A jó bor több, mint egy alkoholos ital - Hausel Dóra Éva borásszal beszélgettünk
Néhány évtizeddel ezelőtt a borászat tipikusan férfi szakma volt, mára viszont ez megváltozott. Ha még nem is vették át a nők a hatalmat, de egyre több olyan borról lehet dicsérő szavakat olvasni szaklapokban amelyeket nők készítettek, és egyre többször tűnik fel nő a díjazott borászok között. Hausel Dóra Éva pedig amellett, hogy Tokajban, a világ egyik legismertebb borvidékén termel, a közösségi oldalán szeretné jobban megismertetni a magyar borokkal az embereket.
Ezeket láttad már?
Mikor dőlt el, hogy borász leszel?
Tulajdonképpen beleszülettem, mert édesapámnak mindig voltak szőlőültetvényei, és szerette volna annak idején, hogy borásznak tanuljak. Az első percben nem nagyon voltam odáig ezért az ötletért. De tizenhárom évesen nem tudja az ember igazán, hogy mi szeretne lenni, így Budafokra jelentkeztem borászati iskolába. Ott érettségiztem, és a technikumot is elvégeztem, majd Németországban tanultam tovább. Ugyanúgy szőlész-borászatot, csak még komolyabb szinten, és mellette egy családi borászatban is dolgoztam, ami elég kemény volt úgy, hogy nem is beszéltem még akkor németül. Eddigre már a borászattal kapcsolatos kezdeti kétségeim is elmúltak. Aztán egy kicsit szüneteltettem a dolgot, mert szerettem volna utazni, és az akkori barátommal Ázsiába mentünk, majd Grúziában kötöttem ki. Itt nagyon nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek, ezért ott jobban belemélyedtem újra a borászkodásba, több helyre ellátogattam, kóstoltam és nagyon tetszett az a világ, amit ők ott képviselnek. Végül a COVID hozott haza, és azóta borászkodom és építem a saját márkámat.
Ezek az utazások mennyiben befolyásolták azt, ahogyan a borokhoz állsz?
Borkészítésben még kísérletezős fázisban vagyok, szerintem évek lesznek mire kialakítom magamban azt, hogyan szeretnék borokat készíteni. Ami Grúziában nagyon tetszett, az a természetközeliség, az hogy organikusan művelik a területeket. Megfogott a narancsbor, amit nagy, öblös agyagedényekben, kvevrikekben erjesztenek a földbe ásva. Nem bogyóznak, hanem egyben dolgoznak fel mindent, ebben az edényben erjesztik, vagyis teljesen más technológia, mint ahogyan mi készítjük a borokat. Nagyon tetszik ez a természetközelség, és szeretném valamilyen szinten ezt behozni, hasonló gondolkodásban készíteni a borokat. Lehet, ki is próbálom majd ezt a borkészítési módot.
Sokáig a borászat férfi szakma volt, mostanra viszont egyre több a nő. Mi kellett ahhoz, hogy ez a változás elinduljon?
Én is azt látom, hogy ahogyan változik a világ, egyre jobban igény is, hogy lehessenek nők is borászok. Nem feltétlenül férfias szakma ez, még ha vannak olyan fázisai is, amit nőként kevésbé tudunk megvalósítani, vagyis kell a férfi kéz, mert mondjuk a hordó cipelés nem igazán női munka. De szerintem a nők tudnak pluszt adni a borkészítéshez. Tudatosak a női borászok, és akárhol kóstoltam, mindig elegánsabb stílusú borok voltak azok, amelyeket nők készítettek.
Külön kell egyáltalán venni, hogy vannak férfi és női borászok, vagy egy ideális világban csak borászok lennének?
Jót tesz még az egésznek, hogy kiemeljük, ha egy bort nő készít, mert még sokan hozzá vannak szokva, hogy ez egy férfias szakma, vagyis férfi áll a pult mögött és kóstoltatja a borokat. Néha szeretnek tesztelgetni, azt hiszik, hogy csak úgy odaállítottak és olyankor el kell magyaráznom, hogy nem, ezt a bort én készítettem.
Hogyan jött a fogyasztók edukálása?
Rendezvényeken jöttek olyan visszajelzések, és tapasztaltam, hogy alap dolgokban is vannak hiányosságok, és sokszor az a tudás is hiányzik, hogy hogyan készül a rosé bor, vagy mi az, hogy házasítás és honnan jön a cuvée elnevezés. Van, aki úgy gondolja, hogy az annyit jelent, hogy összeöntögetünk borokat. Engem ez zavart, mert a mi szakmánk egy szép szakma, kiemelkedő, és a bor is több annál, mint hogy egy alkoholos ital. Nem szeretem ha lekezelően bánunk ezzel az itallal, mert abban a palackban a borász egész éves munkája van. Ezért gondoltam, hogy elkezdem az edukációt, és próbálok közepesen hosszú, befogadható podcasteket készíteni. Fontos erről beszélni, akár szájbarágósan is, hogy a közhiedelmeket megdöntsük. Vannak Magyarországon is nagyon jó kurzusok, csak ezek nem érhetőek el mindenki számára. Célom, hogy a fiatalabb generációt hozzuk közelebb a borokhoz és ehhez a világhoz, hogy ne úgy ismerkedjenek meg a borozással, hogy a szupermarketben a minél olcsóbbat veszik meg. Vannak nagyon jó boraink, megfizethető áron, érdemesebb a minőségibb borokat venni azok helyett, amelyektől másnap nagyon rosszul érzi magát az ember.
Azt írod az oldaladon, hogy szeretnél egyedi borokat készíteni. Ehhez hatalmas lexikális tudásra van szükség, vagy inkább fantáziára és kísérletező kedvre?
Amit az ember megtanul a suliban, az nagyon jó alap. A tudást, amiből építkezni tudok, azt viszont kint a terepen lehet megszerezni, mikor kimegyek a szőlőbe, és végigcsinálom az összes feladatot a metszéstől a palackozásig. De ugyanúgy hozzá kell rakni a saját kreativitásaimat, tapasztalataimat, amelyeket utazások vagy kóstolások során magamba szippantottam. A kísérletezés pedig izgalmat ad hozzá, főleg hogy egyszer egy évben tudom ezt megtenni, így ha valami nem tetszik, vagy máshogy csinálnám, akkor egy évet kell várnom, hogy újra kipróbáljak mást.
A mezőgazdaság az egyik leginnovatívabb ágazat, neked mennyire segít a technológia? Kiveszi a lelket az egészből vagy inkább segít abban, hogy biztosabb legyen a hozam vagy a minőség?
Alapvetően jobban hiszek a kézi dolgokban, amit én magam csinálok. De ha azt nézem, hogy a munkaerőhiány itt is nagy probléma, lehet hogy eljön az az idő, mikor jobban gépiesíteni kell, hogy levegyük az emberek válláról a súlyokat, és jöhet a drónos szüret. Ráadásul most is vannak olyan gépek, ami mondjuk leválogatja a szőlőt, és bár egyelőre nem gondolkozok rajta, de lehetséges, hogy ez segít majd például a munkaerő problémák megoldásában.
Lehet már ilyenkor látni, hogy milyen lesz az idei termés?
Sok helyről jöttek a hírek az esőzésekről, Tokaj-hegyalján szárazság volt, és nagyon kellene az eső. Beindult a virágzás, szépen növekszik minden, de igazából augusztus végén-szeptember elején, vagy még akkor sem látszik igazán, hogy milyen lesz a termés, mert elég egy hatalmas esőzés akkor, amikor éppen nem kellene, egy jégeső és már borul minden. Most minden szép, reméljük jó lesz a termés, mert akkor fogok tudni kísérletezgetni is.
Milyen kísérletezgetéseket terveztél el?
Rengeteg mindent. Szeretek hordókkal kísérletezgetni, nagyon bejött az korábban, hogy fa hordóban erjesztettem, és ilyet most is csinálok majd. Amit ki fogok próbálni idén az a héjon erjesztés, és még olyan fajtákkal mint a furmint, hárslevelű vagy a sárgamuskotály szeretnék külön-külön foglalkozni.
Kövesd Évát az @aszutokaji Instagram-oldalon!
szerző: Juhász Edina
