Folyton ásítasz? Ezek a különös okok állhatnak mögötte
Te mire szoktál gondolni, ha ásítasz? Talán arra, hogy itt az ideje lefeküdnöd, többet kellett volna aludnod előző este, vagy esetleg úgy érzed, hogy az aktuális programod untat? Való igaz, hogy az ásítás a testünk természetes válasza lehet a fáradtságra vagy az unalomra, azonban ha folyton ásítasz, annak már különösebb, komolyabb oka is lehet.
Ezeket láttad már?
Ha ásítunk, arra a legtöbben általában csak legyintünk egyet, az élet pedig egyszerűen megy tovább. Na de mi a helyzet akkor, ha folyton ásítasz? Ebben az esetben már aligha valószínű, hogy egyszerű fáradtság vagy az unalom áll mögötte, és a hiedelmekkel ellentétben nem is az, hogy másokat látunk ásítani, vagy akár csak gondolunk az ásításra. Sokkal inkább egészségügyi okról lehet szó...
Mi valójában az ásítás?
Az ásítás nem más, mint egy természetes reflex, amely nemcsak ránk, emberekre, hanem az összes gerinces állatra jellemző - a halakat, a madarakat és a hüllőket is beleértve. Szinte minden életszakaszban megfigyelhető, a magzatkortól egészen az időskorig. Azt mindannyian jól tudjuk, hogy ha ásítunk, akkor kinyitjuk a szánkat, mélyen belélegezzük a levegőt, majd lassan kifújjuk. Ez a művelet pedig általában 5-10 másodpercig tart, és alapvetően semmi rossz nincs benne.
Amikor természetes
Az ásítás leggyakoribb oka az álmosság, ami lefekvés előtt és ébredés után is jelentkezhet. Ilyenkor gyakran automatikusan kinyújtjuk a végtagjainkat is, ami segít meggátolni, hogy elaludjunk. A másik nagyon gyakori ok az unalom, vagyis akkor is ásíthatunk, ha a környezetünkben zajló események - például egy számunkra nem túl izgalmas előadás - nem igazán motiválnak minket az ébrenlétre.
Már kevésbé ismert, de szintén természetes ok, hogy az ásítás segíthet az agyunk hőmérsékletének szabályozásában, illetve képes enyhíteni a fülünkben lévő nyomást is olyan helyzetekben, mint a repülőgépen való utazás. Végül, de nem utolsó sorban vannak kutatók, akik úgy vélik, hogy az ásítás jelentkezhet szimplán empátiából is, vagyis azért, mert körülöttünk más is ásított.
Mennyi ásítás számít túl soknak?
Átlagosan napi 5-10 alkalommal ásítunk, és ez az a gyakoriság, ami természetesnek számít. Ennél jelentősen több ásítás már túl soknak mondható, az ebben érintettek pedig a megfigyelések szerint akár naponta százszor is ásíthatnak. Ebben az esetben viszont már nem valószínű, hogy szimplán az álmosság vagy az unalom áll az ásítás mögött, és mindenképpen érdemes komolyan venni.
Amit a túl gyakori ásítás jelezhet
Ha te is akár nap mint nap folyton ásítasz, akkor feltétlenül érdemes átgondolnod, vajon minden rendben van-e az alvási szokásaiddal. Ebben az esetben ugyanis a leggyakoribb bűnös az a túlzott álmosság és más alvászavarok, amelyekre minél előbb érdemes megpróbálnod megoldást keresni, például a háziorvosod és egy alvásszakértő segítségével. Persze gyakran a házi praktikák is segítenek, de ha hosszú ideje nem alszol jól, úgy mindenképp érdemes orvoshoz is fordulnod.
Túl gyakori ásítást okozhat az is, ha valamilyen gyógyszeres kezelésbe kezdtél a közelmúltban (például szorongás vagy depresszió miatt), ugyanis jó néhány készítmény mellékhatása is lehet. Ebben az esetben feltétlenül egyeztess a kezelőorvosoddal, hogy biztosan megfelelő-e számodra az adott gyógyszer, vagy hogy miként csökkenthetnéd az ásítások gyakoriságát.
Mindezeken túlmenően pedig olykor neurológiai betegségek, mint például a migrén, az epilepszia vagy a sclerosis multiplex is okozhatnak túl gyakori ásítást. Vagyis ha rendszeresen túl sokat ásítasz, annyi biztos, hogy nem éri meg csak legyintened rá egyet, hanem jobb, ha minél előbb utánajársz, pontosan mi okozza, hiszen az is előfordulhat, hogy egy olyan egészségügyi probléma áll a háttérben, ami minél előbbi kezelést igényel. De még ha nincs is szó ilyesmiről, akkor is sokkal jobban fogod érezni magad a bőrödben, ha tudod, a te esetedben mi okozza a folytonos ásítást, és hogyan szabadulhatsz meg tőle.
Forrás: sleepfoundation.org, verywellhealth.com, blog.swedish.org
