Fa bútort újítanál fel? Ezeket mindenképp érdemes tudnod, mielőtt belevágsz

Nem árt megismerned azoknak a tárgyaknak a tulajdonságait, melyeket át szeretnél alakítani. Rengeteg érdekes tudnivaló van ugyanis a faanyaggal kapcsolatban, amely meghatározza, hogy mennyire egyszerű, vagy éppen nehéz vele dolgozni, mennyire tartós vagy hogyan változhat a színe az idő múlásával.

Egyetlen mesterséges anyag sem képes a fa által nyújtott páratlan komfortérzetet és esztétikumot utolérni. Szépsége és különleges illata mellet teljesít minden olyan követelményt, amelyre már sok száz éve igényt tartunk.

A fa anatómiája - Egy pillantás a fa belsejébe

Először vegyünk egy pillantást a fatörzs belsejére, hogy – ha ismerjük a fa anatómiáját – könnyebben megérthessük, miért van olyan sok jó tulajdonsága a fának. A fakéreg külső rétege a héjkéreg, amely paraszövetből áll, ez védi az alatta levő rétegeket az időjárástól és károsodástól. A belső kéreg következő rétege, az ún. növekményréteg a háncs után következik. Ezen réteg sejtjei osztódás következtében eredményezik a fa vastagodását, miközben befelé fasejteket, kifelé pedig háncssejteket képeznek. Ők felelnek a felfelé történő növekedésért is. Ezt az állandó folyamatot befolyásolják az évszakok. Tavasszal nagy volumenű sejtek /tavaszi fa/, nyáron kisebb sejtek /őszi fa/ alakulnak. Ezáltal magyarázható az éves növekmény zónán, évgyűrűn belüli színkülönbség is. Szíjács után jön a bélfa, végül a szív vagy a bél. Ezek az évgyűrűk csak olyan fáknál keletkeznek, amelyek kifejezett nyárral és téllel rendelkező éghajlati területeken nőnek. Ha a fa szubtrópusi vagy trópusi övezetből származik, akkor csak a növekmény zónák alakulnak ki, több fafajta pedig teljesen egyenletesen növekszik.

Bútorfelújítás kisokos barkácsolni vágyó nőknek - Első rész

Bútorfelújítás kisokos barkácsolni vágyó nőknek - Első rész

A különböző fafajták különböző zsír-, olaj-, viasz-, gyanta-, keményítő-, cukor-, cserzőanyag- és színezőanyag-tartalommal rendelkeznek. A külső fakéreg, a héjkéreg védi a fát a külső világ veszélyeitől. Állandóan újul, felveszi a vizet az esőből, vagy napsütésnél akadályozza a túl erős párolgást. Továbbá véd a hidegtől, hőségtől, gombáktól és rovarfertőzöttségtől. A belső fakérgen, a háncson – a fa ellátó vezetékén keresztül jut el a táplálék a fa más részeihez. Relatív rövid ideig él, ezt követően elhal, para szövetté alakul át és végül is a külső kéreg /héj/ részévé válik.

A faanyagok fizikai tulajdonságai

A fák fatestének felépítése szerint a fák különböző célokra használhatók fel. A különböző fafajok - különböző felépítésük következtében - a rájuk jellemző keménységgel, sűrűséggel, szilárdsággal, rugalmassággal, színnel és tartóssággal rendelkeznek.

Keménység

A különböző fafajok, különböző keménységűek. Ugyanazon faegyed esetében a kései pászta/gyűrű keményebb, mint a tavaszi, a geszt (vagyis a fatest belső elhalt része, amelynek szöveteibe korábban tartósító anyagok épültek be) keményebb a szíjácsnál (azaz a fatest még élő, a geszttől a kéregig tartó részénél. A keménység meghatározza a szilárdságot, a kopásállóságot és a megmunkálhatóságát.

Sűrűség

A sűrűség a fák térfogategységre vonatkozó tömege. A nyers sűrűség a sejtüreget is figyelembe veszi, és meghatározott nedvességtartalomra vonatkozik.

Szilárdság

Szilárdságon a faanyag nyomással, húzassál, hajlítással és hasítással szemben kifejtett ellenállását értjük. A szilárdságot nagyban befolyásoló tulajdonságok a keménység, a sűrűség, a göcsösség, a nedvességtartalom és az erőhatás iránya. Megkülönböztetünk nyomó-, szakító-, hajlító-, nyíró- és hasító szilárdságot.

Szín

A fafajok színe a fehér-, sárgásfehér-, sárgászöld-, sárgásbarna-, vörösesbarna-, barna-, sötétbarna árnyalatokokon keresztül egészen az ébenfeketéig terjedhet. Az élő fa általában világosabb mint a száraz. A gesztfáknál a geszt színe eltér (sötétebb) a szíjácsétól, a szíjácsfáknál a keresztmetszet teljesen azonos színű. A napfény hatására, a levegő oxigénje és a levegőben lévő más anyagok hatására a fa színe általában sötétebbé válik. A lucfenyő-, a kőris-, a juhar sárgásbarna lesz, a tölgy-, a cseresznye megbarnul, a mahagóni vörösebarna színű lesz, de például a dió világosabb lesz.

Tartósság

A tartósságot a faanyag belső tulajdonságai, és a külső körülmények határozzák meg. A magasabb gyanta tartalom általában tartósabbá teszi a fát, de a vörösfenyő mégis tartósabb, mint a nála magasabb gyantatartalmú fekete- és erdei fenyő, mert a csersavtartalom jelentősége megelőzi a gyantáét a tartósság tekintetáben. A külső körülmények a faanyag felhasználhatóságát erősen befolyásolják, illetve meghatározzák. A tartósság mértékét, ezért a külső körülményekre tekintettel állapítják meg. Az állandóan változó körülmények mellet egy fából készített szerkezet tartóssága csak jó ellenálló képességű fafaj kiválasztásával, megfelelően kialakított szerkezeti konstrukcióval, és megfelelő favédő eljárással tartható fenn.

Nedvességtartalom

A fa nedvességtartalma a sejtüregekben és sejtek falában van jelen. A kivágott fa nedvességtartalma tág határok között mozoghat, a fa faj tulajdonságaitól és a külső körülményektől függően. A faanyag teherbírása a nedvességtartalom elvesztésének arányában nő, a vizes faanyagénak akár kétszerese is lehet. Száradás közben a fa méret- és alakváltozása (csavarodás-, vetemedés-, repedés) jelentős mértékű is lehet, ezért a faanyagok felhasználása, beépítése, lehetőleg száraz állapotban történjen.

Felújítanál egy bútort? Ezeket a szabályokat kell betartanod, hogy tökéletes legyen!

Felújítanál egy bútort? Ezeket a szabályokat kell betartanod, hogy tökéletes legyen!

Amennyiben inspirációt gyűjtenél, és szeretnéd végignézni a legötletesebb bútorokat, látogass el az Alkotó Energia honlapjára, ahol a Paksi Atomerőmű által létrehozott pályázat nyertes alkotásait nézheted meg. Kellemes barkácsolást kívánunk!