Félelmetes következményei lehetnek, ha nem használsz fogselymet - szakembert kérdeztünk
Manapság sem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos a fogaink megfelelő ápolása, ahogyan azt sem, mennyire fontos lenne, hogy mindannyian rendszeresen vegyünk részt fogászati szűrővizsgálatokon. Továbbra is sokakra igaz ugyanis, hogy még a napi két fogmosásra sem ügyelnek, fogselymet pedig még kevesebben használnak. Ez azért is nagy baj, mert hasonlóan fontos szerepe van a fogaink épségének megőrzésében, mint magának a fogkefének.
Ezeket láttad már?
Ha nem használsz napi rendszerességgel fogselymet, talán te is azt gondolod, hogy túl bonyolult, vagy biztos bele sem férne az idődbe. Dr. Szegeczki Edina tapasztalt, profi és lelkiismeretes fogorvosként most többek közt azt is elárulja, hogyan lehet egyszerű és gyors a fogselyem használata, és hogy miért van rá akkora szükségünk. Sőt azt is megtudhatod, milyen borzasztóan sok más, rendszeres fogászati ellenőrzésekkel egyébként akár meg is előzhető betegségnek lehet köze ahhoz, ha a szájüregünkben nincs minden rendben.
Mekkora figyelmet fordítunk itthon a fogaink megfelelő ápolására?
Sajnos nem eleget. Az a tapasztalatom, hogy hazánkban még mindig kevéssé egészségtudatosak az emberek, különösen igaz ez a fogápolásra és a fog- és szájüregi betegségek felismerésére, kezeltetésére. A legtöbben megfeledkeznek arról, hogy a fogaink és a szájüreg egyéb területei szerves részei a testünknek, az emésztőrendszerünk fontos részét képezik, szerepet játszanak a beszéd során a hangképzésben, betegségeik pedig szervezetünk egészére hatással lehetnek.
A legideálisabb az lenne, ha már a gyermekek születése előtt megtanítanánk a helyes száj- és fogápolásra a leendő szülőket. A kismamák fogászati gondozása azért is fontos, mert a fog eredetű gyulladások bizonyítottan növelik a koraszülés kockázatát. Sok páciens hivatkozik arra, hogy „rossz fogakat örökölt”. Az igazság az, hogy az öröklött tényezők a fogászati megbetegedések kialakulásában csupán másodlagosak: a betegségek fő okozója az elfogyasztott táplálékból a fogak felszínén megtelepedő és el nem távolított lepedék, ami a szájüregi baktériumok számára remek táptalajt jelent.
A baktériumok az anyagcseréjük során savakat és toxinokat termelnek, ezáltal károsítják a keményszövetet és a lágyrészeket, gyulladást okozva, ami további szövetkárosodást eredményez. A napi szájhigiénés rutinra a gyermekeket már csecsemőkortól szoktatni kell, a gyermekek fogát kb. 10 éves korig a szülőnek is meg kell mosni, fogselymezni, hiszen a finom mozgásokat a gyermek még ebben az időszakban tanulja, így nem képes a fogak tisztítását megfelelően kivitelezni. Ezt a szülők többsége sajnos nem veszi figyelembe, így kisgyermekeknél is sok esetben látok korán kialakuló, gyorsan terjedő fogszuvasodást.
A szájüregi egészségmegőrzés része a helyes táplálkozás kialakítása is. Kerülni kellene az egyszerű szénhidrátokban dús, feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, az esti fogmosást követően pedig már tilos a nassolás, és csak vizet szabad inni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni az évenkénti fogászati szűrővizsgálatok fontosságát is, mivel amellett, hogy időben ki tudjuk szűrni a fogszuvasodást és a fogágybetegségeket, minden kontrollvizsgálat egyben szájüregi daganatszűrést is jelent.
Magyarország sajnos még mindig élen jár európai szinten a szájüregi daganatos megbetegedések számát illetően, pedig a rendszeres szűréssel a legtöbb eset még rákmegelőző állapotban felismerhető, és kezelhető lenne. Saját praxisomban igyekszem nagy hangsúlyt fektetni a szájhigiénés oktatásra, az egészségnevelésre, és szerencsére vannak pozitív tapasztalataim. Sok időt kell erre szánni a kezelések során, de úgy érzem, apránként el tudjuk érni, hogy egyre szélesebb körben tudatosabbá váljon a száj- és fogápolás, én legalábbis ebben bízom.
Mennyire lehet hatékony, ha csak fogkefével mossuk meg a fogunkat?
A napi kétszeri, megfelelő technikával történő, alapos fogmosás szükséges a szájüreg egészségének fenntartásához, de nem elégséges. A fogkefe (legyen az kézi vagy elektromos) sörtéi nem tudják tökéletesen megtisztítani a fogközöket. Ezért a mindennapos fogselyemhasználat elengedhetetlen a fogak és a fogágy egészségének megőrzése érdekében.
Hogyan segít a fogselyem?
A fogközökben, valamint az íny és a fog közötti területen megtapadó lepedéket és a benne lévő baktériumokat a fogselyem használatával tudjuk alaposan eltávolítani, mivel ezzel az eszközzel tudunk bejutni a fogközbe. A fogselyem használatával meg lehet előzni a fogközök szuvasodását, a fogkőképződést, a fogínyvérzést és a fogágybetegségek kialakulását is. Én kiskamaszkoromtól kezdve használok fogselymet, minden fogam ép, és csak nagyon ritkán tapasztalok minimális fogkőképződést.
Milyen gyakran és hogyan ajánlott használnunk?
Naponta minimum egyszer, az esti fogmosást megelőzően mindenképpen javasolt a fogselyem használata, de célszerű lehet minden étkezés után eltávolítani vele a fogközökben maradt lepedéket. Én, ha csak tehetem, minden étkezés után fogselymezek. A fogselyemből letépünk egy darabot, feltekerjük a mutató- vagy középső ujjainkra és megfeszítjük a köztes részt a hüvelykujjainkkal. Ezután apró mozdulatokkal ki-be mozgatva a selymet óvatosan behúzzuk azt a fogközbe (így nem vágjuk meg vele az ínyt), majd miután a szoros érintkezési ponton túljutunk, a fog oldalára ráfeszítve a selymet, lekaparjuk vele a lepedéket a fog oldalfelszínéről.
Minden fogközben látunk egy ínyháromszöget, ennek a háromszögnek (ínypapilla) mindkét oldalát, vagyis a szomszédos fogak oldalfelszínét ilyen formán megtakarítjuk. Ezután kihúzva a selymet a fogközből, a fogselyem fennmaradó tiszta felületét használva, végighaladunk az összes fogközben. Így talán kicsit bonyolultnak tűnik, de szerencsére számtalan YouTube videót találni a témában, angol és magyar nyelven, és a fogászati szűrések alkalmával is meg szoktuk mutatni a helyes fogselymezési technikát.
Miért lehet, hogy még manapság is sokan tartanak tőle?
Akik tartanak a fogselyem használatától, valószínűleg nem a megfelelő technikát alkalmazzák, és megsértik a fogselymezéskor az ínyüket. Mások időhiányra hivatkozva nem használják, de azt az érvet is gyakran hallom, hogy „túl szorosan állnak a fogaim, nem fér be a fogselyem”. Tapasztalataim szerint megfelelő szélességű fogselyem kiválasztásával, jó technikával és egy kevés gyakorlattal kb. 1 perccel növeli meg a fogtisztítás idejét a fogselyem használata. Rosszul záródó töméseknél, nagy mennyiségű fogkő esetén, szuvas felszíneken előfordul, hogy akad, szálazódik, nem megy be a fogselyem a fogközbe, emiatt nem használják a páciensek. Ilyen esetben nem az a megoldás, hogy elhagyják a fogselyem használatát, hanem hogy elmennek fogászati kontroll vizsgálatra, ahol a fogorvos fényt deríthet a problémára, és megoldja azt.
Milyen egyéb fogköz tisztító eszközöket érdemes használnunk?
Speciális esetekben, például korábbi fogágybetegség miatt kialakult íny- és csontsorvadás után megnyílt fogközökkel rendelkező pácienseknél, vagy hídpótlást, illetve rögzített fogszabályozó készüléket viselőknél nem biztos, hogy egy egyszerű fogselyem használata kielégítően tudja biztosítani a fogközök tisztítását. Ilyen esetekben a különböző méretű, egycsomós fogköztisztító kefék és egy fogszabályozók, hidak és széles fogközök tisztításához ideális fogselyem használatát szoktuk megtanítani. Fontos azt is megjegyeznem, hogy a különböző szájöblögetők, valamint a szájzuhany kiegészítője lehet, de helyettesítője sohasem a fogköztisztító eszközöknek.
Mi történhet, ha egyáltalán nem törődünk a fogközök tisztításával?
Ha a lepedék eltávolítása elmarad, a benne lévő baktériumok és termékeik íny- és fogágygyulladást, valamint fogközi szuvasodást okozhatnak. A szuvasodás a fogbélig jutva, annak gyulladását, elhalását, a gyökércsúcsot körülvevő csont pusztulását okozza hosszú távon. A helyi gyulladások lehetnek kifejezetten fájdalmasak, illetve pusztíthatják az állcsontokat. Ezek a folyamatok a fogak elvesztésével járhatnak. A fogak pótlásának elmaradása a nem megfelelő rágás miatt állkapocsízületi és emésztési problémákhoz vezethetnek. A gyulladások talaján kialakulhatnak olyan túlzott immunválaszok, amelyek autoimmun betegségeket okozhatnak.
A baktériumok szóródása miatt kialakulhat súlyos esetben szívbelhártya-gyulladás, ízületi gyulladásos folyamatok, pikkelysömör stb. Ezeket a fog eredetű, szisztémás folyamatokat hívjuk gócbetegségeknek. Összefoglalva, egy semmiségnek látszó probléma, mint a fogínyvérzés vagy a fogszuvasodás, elhanyagolt esetekben rendkívül komoly betegségek okozójává válhatnak, amellett, hogy esztétikailag is rontják a fogazatot és a megjelenést. Nem utolsó sorban, a primer megelőzés (vagyis a megfelelő táplálkozás, a fogmosás és a fogselymezés) mindig sokkal olcsóbb, mint a kialakult károk helyreállítása a fogászati kezelések során.
