Most lesz 30 éves a párod és férfi? Menekülj!
Úgy tűnik, a férfiak sem viselik olyan könnyedén a harmadik ikszet. Igaz, őket többnyire nem a ráncok zavarják, inkább egy hosszú, eseménytelen élet víziója rémíti meg őket. Mindenesetre azt ajánljuk, légy résen, miután meggyújtottátok a gyertyákat a szülinapi tortán!
Ezeket láttad már?
Az életközepi válságról sokat hallottunk már, ha máshonnan nem, vígjátékokból, filmdrámákból, ahol a - többnyire férfi - főhős a negyvenötödik szülinapja környékén bőrkabátot, motort vesz, és lelép otthonról egy huszonöt éves nővel. Van azonban egy másfajta válság is, ami szintén gyakran üti föl a fejét, ám nem a középkorúakat, hanem a harminc éveseket "támadja meg", következményei viszont hasonlóan drasztikusak lehetnek, mint az életközepi válságnak. Vajon miért van ez és mi a megoldás?
Már megint az Y-generáció!
Tamás és Juli hat éve boldogan éltek. Közösen béreltek lakást, volt egy közös kutyájuk és egy remek baráti körük. Nemrég ünnepelték gyertyafényes vacsora mellett az évfordulójukat, és még egy vidám eseményre készültek: Tamás közelgő harmincadik szülinapjára. Juli szemszögéből nézve az életük nem csak egész jó, hanem fantasztikus volt. Ám a születésnap előtt egy héttel Tamás mindent a feje tetejére állított, amikor hirtelen azt mondta: szakítani akar.
„Utólag visszanézve a közelgő szülinap egy vészcsengő volt. Úgy éreztem, elérkeztem abba a korba, amikor már nem hülyülhetek, amikor már meg kell állapodnom, és akkor ráébredtem, habár napi szinten jól érzem magam, nem Juli az, akivel le akarom élni az életem. Egyszerűen azt éreztem, nem húzhatom már tovább sem a magam, sem az ő idejét. Esélyt kell adnom arra, hogy megtaláljuk az igazi párunkat."
Tamás szemszögéből úgy tűnik, teljesen észszerűen döntött, ám ha azt nézzük, hogy Juli szerint tökéletesen boldogok voltak, mégis ijesztő a történet. Pedig korántsem egyedülálló esetről van szó. A közkeletű Y-generáció kifejezésnek nincs egy szigorúan meghatározott definíciója, de általában az 1980-as, 1990-es években születettek tartoznak bele, akiknek fontos jellemzőjük, hogy már száz százalékosan az információs társadalom tagjai, hatalmas szerepet játszik életükben az internet, és általában is sokkal "gyorsabban" élnek, mint az őket megelőző generációk. Úgy tűnik azonban, hogy a náluk idősebbekétől eltérő életritmusuk és értékeik a karrierjükben és a magánéletükben is okozhatnak problémákat.
„Az Y generáció tagjaira egyfelől az jellemző, hogy gyorsan és nagyon tudatosan építenek karriert. Másrészt nagyon nyitottak az újdonságokra, rengeteg emberrel tartják folyamatosan a kapcsolatot. Tulajdonképpen harmincéves korukra többet élnek, mint szüleik éltek ötven éves korukig. Sokan mire elérik a harmincat, már megteremtik a hátteret ahhoz, hogy minden további nélkül családot alapítsanak, és az igényük is megvan rá. Azonban - mint tulajdonképpen minden generáció - vágynak arra is, hogy másképp éljenek, mint a szüleik. Az ő szüleik sokkal nagyobb arányban váltak, mint a korábbi generációk tagjai, és emellett sokkal többet dolgoztak, kevesebb idejük jutott a családjukra. Az Y generáció tagjainak tehát fontos a karrier és a családalapítás, közben viszont ott van előttük az elrettentő példa, amit semmiképpen sem szeretnének követni: a tönkrement házasságok és a családjukkal kevesebbet törődő szülők. Ettől pedig valószínűleg tudatosabbá válnak a választásban. Az Y generációra egyébként is jellemző, hogy praktikusabbak és tudatosabbak, mint az előző generációk." - világít rá Matkovics Petra pszichológus arra, hogy vajon milyen okai lehetnek annak, hogy mostanában legalább annyi hosszú kapcsolat végződik szakítással, mint amennyi házassággal.
Nyomás alatt álló férfiak
Mint láthatjuk, a fölgyorsult világban már egy huszonéves is rengeteg stresszel szembesülhet. A férfiak nyomást érezhetnek egyfelől amiatt, hogy a változó értékeket közvetítő világban is megőrizhessék nemi szerepüket, egyáltalán képesek legyenek helyesen meghatározni, hogy pontosan mit is jelent a férfiasság. Másfelől húszas éveik végére már könnyen lehet, hogy komoly döntéseket kényszerülnek hozni a munkájukban, közben anyagilag is be kell biztosítaniuk magukat, gondolniuk kell a jövőre is. Emellett ott a vágy, hogy a magánéletük is tökéletes legyen, hogy ne kövesség el ugyanazokat a hibákat, mint amit esetleg a szüleiktől láttak, akik elváltak vagy éppen vegetáltak egy rossz házasságban. Vagyis rettentő fontossá válik, hogy megtalálják a nekik való partnert, akivel leélhetik az egész életüket, és a kapcsolatot képesek legyenek megfelelően ápolni is. Ezt tetézheti a félelem, hogy vajon eleget értek-e már el az életben, és megvalósították-e úgy önmagukat, ahogyan szerették volna? Harminc felé sokak számot vetnek az életükkel, így ebben a korban intenzívebbé válhat az igény a változásra is.
A harminckilenc éves Péter máig úgy beszél egykori barátnőjéről, mint élete szerelméről. Ettől függetlenül harmincegy évesen, öt év együttélést követően elhagyta a nőt. „Hirtelen semmi sem tetszett az életemben. Találtam pár ősz hajszálat, úszógumi nőtt a derekamra, és a sört sem bírtam úgy, mint régen. A munkámmal sem voltam elégedett, úgy éreztem, ennyi idősen már sokkal többet el kellett volna érnem, és sokkal gazdagabbnak is kéne lennem. Szörnyen primitíven hangzik, de boldogtalannak éreztem magam, és a barátnőmet volt a legkönnyebb okolni ezért, emellett pedig ezt volt a legkönnyebb megváltoztatni az életemben, úgyhogy szakítottam."
Van megoldás?
A pszichológus szerint a két nem között lényeges különbség, hogy a nők sokkal nyíltabban tudnak beszélni a problémáikról, ezért ők például az öregedés vagy a sikertelenség feletti aggodalmukat is könnyebben kibeszélik a családjukkal, barátnőikkel, míg a férfiak gyakran mélyen hallgatnak ezekről a gondjaikról, sőt, sokszor kifejezetten szégyellik őket. Vagyis, ha úgy érzed, hogy a szerelmed a "mindjárt harminc leszek" válságon megy keresztül, igyekezz nagyon támogató lenni. Fontos, hogy átérezd, min megy keresztül és képes légy baráti segítséget nyújtani neki, toleránsabb lenni, ugyanakkor azt sem elfelejteni, hogy neked is vannak vágyaid és elvárásaid. A legrosszabb, amit tehetsz, ha kétségbeesel és túl ragaszkodóvá, esetleg ellenségessé és követelőzővé válsz, hiszen partnered akkor egyre inkább úgy fogja érezni, a kapcsolata fojtogatja, és - bármi is bántotta előtte valójában - egyre biztosabb lesz benne, hogy a magánéletében van a kutya elásva. Legyetek egymással megértőek, alakítsatok ki játszmázásoktól mentes, szeretetteli kapcsolatot, adjátok meg a másiknak a szabadságot, töltődjetek föl néha egymás nélkül is, növeljétek az önbizalmatokat és igyekezzetek minél többet és minél őszintébben kommunikálni.
Ha támogató és szerető pár vagytok, túlélitek a válságot. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy mindenáron ragaszkodni valamihez, ami esetleg nem működik, nagyobb károkat okozhat, mint egy szakítás vagy válás. Különösen ebben a korban kifejezetten szerencsés, hogy néhányan időben rájönnek, nem egymásnak valók, és még akkor váltanak, amikor fiatalok és szabadok, tehát megvan a lehetőségük arra, hogy megleljék a tökéletes partnert.
