Ez az 5 dolog, amit egy boldog ember SOHA NEM tesz

Biztos te is hallottad gyerekkorodban, hogy nem az iskolának tanulsz, hanem magadnak. Aztán jött egy balul sikerült felelés, vagy dolgozat, akkor meg azt hallgattad, hogy bezzeg az XY-ék gyereke, az hogy tudott ötöst írni? Na tessék, már kicsiként összezavartak, most magadnak csinálod, vagy másokkal versenyzel? Igazából magadnak csinálod, éppen ezért nem is kellene magadat másokhoz hasonlítanod. Nem másokhoz képest vagy jó, vagy rossz, a magad belső mércéjének kellene megfelelned. Ha mindig mások életében keresel önigazolást, akkor valójában egy függési viszonyba kerülsz. Ha lemaradva érzed magad, akkor frusztrált leszel, harag és düh kerít hatalmába, ha úgy érzed, sikerült valaki elé kerülnöd, dölyfös leszel és nagyképű - egyik sem tesz szimpatikussá, pláne nem boldoggá.

Pozitív dolog, ha felismered, hogy a múltban hibáztál, rossz döntést hoztál, azonban elképesztően káros, ha ezeknek a felismeréseknek a foglya leszel. A boldog emberek megtanulnak túllépni. A hibákat, veszteségeket nem letagadni kell, vagy eltemetni jó mélyre, hanem egyszerűen csak elfogadni, hogy vannak, hogy megtörténtek. A tévedések természetes velejárói az életnek, nagyon fontos dolgokat tanulhatunk belőlük, amik formálnak és segítenek fejlődni. Értelmetlen idő- és energiapocsékolás újra és újra visszatérni oda, hogy "mi lett volna, ha". Ha dédelgeted a bánatodat, a boldogtalanságodat dédelgeted.

A társadalom, a családod, a barátaid, az egész környezeted elvárásokat támaszt veled szemben. Ezeknek a különböző, és nem ritkán talán egymásnak ellentmondó elvárásoknak nem olyan könnyű megfelelni. De tudod, mi az igazság? Hogy igazából nem is kellene. Felesleges gyötörni magad a fogyókúrával, ha valójában így is tetszel magadnak, ahogy vagy. Ha régóta szeretnél egy tetoválást, akkor ne tartson vissza, hogy mit szólnak a szüleid, vagy hogy fogadják majd a munkahelyeden. Ha szereted a zsíros ételeket, akkor ne térj át a paleóra, csak azért mert a barátnőid szerint attól jobban érzed magad. Nem attól fogod jobban érezni magad, ha másoknak sikerül maradéktalanul megfelelned, hanem akkor ha úgy érzed, hogy önmagad adhatod.

Mindegy, hogy baráti-, munka- vagy éppen szerelmi kapcsolatról van szó, tökéletes állapot tartósan sosincs. Ezt a felnőttkor beköszöntével meg kell tanulnunk, minden kapcsolat munka és tanulás is, és hogy működjön, azért tennünk kell. Ugyanakkor csak azért, mert valamiért dolgoztunk, valamibe időt és energiát fektettünk még zátonyra futhat. A boldog emberek ezt időben felismerik, és képesek elengedni az olyan kapcsolatokat, amelyekben már régen több a szorongás, a kudarc vagy a dráma, mint a hasznos, építő, meghitt, támogató pillanat. Egy kapcsolat megfeneklése mindkét félnek kudarc, a boldog emberek ezt el tudják fogadni, a boldogtalanok az okokat keresik, csak a veszteségeket látják - lásd a második pont.

Az emberek többsége összetéveszti a csillogást a boldogsággal. Sajnos, a legtöbben már csak későn ébrednek rá, hogy az anyagi javak kergetése a lelki derűhöz nem nagyon visz közelebb. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy mondj le minden földi javadról a boldogság érdekében, mert nem a lemondás tesz boldoggá. De, aki túl nagy hangsúlyt fektet a külsőségekre, valószínűleg pont azzal törődik kevesebbet, ami belül van. Pedig a boldogság nem a külső megerősítéstől függ, hanem attól, hogy belül valóban egyensúlyban és harmóniában van. Mitől lennék boldog? Mitől lehetnék jobb ember? Mikor érzem magam tényleg jól? A boldog emberek tudják, hogy időről-időre kérdéseket kell maguknak feltenni, és arra legőszintébben válaszolni, illetvem hogy dolgozniuk kell azért, hogy boldogok legyenek.