Tanulj meg macskául, így megérted majd, mit szeretne a kedvenced

A cicák viselkedése a legtöbb ember számára rejtély, pedig a szakértő szerint egyértelmű jeleket küldenek, csak nem szabad olyan visszajelzéseket várni tőlük, mint a kutyáktól – a két faj teljesen másként kommunikál. Összeszedtünk néhány példát, hogy könnyebb legyen megérteni a macskák nyelvét.

Elkeseredett nyávogás, karmolás, hirtelen változó hangulat – csak néhány azok közül a különös viselkedésminták közül, melyek miatt az emberek többsége nem tudja értelmezni a macskák nyelvét. Pedig a helyzet nem bonyolult: ha elfogadjuk, hogy alapjaiban működnek máshogy, mint a többi házikedvenc, akkor könnyedén szót érthetünk velük. A Whiskas felkérésére Pintér Attila, a macska-viselkedés szakértője, a szeretemacicamat.blog.hu írója vezet be bennünket a cicák világába.

A leggyakoribb tévhit, hogy a macskák önzők és nem is szeretnek minket” – véli a Whiskas szakértője. Ez egy régi és téves sztereotípia, ami szerint a macskák csak az élelem miatt szegődnek az ember mellé. Tudományos vizsgálattal is alátámasztották már, hogy a macskáink kötődnek hozzánk, sőt, akár még erősebb is lehet ez a kapcsolat, mint a kutyáknál. A macskák a kisbabákhoz hasonlóan képesek kötődni! Minden cicagazdi tud olyan sztorit mesélni, hogy a cicája hogyan bújik hozzá, lefekvéskor mellé (rá)fekszik, napközben az ölébe ül, ezeknek pedig semmi közük sincs az etetési időhöz, vagy az állat éhségérzetéhez.

Nem agresszív, csak nem elég szociális

Ehhez hasonló félreértéseket szül az is, amikor a cica karmol, harap. Legtöbbször ugyanis ez nem támadás, hanem durva játék – a túl korán (10-12 hetes koruk előtt) elválasztott macskáknál rendszeresen előfordul, mert nekik nem tudta megtanítani az anyjuk, hogy meddig mehetnek el a játékban. Ez a feladat ilyen esetben a gazdira hárul. Van olyan is azonban, amikor a cica „kedvesen harapdálja” például a lábujjunkat, a gazdik ezt gyakran az éhséggel kötik össze, pedig gyakran csak játszani szeretne a házikedvenc, vagy figyelemre, simogatásra vágyik.

Az agresszív viselkedés tipikus példájaként tartják számon a fújást is, pedig ez Pintér Attila szerint pont egy olyan minta, amivel a macskák el akarják kerülni ezt: „a fújás egy jelzés, ami arra utal, hogy valami nem tetszik a cicádnak. A fújás egy kommunikációs forma, aminek az a célja, hogy megelőzze az agressziót.”

Vannak cicák, akik nem hagyják, hogy a gazdi simogassa őket. Ez szocializáció és elfogadás kérdése, a szakértő tanácsa az, hogy kössük össze az etetéssel: amikor enni kap, maradjunk mindig közvetlenül mellette, és kezdjük el simogatni. Ha először nem tetszik neki, az nem baj, rendszeresen újra kell próbálkozni, és minden alkalommal egyre tovább tűri majd, míg remélhetőleg végül már kérni fogja. Fontos azonban, hogy a cicák egyéniségek, nem minden cica lesz bújós, vannak, akik másként mutatják ki a szeretetüket, például úgy, hogy sokat vannak a gazdi közelében. A fix időpontban és helyen történő etetés a gazdi folyamatos jelenlétével párosulva így is a leggyorsabb útja a bizalom elnyerésének.

Rendszer és helyes táplálkozás

Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a macskáknak nem érdemes házikosztot adni, a teljesértékű macskaeledelek, például a Whiskas száraz- és nedvestápok kombinációja a megfelelő táplálás alapja. A kifejezetten a macskáknak készült tápok minden fontos ásványi anyagot tartalmaznak, emellett megfelelő arányban van bennük a fehérje, a zsír és a szénhidrát. Tilos viszont tehéntejet adni, a felnőtt cicák többsége ugyanis laktózérzékeny, emiatt hasmenésük lesz tőle. A kölyökmacskáknak még károsabb a tehéntej, mert nem tudják megemészteni ők sem, még szoptatós korban lévő cicáknak tápszert vagy kecsketejet lehet csak adni, a felnőtt macskáknak pedig csak vizet adhatunk folyadékként.

Nekünk nyávognak

Érdekesség, hogy a macskák nekünk nyávognak. Kölyökkorban még kommunikálnak így az anyjukkal, de a felnőtt macskák egymás között már nem: szagjelekkel, fújással, nonverbális és más módokon „beszélnek” egymással. A macskák azonban rájöttek, hogy az emberek sokkal nehezebben értik meg a finomabb jelzéseket, ezért rajtunk is alkalmazzák a korábban csak az anyjuknak szánt nyávogást. „A macskák tehát tulajdonképpen a mi kedvünkért, nekünk nyávognak” – fogalmaz a szeretemacicamat.blog.hu szerzője. „Sok mindent jelenthet a nyávogás, a gazdik egy idő után megtanulják megkülönböztetni ezeket egymástól: lehet üdvözlés, az éhség jelzése, az alom tisztaságával kapcsolatos problémák, figyelemhiány, és a többi.” Viszont nem minden macska egyformán beszédes, vannak csendesebbek és olyanok, akik szinte folyamatosan kommunikálnak. A kutatások arra jutottak, hogy a cicák több száz különböző hangot képesek kiadni, egyedileg alkalmazkodva a gazdáikhoz, annak nyelvéhez, akcentusához, hangszínéhez.

A macskák egymás közötti kergetőzése egyes gazdiknak sok lehet, gyakran fordulnak ilyen kérdéssel Pintér Attilához, pedig egyáltalán nem biztos, hogy bántani akarják egymást: „fontos, hogy milyen egyébként a viszonyuk. Azok a macskák, akik együtt alszanak, egymás mellett esznek, és jellemzően nincsenek fizikai támadások, jó viszonyban vannak. A kergetőzés során abból látszik, hogy egyenrangú, vagy alá-fölérendelt-e a viszonyuk, hogy cserélik-e a vadász és a zsákmány szerepét. Ha egyszer az egyik, aztán a másik kerget, akkor nincs ok az aggodalomra. Ha viszont a szerepek állandósulnak, és az áldozat gyakran bujkál, vagy alomhasználati problémái vannak, akkor a helyzetet kezelni kell.”

Több dorrrombolást!

A dorombolás még kölyökkorból marad meg a cicákban, így kommunikálnak a mamájukkal. Ezzel jelzik azt is neki, hol vannak, és mivel a nyávogást nem, a dorombolást viszont szoptatás közben is tudják csinálni, így ez megfelelő visszajelzést ad a mamának arról, hogy minden rendben van. Később, a gazdi felé lehet az elégedettség jele, vagy éppen a fájdalomé is. A cicák ugyanis akkor is dorombolnak, ha stresszesek vagy betegek. A kiadott hang frekvenciája ugyanis (20-140 Hz) egybeesik azzal a hangtartománnyal, ami a csontjaik gyógyulását és a gyulladások csökkentését segíti. A dorombolás közben emellett endorfin szabadul fel a macska szervezetében, ami természetes fájdalomcsillapító. A dorombolás emellett jelezheti azt is egy idegen felé, hogy „nem bántalak”, illetve használják a mi manipulálásunkra is („adj ennem”). Sőt, a dorombolás gyógyító hatással bír az emberekre is a fent leírtak miatt.

A közhiedelemmel ellentétben a macskák gyorsan tanulnak, viszont nagyon fontos, hogy a tanulási folyamatot pozitív visszacsatolással segíthetjük, szidással és retorziókkal csak a saját dolgunkat nehezítjük meg. A Whiskas jutalomfalatok például tökéletesek arra, hogy a közösen töltött idő során jutalmazzuk az állatot, ezek között ráadásul találunk szőroldó-, bundafényesítő- és fogtisztító hatásúakat is. Napi legalább tíz perc játék segíthet, hogy levezessük a cica felesleges energiáit, illetve fitten tartsuk. Ennél persze többet is érdemes foglalkozni velük: ha sikerül napközben jól átmozgatni a macskát, akkor az éjszaka folyamán sem kezd majd féktelen szaladgálásba, hanem nyugodtan pihen majd.