Hátizsákkal és babahordozóval a föld körül - ismerd meg a világjáró családot!

„Kitti, te negyvenvalahány, én százhárom vagy száznégy?” – Timi és Zoli, akiket sokan a Világjáró Család nevű Instagram-oldalukról ismernek, éppen azt számolják, hány országban jártak már. Napfényes lakásukban látnak vendégül, a rengeteg útról a színes hűtőmágnesek és a párkányon üvegtartókban sorakozó homok árulkodik: Kambodzsa, Guatemala, Makaó, Dél-Afrika, és így tovább. Mielőtt egy népszerű Instagram-oldal, blog, majd később két könyv szerzőivé váltak volna, Timi és Zoli egy céges futóversenyen ismerkedett meg, pár hét múlva pedig már Izrael felé repültek – és a többi már történelem.

„Az ismerőseink és a családunk mind azt mondták, hogy addig utazzunk, amíg nem születik a gyerek, mert utána majd úgyse megyünk sehova, és az egészséges táplálkozást is elfelejthetem” – meséli Timi. Az oldaluk nagyon praktikus okból született: hogy megmutassák, a gyerekvállalás után sem áll meg az élet. Több külföldi utazós család blogját követték, és miután magyar példát nem igazán találtak, úgy gondolták, akkor lesznek ők a hazai világjáró család. Az első közös nagyobb útra a kisfiuk születése után vették meg a repülőjegyeket, és Poldi öt hónaposan már Mexikót fedezhette fel szüleivel.

HÁTZSÁKKAL A VILÁGBAN

A gyerekkel való utazástól sokakat eltántorít a bonyolultnak tűnő logisztika: a biztos rutin megbontása, az etetések, a sok pelenka, és persze a rettegett repülőút. Viszont Timi és Zoli minden poszttal bizonyítja, hogy semmi sem lehetetlen. Timi, az első magyar BLW (babairányított-hozzátáplálási) módszerről szóló könyv szerzője elhivatott az egészséges és tudatos étkezés iránt, amin Poldi érkezése sem változtatott, inkább bővült a tudása. Timi oldalán visszatérő téma az egészséges táplálkozás, az utazás és az anyaság témakörének összefonódása, kiemeli, hogy a BLW módszer nem csak praktikus és kényelmes, hanem ez ad lehetőséget, hogy megoszthassák Poldival az utazások élményét. Bárhova mennek, bármilyen kultúrába kóstolnak bele, Poldi ugyanazt eszi, amit a szülei – annyira hozzászokott már az egzotikus ízekhez, hogy a hagyományos pörköltet is currynek hívja.

Visszatérő kérdéskör Timiék felé a kisgyerek napi ritmusának betartása és az otthon biztonsága. „Nem a négy fal adja a biztonságot, hanem mi” – válaszolják ilyenkor a szülők. Poldi mindig rugalmasan igazodik az időeltolódásokhoz, és persze az utazások programját a kisfiú aktuális rutinjához igazítják: délelőtti túrák, városnézés, majd korai fekvés. Ami a pakolást illeti, a hátizsákos utazásért rajongó házaspár bepakolása annyiban változott, hogy most már egyel több hátizsákkal indulnak útnak, de sose csomagolnak túl sok mindent: az itthon ismert termékek és márkák a világ legtöbb pontján elérhetőek, ahol pedig mégsem, ott is biztosan lehet kapni valami csemegét és vizet. A tucatnyi út alatt kipróbált, biztos tippeket nem tartották meg maguknak, inkább összegyűjtötték a 24 ország 24 hónaposan: Világjáró Családok Kézikönyve című könyvükben, és már a folytatáson gondolkoznak.

CSALÁDKÉNT ÉS CSAPATKÉNT IS TÖKÉLETESEN MŰKÖDNEK

„Nagyon érdekes kapcsolati dinamikák alakulnak ki ilyenkor – meséli Zoli. – Ahogyan működünk: családként, csapatként – így alakul ki az a közös tér, amiben mindenki jól érzi magát.” Felosztják maguk között a feladatokat, de a kötelező útinaplójegyzeteket mindig közösen írják. Zoli mindenkinek azt tanácsolja, hogy egy friss kapcsolat elején utazzanak el valahova ketten. Filozófiája szerint az utazás az életnek egy „nagyon szép szimbóluma”: mindig adódik váratlan helyzet, de a világ másik felén is fel kell találni magad valahogy. A kalandok közben sok minden kiderül: hogy tudtok-e egy csapat lenni, és közösen megoldani krízishelyzeteket? Az utakból mit hoztok haza? Bár legutóbbi, dél-afrikai útjuk során kirabolták őket; Hurghadában pedig, ahová nem is akartak menni, de egy járatmódosítás miatt kénytelenek voltak, egy elviselhetetlen szállásra keveredtek – a rosszabb emlékek mégis eltörpülnek az életre-szóló és karakterformáló élmények mellett.

Timi évekkel ezelőtt még kényszeresen számolta a kalóriákat, azonban a világ felfedezése iránti vágy felülírta az önkorlátozást. Rugalmasabb és nyugodtabb lett, túlizgulás nélkül pedig magabiztosabbnak érzi magát anyaként is. Zoli látásmódját a sokszínű kultúrák megtapasztalása formálta, egy-egy túra közben érti meg, hogy „Afrika vagy India nem fog a kedvemért megváltozni, nekem kell elfogadnom. Ez az elfogadás színesíti az ember lelkét.” A bolygó bejárása persze a közel négyéves Poldira is hatással van. Ovistársaihoz képest szociálisabb és nyitottabb, már ismeri a müezzinek autentikus énekét és a speciális közlekedési táblákat is, amelyek például a majom- vagy krokodilveszélyre hívják fel a figyelmet.

ÁTÉRTÉKELŐDÖTT AZ OTTHON FOGALMA

Hacsak a kalandvágyó család nem lassít kicsit a tempón – márpedig nem fognak – hamarosan elmondhatják, hogy a világ összes országát meghódították. Zoli, aki igazi veterán utazó, már több olyan helyen járt a családjával, amit először egyedül fedezett fel, de egyáltalán nem bánja, sőt! „A lényeg nem a pipa az ország mellett, hanem az érzés; az élmény, amit elhozok, mindig más. Együtt átélni más, mint egyedül” – meséli Zoli a harmadik dél-afrikai útjáról. Amikor rákérdezek, melyik az az úti cél, ahova egyszer mindenképpen el akarnak majd menni, mindketten rávágják, hogy az Antarktisz. Valahogy egy ilyen nem mindennapi választ vártam egy abszolút nem mindennapi pártól. Timiéknek számára az évek alatt átértékelődött az otthon fogalma is. Nem okozna problémát, ha éppen karácsonykor kelnének útra, vagy ha hónapokig Szibériát járnák hármasban, nem lenne honvágyuk, mert ahogy Timi mondta: „akkor vagyunk otthon, amikor együtt vagyunk.”

A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es májusi lapszámában jelent meg.

Szöveg: Csibra-Kaizler Tamara

Fotók: Világjáró Család