Egyénként a fenntarthatóságért: Így gondolkodnak a kultúraépítő nők
Az utóbbi években különösen nagy figyelmet kapott a fenntarthatóság, annak kapcsán pedig a megosztás alapú szolgáltatások. Cikkünkben három különböző közösségi megosztással működő kezdeményezés kulcsszereplője mondja el, mit jelent a mindennapokban számára az egyre népszerűbb kifejezés. Ádám Boglárka, a GreenGo, közösségi elektromos autómegosztó marketing vezetője, Fejes Csilla, a MyFarm Harta közösségi kertészet operatív marketingvezetője és Hoffmann Petra a Gardrób Közösségi Vásár ruhavásár alapítója egyetértett abban, hogy mi a fenntartható márkák esszenciája. A beszélgetés végére megleltük az egyik fő kérdésünkre a választ: mitől is lesz igazán zöld egy cég. A társadalmi értékteremtés, a felhasználókra kiterjesztett „Mi” és a tudatosan, figyelmesen meghozott döntések mind részei a sokszínű szemléletnek, amit az interjú szereplői magánemberként és munkavállalóként is képviselnek.
Ezeket láttad már?
Miért éppen a közösségi szemlélet mellé tetted le a voksod?
Bogi (GreenGo): Hiszem azt, hogy Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön. Tudatosan olyan munkalehetőséget, pozíciót kerestem, ahol ez a fajta gondolkodás alapvetés és akár közösségformáló erővé is válhat. A környezettudatosság egyre trendibbé válik napjainkban, úgy gondolom, a mi szerepvállalásunk csak a kezdet ezen az úton, mert mi alakítjuk a saját környezetünket. Néhány ember gondolata egy kis közösség gondolatává válik, ami hamarosan országos, majd nemzetközi méreteket ölthet. A változás az egyénben kezdődik, de csak közösségben lehet elérni a kitűzött célt.
Csilla (MyFarm): Budapest forgatagából 5 évvel ezelőtt költöztünk a Bács-Kiskun megyei Hartára, ahol körülbelül 3700-an lakunk. Ebben a tradicionális sváb községben a mai napig erős a közösségi szellem, az egymásra figyelés, a sváb kultúrából eredő törekvés, miszerint az erőforrásokat optimalizáljuk, és a lehető legokosabban használjuk ki a bennük rejlő lehetőségeket. Szerencsére ez a szemlélet tőlem sem állt távol, így elég gyorsan integrálódtam, ezért találtam meg könnyen a közös hangot a MyFarm csapatával is.
Petra (Gardrób): A Gardrób Közösségi Vásár ötlete 9 évvel ezelőttre tekint vissza, amikor még meglehetősen kevés közösségi elven működő szolgáltatás és kezdeményezés volt Budapesten. A vásárunk működésének alapelve a közösség: a vásárainkon mindenki saját ruháit és kiegészítőit árulja, mi szervezőként ehhez biztosítjuk a teljes infrastrukturális hátteret, azaz a vásárok helyét, a szervezést, a kommunikációt, valamint összekapcsoljuk az eladókat a vásárlókkal, hiszen nélkülük nem működne a Gardrób. Ez a modell nem is létezhetne egy népes, élő közösség nélkül. Ennek a felépítésében pedig valóban majd egy évtizednyi munkánk van.
Mitől fenntartható az, amit csináltok?
Bogi (GreenGo): Nálunk ez abban mérhető, hogy 100% elektromos a flottánk – emellett 100%-ban zöld áramot használunk, ami nem terheli a környezetet. Egyetlen megosztott autó a városi közlekedésben akár 5-10 saját autót is ki tud váltani, így csökkentve a dugókat és a károsanyagkibocsátást is. A közösségi autózás optimalizált járműhasználatra nevel, hiszen autómegosztás esetén megnyílik az út a közösségi közlekedési eszközök variálhatósága felé – tehát csak akkor használunk autót, amikor tényleg szükségünk van rá, míg saját autó esetében mindenhova azzal megyünk. Mindezek mellett a zajszennyezés sem elhanyagolható szempont, az elektromos autók teljesen zajmentesek. Ami pedig igazán nagy pluszt jelent, hogy azok számára is megnyílik az autózás élménye, akik egyébként nem tehetik meg egy saját autó fenntartását. Nekem egy cég akkor számít zöldnek, hogyha a saját területén belül a fenntarthatóság meghatározó motívum. Sokszor nehéz eldönteni, hogy valóban környezettudatos szemléletről van-e szó, vagy csak hangzatos címszavakról. Nálunk a zöld szemlélet nem merül ki az elektromos flotta működtetésében: a faültetés projektünktől, az irodánk újrahasznosított anyagokból való berendezéséig mindent áthat a környezetvédelem jelentősége. Ahogy fentebb is kifejtettem, a változás az egyénben kezdődik. Kis lépésekkel kell kezdenünk, de ha mindenki szépen lassan akár egy centivel előrébb lép, akkor talán van esély világszintű változásra. Én azt igyekszem a környezetem felé közvetíteni, hogy próbáljuk meg elengedni a görcsös birtoklási vágy terhét, mert a közösségi megosztás szemlélete amellett, hogy környezettudatos, költség hatékony és még felszabadító is egyben.
Csilla (MyFarm): Egy cég fenntarthatósága érték- és partnerközpontúságban, technológiai fejlesztésekben, a folyamatos tanulásban, valamint emberségben mérhető igazán. Nevezhetnénk akár a falusi ember „rendjének” is: ne legyenek felesleges folyamatok, akarjunk mindig jobbak, hatékonyabbak lenni, és közben ne feledkezzünk meg az értékeinkről, a kapcsolatainkról- iparágtól függetlenül. Nekünk a MyFarmmal nincs is más lehetőségünk, mint zöldnek lenni. Tudatosan tervezzük kertjeinket, a termőföldjeink terhelését, az elhalt növényi részek komposztálását, a növényeket is egymást támogató, óvó növénytársulásokban ültetjük. Ellátási láncunk köztes szereplő nélküli, kiszállításunk környezettudatos, csak úgy, mint újrahasznosított kosaraink – csomagolóanyagokat pedig nem, vagy csak szükséges esetekben használunk. Kertjeinkben napelemeket szerelünk fel, melyek a webkamerák áramellátását és a locsoláshoz használt energia megtermelését támogatják. Saját folyamataink zölden tartása mellett igyekezünk ezt a szemléletmódot előfizetőinknek is átadni, akik szorgalmasan gyűjtik számunkra a befőttesüvegeket és a tojástartókat. Az importált termékek esetében az áru hosszú utat tesz meg, míg elér a fogyasztókhoz, ezzel pedig nagy mennyiségű károsanyag kibocsátásért felel. Mi a MyFarmnál ezeket a hosszú ellátási láncokat rövidítjük, hiszen a termékeket közvetlenül a Farmról a fogyasztókig visszük, akik a kert 70-80 km-es körzetében élnek. A termékeink a kézbesítés előtt nem igényelnek külön hűtést, hiszen néhány órán belül minőségromlás nélkül érkeznek meg a családokhoz, így jelentős mennyiségű üzemanyagot és elektromos energiát takarítunk meg.
Petra (Gardrób): Esetünkben a fenntartható szemlélet alapja és a Gardrób első számú célkitűzése, hogy a fast fashion termékek életciklusát a saját eszközeinkkel igyekezzünk meghosszabbítani. Nem gondoljuk, hogy egy-egy ruhadarab értékét az árcédulán szereplő ár valósan reprezentálja, hiszen jól tudjuk, hogy azok előállításához pusztán vízből milyen elképesztő mennyiségre van szükség. A fast fashion cégekre kevéssé jellemző, hogy törekednének a termelésük által okozott környezetterhelés minimalizálására. Így ezt mi, tudatos fogyasztókként oly módon próbálhatjuk szépíteni, hogy nem a márkaüzletek polcairól vásárolunk, hanem másodkézből, sokszor szinte alig használt, kiváló minőségű darabokat. Egyébként pedig - ha nem használt ruháról esik szó - nagyban támogatjuk a hazai tervezőktől való vásárlást, akik legtöbbször helyi alapanyagokból, helyi erőforrások felhasználásával, kis szériában, kézi munkával állítanak elő egyedi, értékálló darabokat.
A közösségi szemlélet hajt benneteket, ez mit jelent a gyakorlatban? Kik vannak körülöttetek?
Bogi (GreenGo): GreenGo közösség – nem csak az itt dolgozók közössége, hanem az a dinamikusan bővülő felhasználóbázis, akik a kezdetektől velünk tartanak ezen az úton, az ő segítségük és építő gondolataik nélkülözhetetlenek az elektromos közösségi autózás további terjedésében.
Csilla (MyFarm): A MyFarm mindannyiunknak egy szerelemprojekt, hiszen sokan más főállás mellett vesznek részt a munkálatokban: van köztünk közgazdász, tűzoltó és tanár is, ez a sok tudás, sokféle világnézet összeadódva alkotja a MyFarm filozófiát és közösséget. Ami igazán összefog minket, az a közös értékrend és értékteremtés, amiből mindenki egyformán kiveszi a részét. Világnézetünket igyekszünk az előfizetőink számára is közvetíteni, elősegíteni azt, hogy ők is a Közösség teljes jogú tagjának érezzék magukat. Tudjuk, számukra milyen sokféle értéket képviselünk: vannak, akiknek gyermekkoruk nagyszülői kertjét idézi fel egy érkező zöldségkosár, mások a vegyszermentesség vagy a háztáji gazdálkodás iránti érdeklődés miatt választanak minket. A mi feladatunk az, hogy mindenki azt találja meg a szolgáltatásunkban, amit keres: legyen az egy íz, egy emlék, egy szellemiség, vagy egy közösség, amihez jó tartozni.
Petra (Gardrób): A Gardrób Közösségi Vásárt a mai napig egy nagyon kis létszámú csapat működteti. A közösségünket a Gardrób rendszeres látogatói (eladói és vásárlói) alkotják, számuk az évek alatt meghaladta a 28 ezret - a támogatásukért nagyon hálásak vagyunk és igyekszünk ezt viszonozni azzal, hogy a lehetőségeknek megfelelően rendszeresen, havonta 2-3-szor alkalmat teremtünk számukra az adásvételre. Itt fontos megemlítenem a Vészhelyzet Alapítványt, akik évek óta együttműködő partnereink abban, hogy a vásáraink alkalmával összegyűjtött adományruhákat eljuttatják a rászorulóknak. Így garantálva azt, hogy a vásárokon el nem adott darabok is jó helyre kerüljenek.
Mit tesztek azért, hogy még inkább érzékenyítsétek a közösségeteket és azon túl a fenntarthatóság terén?
Bogi (GreenGo): Gurulj a fákért! faültetési program az egyik ilyen közösséget bevonó aktivitásunk, amit azért hívtunk életre, hogy a felhasználóinkkal együtt, közösen gyűjthessünk újabb fák ültetésére. Emellett kedvezményes parkolási zónák kijelölésével célirányosan próbáljuk a felhasználókat arra ösztönözni, hogy menjenek, kiránduljanak, tartalmasan töltsék el a szabadidejüket - saját autó nélkül is.
Csilla (MyFarm): Farmjainkon – melyekből mára már 6 van az országban - workshopokkal összekötött iskolai kirándulásokon, vállalati tréningeken és előfizetői látogatásokon keresztül vonjuk be a lehető legtöbb embert a fenntarthatóság iránti törekvéseinkbe, kitérve olyan témákra, mint a tudatos háztartásvezetés, a szelektív hulladékgyűjtés, a zero waste vagy vegyszermentes gazdálkodás. Rendkívül fontos számunkra az is, hogy ne feledkezzünk meg azokról sem, akiknek valamilyen okból nem, vagy csak ritkán jut friss zöldség az asztalára, így folyamatosan adománnyal támogatunk több civil szervezetet, többek közt az Oltalom Karitatív Egyesületet vagy az egri Családok Átmeneti Otthonát. Az adományozásból előfizetőink is oroszlánrészt vállalnak, hiszen előfizetésükkel a kertben termelt növények 10 százalékát automatikusan karitatív célokra ajánlják fel.
Márka mögül kilépve, mint magánember: Van-e olyan extra dolog, amit megteszel a mindennapokban a környezetért?
Csilla (MyFarm): Amikor Hartára költöztünk, egy mára közel 120 éves sváb parasztházban találtuk meg az otthonunkat, és elhatároztuk, hogy a kertünkbe - ami 1400 négyzetméter - kizárólag ehető növényeket telepítünk. Így került a kertbe közel 80 tő levendula, 20 gyümölcsfa és számos ehető gyógynövény és virág. A kertünk terményeit maradéktalanul feldolgozzuk, azokból lekvárok, szószok, szörpök készülnek. Ezen felül mióta beköltöztünk, szinte semmilyen építési hulladékot sem dobtunk ki, mindent igyekszünk újrahasznosítani: a maradék tetőlécekből így lett kerti kiülő, a megdőlt utcai kerítésből csodaszép térelválasztó.
Petra (Gardrób): Odafigyelek, hogy ne pazaroljak - ezt értem tárgyakra, erőforrásokra egyaránt, ilyenkor nem is elsősorban egyéni szinten, inkább globális léptékben gondolkodom, bármennyire megfoghatatlan is ez sokszor. Mindig emlékeztetem magam, hogy legyek hálás minden nap mindenért, amit amúgy alapvető adottságként élünk meg mi itt a világ ezen részén, például, hogy tiszta ivóvíz folyik a csapból, vagy ha nem látok, felgyújtom a villanyt, az internetről már nem is beszélve.
