A britek már egy gombot sem tudnak felvarrni, a Z generáció viszont forradalmat csinál a ruhajavításból
Az új generáció mindennél fontosabbnak tartja a környezetvédelmet. Trendet csináltak az újrahasznosításból, és világszerte egyre több ember figyelmét hívják fel az ökotudatosságra. Nekik köszönhetően egymást érik a témával kapcsolatos műsorok, könyvek, kiállítások és oktatóvideók.
Ezeket láttad már?
Nem csak a Föld napja alkalmából jelentetünk meg ökotudatossággal kapcsolatos cikkeket, folyamatosan segítünk neked, hogy változhass, változtathass. Az ebből a szempontból az előző generációknál jóval tudatosabb Z-generáció elindította az újrahasznosítási forradalmat a közösségi médiában is. Az Instagramon és a Tiktokon egymást érik a ruhák és kiegészítők javításával, tudatos fogyasztással kapcsolatos storyk, amelyek egybecsengenek az Európai Unió által meghatározott fenntarthatósági irányelvekkel, miszerint a jövőben búcsút kell intenünk a „termeld ki, gyártsd le, használd el, dobd ki” modellnek, és a termékek fenntarthatóságára, javíthatóságára kell törekednünk.
Meg tudnád javítani?
A „Make do and Mend” mozgalom nem újkeletű elgondolás, a kifejezés eredetileg a második világháború idején már ment egy kört, mikor a mértékletességre, az újrafelhasználásra és újrahasznosításra buzdították az embereket. Azonban egy 2017-es felmérés szerint a britek hatvan százaléka ma nem tudna felvarrni egy gombot se, mindenki sokkal nagyobb valószínűséggel vesz új ruhát, mintsem tűt és cérnát ragadjon, és rendbe hozza a már meglévőt. „Ruháink megjavítása rendkívül fontossá vált.” – mondja a Fashion Revolution társalapítója, Orsola de Castro, aki szerint kollektív szemléletváltásra van szükség, el kell kezdenünk jobban vigyázni a meglévő ruhatárunkra is. Ruháink élettartamának egyről két évre történő meghosszabbítása ugyanis huszonnégy százalékkal csökkentheti a szénlábnyomunkat, tehát jelentős környezeti hatása van. Ma már számos közösségimédia applikáció, könyv, oktatóvideó segíti azokat az elszánt kezdőket, akik nem tudják, hogyan fogjanak bele ruháik megjavításába, de szeretnék, ha csökkenne a hulladéklerakókba kerülő ruhák száma.
A Josephine Philips által alapított Sojo például olyan átalakítási és javítási, valamint ruhacsere szolgáltatásokat nyújt, amelyek sokak számára lehetőséget teremtenek a szemléletváltásra. De a világjárvány idején több ismert luxus és fast fashion márka bővítette portfólióját, javítást vállalt be például a Gucci, a Burberry, a H&M és a Patagonia is. Felbukkantak olyan popup kávézók, ahol a takarékos divatrajongók a hagyományos módszerek és a kortárs kreativitás ötvözésével adhatnak új életet ruháiknak. A londoni Somerset House-ban pedig egy kiállítást is szerveztek Eternally Yours: An Exhibition abour Care, Repair and Healing címmel. A BBC TV restaurálásra fókuszáló Repair Shop címen futó sorozata epizódonként több, mint hétmillió embert ültet a képernyő elé.
A fiatalok számára menő az újrahasznosítás
Bár ezek a vállalások bizakodásra adnak okot, sok márka továbbra is azzal érvel, hogy a termékek javításának bevállalása túlságosan is költséges, időigényes és logisztikailag is nehéz kivitelezni a cégek számára. Ezért a felelősség inkább a független kisvállalkozások, gyártási folyamatokat felforgató, kiselejtezett anyagokkal dolgozó fiatal tervezők, a körkörösség iránt elkötelezett fiatalok kezében van, de a nagy követőszámmal rendelkező influenszerek is egyre gyakrabban hallatják a hangjukat a témában. „A felmérések azt mutatják, hogy a fiatalok minden más ügynél fontosabbnak tartják a környezetvédelmet.” – véli a Z-generáció fogyasztási szokásait kutató YPulse munkatársa, MaryLeigh Bliss, aki szerint ez a korosztály a recesszió árnyékában nőtt fel, és jelenleg is egy megélhetési válság felé sodródik, ezért különös árérzékenyek.
A szakértő úgy látja, a kevés pénzből gazdálkodó fiatalok lehetőségei a nem túl etikus fast fashion-re korlátozódtak, de egyre többen fordulnak inkább a ruhajavítás vagy a használt ruhák felé. A Tiktokon szupernépszerűek az olyan hashtagek, mint #upcyclingprojects, a #DIY vagy a #visiblemending, #mendingmatters, amik gyakran olyan figyelemfelkeltő videók mellé vannak rendelve, amelyekben az olcsó ruhavásárlás negatívumaira hívják fel a figyelmet. Míg mások a Youtube-on, Twitteren vagy Instagramon mutatják meg, hogyan kell kreatívan új életet lehelni a megunt ruhákba, milyen varrási technikák, trükkök vannak a foltok, szakadások eltüntetésére vagy hogyan kell egyszerűen cipzárt cserélni. „Ha minél tovább hordjuk a ruháinkat, azzal egyértelműen azt az üzenetet közvetítjük a márkák felé, hogy elegünk van. Túl sok mindent adtak el nekünk, de mi nem többet, hanem jobb minőségűt akarunk.” – fejti ki véleményét Emily Rea a The Restory marketingvezetője, aki szerint fontos, hogy reflektorfénybe kerüljön a javítás lehetősége, mert ezáltal számos környezetszennyező szolgáltatás kiváltható. A ruhák hosszú élettartamát ösztönző kezdeményezések létfontosságúak egy olyan ágazatban, amely évtizedek óta a minél gyorsabb leselejtezést preferálja.
Régi ruhából újragondolt új
Nemcsak az online térben hívják fel a figyelmet arra, hogy az új termékek vásárlása helyett javítsuk meg a régit, de a világ nagyvárosaiban, hazánkban is egyre több kreatív műhely kínál pár órás ruhajavító vagy méretre igazító tanfolyamokat, amelyek ára tizenöt-negyvenezer forint között mozog. „Egy ideje elakadt a kereslet. A luxus mindig is a hosszú élettartamról szólt inkább, ez szemlélet a fenntarthatósági kérdések miatt a vásárlókban is felerősödött. Lett egy sokkal fiatalabb réteg, akik áttértek a tudatosabb fogyasztásra, meggondolják mit vesznek és mi a céljuk vele.” – mondta Vanessa Jacobs a Restory online cipő- és táskajavító alapítója és vezetője, aki nyolc évvel ezelőtt indította el szolgáltatását a Selfridgesben és a Harvey Nicholsban.
Hasonló elven működik Hlatky-Schlichter Cintia Instagram oldala, a Bag Renaissance is, ahol luxus táskák restaurálására, karbantartására találunk ötleteket a fenntarthatóság jegyében. Felnőtt egy generáció, akinek már a könyökén jön ki, hogy mennyi egy ruha átlagos élettartama vagy hány millió tonna ruha végzi a hulladéklerakókban. Ők remélhetőleg már a divatipar lelassítására törekszenek. A biztató kezdeményezések ellenére nem dőlhetünk hátra, a világ továbbra is fuldoklik a ruhahegyekben, de ha valóban el akarunk határolódni az eldobható divattól, az egyik legjobb megoldás a már meglévő ruhadarabok élettartalmának meghosszabítása, személyre szabása. A csúcsminőségű termékek utógondozása azonban önmagában nem elegendő a bolygó megmentéséhez, a javítás lehetőségét és hozzáférhetőségét mindenki számára elérhetővé kell tenni. A Financial Times által megkérdezett szakértők szerint széleskörben akkor terjedhetne el a trend, ha a párezer forintos ruhát ugyanúgy beadnánk a javítóba, mint a több tízezer forintos dizájnerdarabokat.
