, hogy az életközösség kezdete előtt meglévő vagyontárgyak különvagyonnak számítanak, ahogyan az örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy, vagy az ingyenes juttatás is” - figyelmeztet a jogász majd azt is részletezi, hogy a házastársak, az életközösség kezdetekor meglévő vagyontárgyakat nem „viszik be a közösbe.”
Ennek ellenére akkor is dönthetnek úgy, hogy a jövőben nem a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai szerint, hanem más vagyonjogi rendszer szabályai szerint kívánnak eljárni a vagyonközösségük fennállása alatt. Tehát akkor is javasolt a házassági vagyonjogi szerződés, ha a felek úgy határoznak, hogy a jövőben megszerzendő vagyon vonatkozásában a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérően kívánják szabályozni a vagyoni viszonyaikat.
Enyém, tiéd, miénk?
„A házassági vagyonjogi szerződés a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyait szabályozza, tehát ezzel kapcsolatos rendelkezések kerülnek a szerződésbe” - fejti ki az ügyvédnő, és arról is beszél, hogy hitelre nem vonatkoznak külön szabályok, tehát a vagyonközösség létrejöttekor meglévő hitel ugyanúgy a különvagyon részét fogja képezni, mint más vagyontárgyak.
A házassági vagyonjogi szerződés érvényességére vonatkozóan dr. Kánya-Juhász Nóra felhívja a figyelmet, hogy akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek.
A boldogító igen után is ér?
A szerződés megkötésével kapcsolatban a szakember kifejti, hogy akár a házasságkötés előtt, akár azt követően bármikor van lehetőség, nincs időbeli megkötés, és még egy fontos tudnivalóra felhívja a figyelmet.
„A szerződést bármimkor lehet módosítani, sőt vannak esetek, amikor kifejezetten érdemes is. Például, ha újabb olyan vagyonelem kerül a vagyonközösségbe, melynek sorsát a felek szabályozni kívánják, akkor érdemes módosítani a korábbi szerződésüket” - magyarázza Nóra, aki azt is elmondja, előre tervezni is lehet, hiszen a vagyonközösség fennállásának idejére – tehát a jövőre nézve is – szabályozzák a felek a vagyoni viszonyaikat.
Azonban a hatályos magyar jogszabályok értelmében a meg nem született gyermek későbbi – akár különváláskori - jogi sorsát vagyonjogi szerződés – és egyébként semmilyen más szerződés – keretein belül sem lehet szabályozni.
