Így ellenőrizd, hogy amit olvasol az interneten igaz-e – Az EU felveszi a harcot az álhírek terjedésével
Az álhírek terjedésének megállítása, főleg a közösségi média világában egy állandó küzdelem, a világ vezető hírszolgáltatói és persze a közösségimédia-oldalak tulajdonosai folyamatosan újabb és újabb lépéseket, intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy ezek a félig vagy éppen teljesen hamis információk ne terjedjenek vírus módjára az interneten. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez egy megállíthatatlan folyamat, de szerencsére nem csak a nagy cégek fektetnek ebbe sok energiát, hanem például az Európai Unió is sokat tesz a félretájékoztatás és az álhírek terjedésének megállítása érdekében. Az újfajta koronavírus jelentkezésével ezek a törekvések csak még fontosabbá váltak.
Ezeket láttad már?
A koronavírus kapcsán terjedő álhírek és félretájékoztatás magát a járvány elleni küzdelmet is megnehezítik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a valótlan történetek jelenleg „gyorsabban terjednek, mint a vírus”. Gondolj csak azokra az álhírekre, melyek szerint a Covid-19 elleni vakcinák kapcsolatban állnak az 5G hálozatokkal, vagy hogy a hagyma megakadályozza a fertőzést, ahogy a meleg, napos idő is. Arról nem is beszélve, amikor Trump elnök azt latolgatta, hogy miért nem iszunk fertőtlenítőt, ha ez elpusztítja a vírusokat.
A valódi hírnek tűnő félretájékoztatás és álhírek célja, hogy manipulálják az olvasókat - hamis információt terjesztenek például politikai céllal. Ez pedig a közösségi média korában sokkal könyebben és gyorsabban megy, habár a nagyobb internetes platformok már komoly lépéseket tesznek azért, hogy ezek minél kevesebb embert érjenek el. De hogyan tudjuk felismerni a szándékos félretájékoztatást, más néven dezinformációt? Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a terjedését? Mit tesz az EU ezen a téren?
A tényeken alapuló és megbízható információkat a koronavírus-járvány elleni uniós intézkedésekről például meg lehet találni egy direkt erre létrehozott uniós honlapon . Az uniós vezetők rendszeresen egyeztetnek szakértőkkel és a tagállamokkal, hogy megosszák a tapasztalataikat és a megoldási javaslataikat a félretájékoztatás ellen. Például az Európai Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok már felszólították az online platformokat a csalók és tisztességtelen kereskedők hirdetéseinek letiltására.
Miért terjesztik az emberek a valótlan történeteket?
Nos, ennek több oka is lehet:
- Jónéhányan profitszerzés céljából teszik. Az álhírek terjesztésének egyik gyakori módja a „clickbait”, vagy a szenzációhajhász, figyelemfelkeltő szalagcímek, amelyek célja, hogy minél több felhasználó kattintson az oldalra, ami így több pénzt keres a hirdetésekkel.
- A másik gyakori jelenség, amikor szándékos megtévesztés céljával hozzák létre az adott cikket, videót, vagy fotót, politikai vagy üzleti céllal. Az Unió Külügyi Szolgálatának kifejezetten a félretájékoztatás elleni fellépésre szakosodott csapatai például több száz olyan esetet gyűjtött össze, melyekben orosz és kínai politikai szereplők a válságot arra használták fel, hogy megosztottságot teremtsenek az EU-ban.
- De sok esetben persze pusztán azért osztják meg az emberek a valótlan történeteket, mert elhiszik azokat, és nem azért, mert szándékosan ártanának vele. Ezek lehetnek egyszerű félreértésen, tévedésen alapuló álhírek is.
Komoly lépéseket tesz az EU a félretájékoztatás terjedése ellen az interneten
A koronavírus körüli álhírek valódi károkat okoznak és nagyon fontos a határozott fellépés ellenük, azonban a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére is ügyelni kell.
Az EU kormányait képviselő Európai Tanács 2020 márciusában elkötelezte magát, hogy megbízható, átlátható, valós időben közölt, tényeken alapuló információval lép fel a dezinformáció ellen. Az Európai Bizottság konkrét javaslatairól pedig itt tudhatsz meg többet.
A dezinformáció terjedése aggodalommal tölti el az EU-s állampolgárokat is:
- Az emberek 83%-a gondolja úgy, hogy a dezinformáció veszélyezteti a demokráciát
- A fiatalabb európaiak 63%-a hetente egynél többször találkozik álhírekkel
- Az európaiak 51%-a gondolja úgy, hogy az interneten dezinformációnak van kitéve
A Covid19-válság során a megtévesztő egészségügyi információk, a valótlan állításokat tartalmazó termékleírások és hirdetések, az összeesküvés-elméletek és a fogyasztókat megkárosító csalások népegészségügyi veszélyt jelentenek.
Hogyan ismerheted fel és akadályozhatod meg az álhírek terjedését?
A félretájékoztatás sikere azokon is múlik, akik elhiszik és megosztják a valótlan információt. Könnyű az áldozatául esni.
Például egy sztori az Európai Bizottságot vette célpontba, a cikket 2015 májusában a The Daily Express publikálta, és azt állították benne, hogy az EU a brit kávéimádók kávézási szokásait próbálja korlátozni, határértéket akar megszabni, miszerint egy felnőtt napi koffeinbevitele nem haladhatja meg a 400 mg-ot. Ezzel szemben a valóságban az EU soha sem tett kísérletet arra, hogy korlátozza a polgárok kávéfogyasztási szokásait, a háttérben az áll, hogy néhány energiaital- és koffeintartalmú termék gyártója kérte az EU engedélyét, hogy hirdetéseikben feltüntethessék a koffein állítólagos jótékony hatását, ezért vizsgálat indult és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) felkérték annak az elemzésére, hogy a koffeinbevitel mértéke milyen hatással van az egészségre. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a 400 mg-ot meg nem haladó napi koffeinbevitel – ami négy erős presszókávénak felelhet meg – egy felnőttnél (kivéve a terhes nőket) nem vet fel biztonsági aggályokat. A napi kávémennyiségre vonatkozóan ez csupán tanács volt, nem pedig jogi javaslat, tehát semmiképpen sem akarta vagy akarja a Bizottság korlátozni senkinek sem a kávéfogyasztási szokásait, ahogy a kávézók működését sem.
Légy résen, ha egy szalagcím szenzációnak tűnik, úgy fogalmazták meg, hogy erős érzelmeket váltson ki, vagy egy történet túl szórakoztató, vagy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ilyenkor az azonnali megosztása helyett keress rá az interneten, hogy hiteles, megbízható honlapok, ismert híroldalak is foglalkoztak-e a témával. Ha van rá időd, keress rá a szerzőre és többi munkájára, ellenőrizd a felhasznált forrásokat.
A dezinformációt, álhíreket közvetlenül a közösségimédia-oldalakon is jelentheted, jól kidolgozott mechanizmus segíti ezek eltávolítását, különösen a koronavírus-járványra vonatkozó információk kapcsán.
A WHO összegyűjtötte, hogy pontosan melyik oldalon milyen módszerekkel tudod jelenteni az álhíreket. A Facebookon minden megosztásnál van erre lehetőség: kattints a három pöttyre, válaszd ki a „Támogatás kérése vagy bejegyzés jelentése” elemet, majd kattints az Álhír és utána a Következő gombokra és végül fejezd be a jelentést. Hasonlóan tudsz eljárni az Instagramon is, a posztok mellett szintén válaszd a 3 pöttyöt, majd a Jelentés, a Hamis információ elemeket és végül küldd el az Instagramnak az erre a lehetőségre való koppintással. Ha még több közösségi oldal módszere érdekel, akkor megtalálod itt őket.
Mielőtt megosztanád a járvánnyal kapcsolatos információkat, ellenőrizheted azokat az EUvsDisinfo, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint más hivatalos, megbízható források weboldalain is.
A megjelenített tartalom az EP Kommunikációs Főigazgatósága által támogatott együttműködés keretében készült, annak tartalmáért az Európai Parlament felelősséget nem vállal.
