Az Európai Unióban tagállamonként változó az azonos neműek házasságára és családalapítására vonatkozó jogszabályozás - Mi a helyzet Magyarországon?
Az Európai Unió legfontosabb értékei közé tartozik az emberi jogok védelme és a diszkrimináció elleni fellépés, ennek ellenére az Unióban még mindig heves vitákat váltanak ki az LMBTQI közösség jogai, hiszen ezek államonként változhatnak. Egyes országok elismerik az azonos nemű házasságot, máshol a partneri viszonyt vagy más hivatalos formáját egy pár bejegyzésének, van ahol jogukban áll gyereket örökbe fogadni, és olyan államok is vannak az Unión belül, ahol családalapítás-támogatásra is jogosultak.
Ezeket láttad már?
Az elmúlt évek során az LMBTQI közösséghez való tartozás egyre szélesebb körben elfogadott. Egy Eurobarometer-felmérés alapján az európaiak 76%-a egyetért azzal, hogy a heteroszexuálisokkal azonos jogai kellene, hogy legyen az LMBTQI embereknek is, de ha megnézzük az egyes tagállamok elfogadási rátáját, akkor ez nagyon változó: míg Svédországban a megkérdezettek 98%-a és Hollandiában a 97%-a támogatja az LMBTQI emberek ilyen jogazonosságát, addig Magyarországon már 48%, Szlovákiában pedig csak 31% vélekedik hasonlóan.
Eltérő jogszabályok az EU-n belül
Jelenleg 13 uniós állam ismeri el az azonos neműek házasságát (Hollandia - a világon az első ország volt, ahol hivatalosan is összeházasodhatnak az emberek 2001 óta már -, Belgium, Spanyolország, Luxemburg, Dánia, Svédország, Portugália, Franciaország, Írország, Finnország, Málta, Németország és Ausztria). A többi ország nagy része is elismeri valamilyen formában két azonos nemű ember között a partnerséget, Szlovéniában például az azonos nemű párokat ugyanazok a jogok illetik meg 2017 óta, mint a heteroszexuális házasokat, kivéve, hogy nem fogadhatnak örökbe együtt gyereket, illetve nem kapnak támogatást a lombikprogramhoz. Ugyanez a helyzet Észtországban is, ahol 2016 óta ismerik el az azonos nemű partnerséget. Olaszország az egyetlen nyugat-európai állam, amelyiknek nem volt ilyen jellegű jogszabálya, azonban 2016 óta hivatalosan is bejegyezhetők már az azonos nemű párok itt is. Hat ország van jelenleg az Európai Unióban, amelyik semmilyen formában nem ismeri el az azonos neműek partnerségét, ezek Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia, Lengyelország és Szlovákia.
Ezek az eltérések különösen akkor jelenthetnek nagyobb problémát, ha a két ember, aki szeretné formálisan vagy másképp összekötni az életét két külön állam polgára és ezért más-más jogok vonatkoznak rájuk a partnerségi kapcsolatuk elismerése tekintetében, illetve amikor egyik EU-s országból egy másikba szeretnének költözni, ahol szintén más jogszabályok vonatkoznak rájuk. Ami pedig az örökbefogadási jogszabályokat illeti, ezek szintén államról államra változhatnak.
Érdekes, hogy szakadás figyelhető meg ebben a tekintetben azon országok egy része között, amelyek 2004 előtt és amelyek 2004 után csatlakoztak az Európai Unióhoz. Azokban az államokban, amelyek később lettek az EU tagjai, sok helyen az alkotmány is tiltja az azonos neműek házasságát, például Bulgáriában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban vagy Szlovákiában.
Magyarországon az Alaptörvény kimondja, hogy a házasság kizárólag nő és férfi között köttethet. Örökbefogadás 2020 decemberétől pedig csak számukra lehetséges és szigorú egyéni elbírálás alapján történik. Korábban az egyedülállóknak is lehetősége volt az örökbefogadásra, így sok azonos nemű pár ezzel a „kiskapus” módszerrel tudott gyereket örökbefogadni. A törvény alapján a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő nők nem vehetnek igénybe mesterséges megtermékenyítést, viszont az azonos nemű szülők is megkapják a GYED-et.
Az Európai Parlament álláspontja
Az Európai Parlament számos alkalommal felvetette az LMBTQI emberek jogainak ügyét egészen 1984-től kezdődően, köztük is kiemelt szerepet kaptak a homoszexuális jogok a munkahelyen. A Parlament határozottan elítél minden fajta diszkriminációt az LMBTQI emberek ellen és hangsúlyozza a gyűlöletbeszéd és az erőszak elleni jogszerű fellépés fontosságát, melynek például a média által generált indulatkeltés és sztereotipizálás az egyik formája. Az EP ugyanakkor elítéli az egyes EU-s országokban jelenlévő LMBTQI-ellenes propagandát és arra sürgeti a tagállamokat, hogy törvénybe foglalják e közösség jogainak a védelmét.
A több uniós országban, köztük Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható visszalépés miatt az LMBTQI emberek jogait illetően az Európai Parlament az EU-t „az LMBTQI-szabadság zónájának" nyilvánította. 2019 márciusa óta száznál is több lengyel régió fogadott el egy olyan határozatot, amiben LMBTQI-mentes zónákat jelöltek ki. Ezen határozatok szerint a helyi önkormányzatoknak tartózkodniuk kell az LMBTQI-emberek iránti elfogadást ösztönző lépésektől, és meg kell vonniuk a pénzügyi támogatást a megkülönböztetést ellenző és az egyenlőséget pártoló szervezetektől.
A parlamenti állásfoglalás a romló magyarországi helyzetre is kitért. 2020 decemberében a magyar országgyűlés az alaptörvény módosításával tovább szűkítette az LMBTQI-emberek jogait azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a transznemű és nem bináris személyek létezését, és korlátozza a családi élethez való jogukat. A törvény nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is felháborodást váltott ki, így biztosan még sokáig terítéken lesz a sajtóban is.
A megjelenített tartalom az EP Kommunikációs Főigazgatósága által támogatott együttműködés keretében készült, annak tartalmáért az Európai Parlament felelősséget nem vállal.
