Az Európai Parlament változást akar a fogyatékkal élők jogaival kapcsolatban
Jó hír, hogy a képviselők a fogyatékossággal élők jogait védő és a hátrányos megkülönböztetés ellen fellépő javaslatot fogadtak el. Az Európai Parlament paradigmaváltást akar.
Ezeket láttad már?
A képviselők az uniós források jobb felhasználását kérik és azt, hogy az uniós pénzeket ne lehessen szegregált környezet fenntartására költeni. Az európai reformoknak a társadalmi részvétel fokozását és az akadálymentes közösségek elterjedését kellene szolgálnia. A fogyatékossággal élő munkavállalókkal szemben befogadó munkahelyi légkört kellene teremteni Európa-szerte.
A sztereotípiák felszámolása
Az 526 szavazattal, tíz ellenszavazat és 83 tartózkodás mellett elfogadott jelentés javaslatai átfogalmazzák a fogyatékossággal élők jogainak társadalmi, jogi és politikai kereteit, ezáltal pedig segítenek a sztereotípiák, a társadalmi előítéletek és a téveszmék felszámolásában.
A képviselők a fogyatékossággal élők társadalmi részvételét megoldó rendszert várnak, azaz olyat, amely a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia értelmében akadálymentes közösségben biztosítja a szükséges szolgáltatásokat és gondozást.
A képviselők emellett kiszélesítenék a hamarosan megjelenő európai fogyatékossági igazolvány által biztosított szolgáltatások körét, és a tagállamok számára az igazolvány, valamint a befogadó általános oktatás és egészségügy biztosítására szolgáló intézkedések bevezetését egyaránt kötelezővé tennék.
Az uniós szabályok felülvizsgálata és kibővítése
A munkaerőpiac elérhetőségének biztosítása elsőrendű feladat, mondják a képviselők. A Bizottságnak ki kellene dolgoznia a befogadó vállalkozásokra vonatkozó európai szabályokat és felül kellene vizsgálnia a foglalkoztatás során alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvet. A Bizottságnak az egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelv-tervezetet is frissítenie kellene, amelynek elfogadását a tagállamok már 2008 óta blokkolják.
A Parlament üdvözli az Európai Számvevőszék hamarosan megjelenő eredményeit arról, hogy az európai források mennyiben biztosítják az egyenlőséget, és sürgeti a Bizottságot, hogy az függessze fel és fizettesse vissza azokat a pénzeket, amelyek esetében a felhasználók megsértették az alapvető jogokat. A képviselők hangsúlyozzák: szegregált környezeteket nem szabad uniós pénzekből finanszírozni.
Összetett megkülönböztetési minták és erőszak
A fogyatékosságon alapuló és az egyéb személyiségjegyeken (például nemen, rasszon, életkoron, valláson vagy szexuális orientáción) alapuló hátrányos megkülönböztetés együttes jelenléte jelenti az egyik legkomolyabb problémát a képviselők szerint. E téren külön kiemelik a nemen alapuló erőszakot, a fogamzásgátlók használatával kapcsolatos, tájékoztatáson alapuló beleegyezés, továbbá a szexuális és reproduktív egészséghez szükséges szolgáltatások megtagadását, valamint a kényszersterilizációt.
A képviselők kijelentik, hogy a fogyatékossággal élőknek egyenlő lehetőséget kell biztosítani szavazati joguk gyakorlására és a választásokon való indulásra. A más tagállamban élő európai polgárok esetében nem lehet automatikusan megfosztani a fogyatékossággal élőt a választójogától, valamint a választáson való indulás jogától pusztán azért, mert a származási országában ezt teszik - emelik ki a képviselők.
„Túl régóta nem figyelünk oda a fogyatékossággal élők gondjaira az Unióban. Ezen polgároknak minden egyes nap sérülnek a jogaik. Épp itt az ideje, hogy ennek végetvessünk, és nagyon örülök, hogy a javaslatról szóló vita jelzi: végre elindultunk affelé, hogy mindenkinek egyenlő jogai legyenek" - mondta Anne-Sophie Pelletier (A Baloldal, Franciaország).
