Csak biopamutból és megújuló energiával készülő anyagokból dolgozik a Printa
A Printa a hazai ökotudatos divat egyik legrégebbi és egyben legfontosabb színtere. Az üzletként funkcionáló hely azonban sokkal több ennél. Kiállítótér és egy szitaműhely is megbújik a helyiségben, ahol környezettudatos termékek készülnek.
Ezeket láttad már?
A Printa tervezőjével Majoros Zitával beszélgettünk, aki ruhák, táskák, füzetek, nyomatok, szitázható tárgyak sokaságát álmodja meg úgy, hogy ideológiájukat alapjaiban az ökotudatosság határozza meg.
Magánemberként is nagyon meghatározó Majoros Zita számára a fenntarthatóság, így tervezőként is fő szempont volt, amikor 2006-ban táskákat kezdett készíteni bőrdzsekikből. Sosem gondolta, hogy a világnak szüksége lenne még egy márkára, ami új anyagokkal dolgozik, ezért a túlfogyasztás helyett más alternatívát kínál, és újrahasznosított anyagokból tervez.
Grafikusként végeztél a Képzőművészeti Egyetemen, hogy lettél divattervező?
Képgrafikát tanultam, a diplomamunkám pedig már szitanyomással készült. A technikát már akkor nagyon megszerettem, így adott volt, hogy a saját grafikáim megjelenjenek a termékeken, de már ekkor sem volt mindegy, hogy ezek a darabok milyen anyagból készülnek, és hogy mitől lesznek még izgalmasabbak.
Mindig is fontos volt számodra a környezettudatosság?
Mindig, ugyanakkor az, hogy valami újrahasznosított anyagból készüljön, nekem képzőművészeti szempontból is érdekes volt. Akartam, hogy egy termékből, ami már létezik, legyen valami teljesen más, valami egyedibb. Ezért kezdtem el bőrdzsekikből táskákat tervezni.
Ezt tovább gondolva jött az ötlet, hogy más anyagokkal is kísérletezz?
A bőr csak egy anyag volt a sok közül, amivel elsőként próbálkoztam, de folyton kerestem, hogy mi az, amiből még létre lehet hozni egy újabb dolgot, hozzáadott értékkel. A textil kézenfekvő volt, de gondolkoztam újrahasznosított fában is, bármiben, amiből alkotni lehet. A textilekkel való kísérletezés vált be a leginkább. Így megnyitottam az első boltomat a Kertész utcában, aminek Bolt Műhely volt a neve. Itt egy minikollekcióval indultam, mely táskákból, pólókból és egyéb használati tárgyakból állt. Mivel a Bolt egy idő után kinőtte magát, tovább kellett lépnem.
Így jött létre a Printa?
Megismerkedtem egy brazil fotós lánnyal, Claudia Martins-szel, és vele együtt elkezdtünk gondolkodni egy olyan helyen, ami nagyobb, és elfér benne egy szitanyomó műhely, ugyanakkor kávézóként, galériaként, kiállítótérként és üzletként is funkcionál. Az is egy szempont volt, hogy kiállíthassuk a szitanyomatokat, illetve saját tervezésű darabokat és egyéb más környezettudatos dizájntermékeket is árulhassunk.
A környezettudatosság egyik alappillére, hogy újrahasznosított és újrahasznált anyagokkal dolgoztok. Mesélsz erről?
Kétféle újrahasznosítást is alkalmazunk. Az egyik a recycling, amikor elemeire szétbontott anyagból csinálunk egy újabb anyagot. Az upcycling pedig az, amikor a meglévő anyaghoz hozzá adunk egy új értéket, és csak a formáját változtatjuk meg új szabással, varrással. De ezen belül is van két metódus: a pre-consumer (használat előtti újrahasznosítás), ami tervezési szempontból nem annyira izgalmas, mert itt olyan anyagokkal dolgozunk, melyek már akkor hulladéknak számítottak, mielőtt bárki használta volna őket. Ilyenek a hibás anyagok vagy az anyagvégek. A post-consumer (használat utáni újrahasznosítás), már egy sokkal nagyobb kihívás, mert használt ruhadarabok ép részeiből szabjuk ki az alkatrészeket, majd összevarrvajuk őket. Próbálkoztunk extremitásokkal is: például elnyűtt katonai pokrócokból és paplanokból alkottunk valami újat. Ha pedig új anyagokat használunk, annak olyan tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, ami garantálja, hogy megbízható forrásból származik.
Ez a rengeteg ellenőrzés, utánajárás, előkészítés nem igazán könnyíti meg az etikus szellemben dolgozó tervezők dolgát.
Nagyon sok a kompromisszum. Az egyik legnagyobb kihívás a sorozatgyártás. Leginkább letisztult, egyszerűbb szabásvonalakkal tervezem meg a kollekciót, mert a sok anyag miatt így is elég érdekes lesz a végeredmény. Ha pedig nem az újrahasznosításról van szó, akkor ott vannak az anyagbeszerzés nehézségei. Az általunk használt biopamutból készült daraboknak GOTS tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, fair trade körülmények között, és megújuló energiák felhasználásával kell készülniük.
