A posztbiotikumok javíthatnak az életminőségeden és még a fogyást is segítik: kérdés, van-e belőlük elég a szervezetedben

Gondolkodtál már azon, miért van gyakori hasi diszkomfortod? Napi szinten küzdesz a puffadással, vagy épp úgy érzed, a tavasz közeledtével jól esne megszabadulni néhány kilótól? A változás minden esetben a fejedben kezdődik, de a bélrendszeredben történik! Goda Gábor vegyészmérnök, a Tomán Diet szakértője szerint manapság kezdünk csak mélyebben rájönni, valójában mekkora jelentősége van a bennünk élő mikrobiomnak és annak, ezt az életközösséget mivel „etetjük”, és ennek eredményeként milyen végterméket készítenek.

A hasznos bélflóra termékeit, melléktermékeit posztbiotikumoknak nevezik szakmai berkekben, laikusként pedig elmondhatjuk: meglehet, hogy ezek az anyagok lesznek a fogyásra vágyók új kedvencei a jövőben!

Utazás a bélflórában

Mindenekelőtt érdemes lehet egy rövid utazást tenni a bélflórában, hogy tisztába kerüljünk azzal, mit értünk pre-, pro- és posztbiotikumok alatt! A prebiotikumok jellemzően olyan, nem emészthető rostanyagok, fermentálható szénhidrátok, amelyek elősegíthetik a hasznos bélbaktériumok növekedését és aktivitását. „Ezek tulajdonképpen a probiotikumok ételeként és lakhelyeként szolgálnak. Vagyis a »jó bacik« bennük, rajtuk élnek és őket eszik, hasznosítják energiaforrásként. (Például: inulin, frukto-oligoszacharidok (FOS), galakto-oligoszacharidok (GOS), rezisztens keményítők, pektinek),” – magyarázza Goda Gábor.

A probiotikumok ezzel szemben azok a (bennünk élő) mikroorganizmusok (első sorban baktériumok és bizonyos gombák), amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva jótékony hatással vannak ránk. „Az emberi mikrobiom rendkívül összetett, egyénenként eltérő. (A modern kutatások szerint nagyjából több mint 1000-1500, különböző faj alkotja.) Ezek között vannak »jó bacik« (például: Lactobacillus és Bicidobacterium nemzetségbe tartozó baktérium törzsek, de a Saccharomyces boulardii nevű élesztőgomba is ilyen), akik értünk dolgoznak, a jelenlétükkel és munkájukkal támogatják az egészségünket.

Vannak továbbá »rosszak«, amelyek önmagukért tevékenykednek, és a munkájuk, felszaporodásuk számunkra kellemetlenségekkel, megbetegedésekkel járhat.” A »jó« mikroorganizmusok támogatják a bélflóra egyensúlyát, gátolják a kórokozók elszaporodását és hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez. Eddig a pontig nagyjából mindannyian ismerhetjük a képletet!

Krónikus gyulladást okoznak a szervezetedben, mégis naponta fogyasztod ezt a két ételt

Az újdonságot egyértelműen a posztbiotikumok jelentik: ezek lényegében a probiotikumok „hasznos hulladékai”. „Szaknyelven azt mondjuk, hogy a posztbiotikumok a probiotikumok (jótékony bacik által) termelt, bioaktív anyagok, amelyek közvetlenül is kedvező élettani hatással bírnak. Ide tartoznak a rövid szénláncú zsírsavak (például butirát, propionát) baktérium sejtfal-komponensek, egyéb metabolitok és baktérium-anyagcseretermékek is.” –magyarázza a szakértő.

A tudomány fókusza

Érdekes kérdés, vajon miért fordult a tudomány fókusza a posztbiotikumok felé. A szakértő szerint ennek egyszerű oka van: a mikroorganizmusok hulladékaiként aposztrofált posztbiotikumok új lehetőségeket nyitnak meg az egészségmegőrzés és a bélflóra-szabályozása terén. „Ez szuperül alkalmazható különböző bélgyulladások (például Crohn-betegség, Colitis ulcerosa), vagy áteresztő bélflóra-szindróma kiegészítő kezelésében, esetleges megszüntetésében, de a fogyás kapcsán is új lehetőségeket nyitnak meg ezek a furcsa végtermékeknek!”

A „hogyan” megválaszolása érdekesebb, mint gondolnánk! A posztbiotikumok egyik legfontosabb, rövid szénláncú zsírsava, a butirát (vajsav) a vastagbélhamsejtek egyik fő energiaforrása. A butirátok hozzájárulnak a bélfal épségének megőrzéséhez, regenerálásához, az egészséges bélfallal pedig megelőzhetők olyan problémák, mint a fokozott béláteresztés (ezt a köznyelvben lyukasbél-szindrómának nevezik).

„A butirátok ezen kívül javíthatják a tápanyagok felszívódását és támogathatják az egészséges bélmozgást, így csökkentve a puffadást, székrekedést és egyéb, gyakori emésztési zavarokat.” Gábor szerint érdekes adalék, hogy a butirát rengeteg más, hasznos anyag kiindulási alapanyaga is.

„A butirátok serkentik egyes Lactobacillus és Bifidobacterium törzsek működését, amelyek glutamátból közvetett rekaciók útján GABA (gamma-amino-butánsav) előállítását végzik. Ez egy olyan vegyület, amely gátló jelátvivőként működik az agyban. Stresszcsökkentő hatása idegi szinten hat, mert csökkenti az idegsejtek túlzott aktivitását!” – mutat rá a stressz és a bélrendszer egészségének (szinte utópisztikus) összekapcsolódására a szakértő.

A posztbiotikumok nemcsak a bélfal épsége kapcsán játszanak fontos szerepet, hanem a gyulladáscsökkentésben is. „A bélflórában zajló gyulladásos folyamatok (az immunrendszeri összekapcsolódás miatt) kihatnak az egész szervezet gyulladásos folyamataira! A posztbiotikumok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek segíthetnek csökkenteni a túlzott gyulladást, például úgy, hogy szabályozzák az immunsejtek működését és gátolják a káros, gyulladásos folyamatokat,” – magyarázza a szakértő.

Lassítja a rákos sejtek növekedését ez a gyulladáscsökkentő csodaszer, amiből napi szinten enned kellene

Posztbiotikumok és fogyás

A posztbiotikumok nemcsak az egészséges működésünkhöz, hanem a testsúlycsökkentéshez is hozzájárulhatnak! Vegyészmérnök-szakértőnk szerint három szempontból támogathatják a fogyási céljainkat.

1. Ha elegendő posztbiotikum van a szervezetünkben, az segíthet helyreállítani a bélflóra egyensúlyát is. Ez a tényező kulcsfontosságú lehet a testsúly-szabályozásában! „Ha a káros baktériumok elszaporodnak a szervezetünkben, az általában lassíthatja az anyagcserét, fokozza a zsírlerakódást, vízvisszatartást eredményez, és növeli az éhségérzetet. A posztbiotikumok segítenek visszaállítani ezt az egyensúlyt, így az emésztés hatékonyabban működhet,” – magyarázza Goda Gábor.
2. A posztbiotikumok közé sorolt, rövid szénláncú zsírsavak (így például a már emlegetett butirát, propionát, vagy esetleg a laktátok és acetátok) elősegítik a zsírégetést és csökkentik a zsír tárolását is. „A butirátok magasabb koncentrációja képes aktiválni olyan, sejtszintű mechanizmusokat, amelyek növelhetik az energiafelhasználást, vagyis több kalóriát égethet el a szervezet” – mondja a szakértő, aki egyúttal hozzáteszi: a posztbiotikumok segíthetik a vércukorszint-szabályozást is, ami hozzájárulhat a hirtelen éhségrohamok és a túlzott kalóriabevitel elkerüléséhez. Plusz egy pont a fogyási törekvéseknek!
3. A posztbiotikumok egyúttal csökkenthetik a gyulladásokat is. Ez azért fontos a fogyás szempontjából, mert a gyulladás befolyásolja az inzulinérzékenységet és az anyagcserét. „Amennyiben csökken a gyulladás, a sejtek jobban reagálnak majd az inzulinra. Ez elősegíti a zsírvesztést és megakadályozza a felesleges zsír lerakódását.” Fontos adalék, hogy a (már emlegetett, butirátok hatására növekvő) GABA termelődés (amelynek az idegsejtek közötti kommunikációban van szerepe) hatással lehet az étvágyra és a stresszre is. „Mivel a stressz gyakran vezet túlevéshez vagy érzelmi evéshez, a posztbiotikumok »nyugtató hatása« közvetetten segíthet a fogyásban!” – teszi hozzá Goda Gábor vegyészmérnök.

Akárhogy is: a posztbiotikumok izgalmas, új lehetőségeket kínálnak a bélflóra támogatására, a testünk egészségének megőrzésére és nem utolsó sorban a fogyásra! Ahogy – a kutatásoknak köszönhetően – egyre többet tudunk meg róluk, úgy válhatnak a jövőben az egészséges életmód-, és testsúlykontroll kulcsfontosságú elemeivé! Érdemes lehet a jövőben odafigyelni rájuk, és a bélflóra, valamint önmagunk jóléte érdekében tudatosan beépíteni őket a napi rutinunkba!