Tényleg lehet egészséges a nassolás? Dietetikust kérdeztünk
A jó idő beköszöntével egyre több helyen sütnek friss kürtőskalácsot, készítenek vattacukrot, nem is beszélve a fagyiszezon indulásáról. Mindezeket látva természetes, ha nekünk is több kedvünk van csemegézni. Ezzel alapvetően nincs is semmi baj, hiszen nassolhatsz egészségesen is. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy többségében milyen finomságokat eszel, és az sem, hogyan tekintesz egy adott ételre.
Ezeket láttad már?
Ha arról van szó, hogy az étkezéseink során milyen irányelveket érdemes követnünk, a rengeteg információ között bizony könnyen elveszettnek érezhetjük magunkat. Ortó Eszter dietetikus tanácsainak köszönhetően most te is megbizonyosodhatsz róla, hogyan nassolhatsz egészségesen a nyáron. Az is sokakat foglalkoztat, hogy a nassolás már eleve hogyan lehet egészséges, és miért nem helyes, ha „bűnözésként” tekintünk a finom falatok elfogyasztására - most itt a válasz!
Alapvetően hogyan lehet egészséges a nassolás?
Úgy gondolom, az első lépés az, hogy a szokásból eredő, funkció nélküli nassolásokat elhagyjuk. Sokszor nem azzal van a probléma, hogy nasizgatunk, hanem azzal, hogy sem az agyunk, sem a szervezetünk nem tekinti azt étkezésnek. Rendszeresen előfordul a tanácsadások során, hogy végigkérdezem egy-egy hozzám forduló napját étkezésileg, és szinte sosem említik meg a nassolnivalókat. Aztán persze mikor visszakérdezek rá, kiderül, hogy jócskán előkerülnek a chipsek, csokik, ropik és más apróságok a nap folyamán.
Szintén gyakran hallom, hogy egy-egy tevékenységhez kapcsolódik a nasik ropogtatása, mint például filmezés, sorozatnézés vagy számítógépes játék. Ezeket a falatozásokat ugyancsak nem tekintjük étkezésnek, nem is azért tesszük, mert éhesek vagyunk, hanem csak mert így szoktuk meg. Ugyanakkor dietetikusként én sosem tiltom a nassolást, egyszerűen csak máshogy hívom; kisétkezésnek. Ideális esetben a napi ötszöri étkezést részesítjük előnyben, ebbe pedig beletartozik két kisétkezés is: a tízórai és az uzsonna.
Emellett fontos az is, mit fogyasztunk nassolnivalóként. Ha a nasikat emlegetjük, mindenkinek a chipsek, ropik, sós és édes kekszek, csokik és ehhez hasonló nyalánkságok jutnak eszébe. Pedig nagyon jó, tápanyagdúsabb rágcsálnivalók is akadnak, mint például a gyümölcsök. Egyébként semmi probléma nincs azzal, ha valaki megkíván egy kis csokit, édességet vagy sós finomságot. Akkor van baj, ha ezt mértéktelenül tesszük, és akár napi szinten eltüntetünk egy zacskó chipset vagy egy tábla csokit. Én magam is nagyon édesszájú vagyok, ezért gyakran eszem tízóraira vagy uzsonnára 2-3 kocka csokit egy kis gyümölccsel, müzliszelet pedig mindig van a táskámban, hiszen sosem lehet tudni, mikor lesz rá szükség.
Mi a helyzet a fagyival?
akkor sem, ha egészségtudatosan szeretnénk dönteni. Ha valaki éppen egy kalóriaszegény étrendet követ, vagy cukorbetegséggel küzd, akkor persze érdemesebb cukormentes fagyit választani. Egyébként úgy gondolom, hogy aki alapvetően egy egészséges életmódot folytat, annak nem fog megártani egy-két gombóc fagyi fogyasztása sem.
Ezenkívül jó alternatíva lehet az otthon készített házi fagylalt. A saját készítésű termékek mindig előnyösebb opciók, ugyanis teljes mértékben mi döntjük el, hogy mi kerül bele. Egy előre elkészített bolti termék biztos, hogy többféle adalékanyagot és tartósítószert fog tartalmazni, míg otthon olyan összetevőkből és olyan arányban készíthetjük el az adott ételt, ahogyan mi szeretnénk. Jóformán bármilyen gyümölcsből, egy kis tejszín és/vagy joghurt hozzáadásával turmixgépben percek alatt finom fagylalt készíthető.
Persze ennél bonyolultabb és összetettebb recepteket is kipróbálhatunk. Ízesíthetjük édesítősszerrel, csokidarabkákkal vagy akár kevés cukorral is. Ha pedig valakinek ez is túlmutat a konyhaművészetén, akkor egy gyümölcsökkel összekevert natúr joghurt, aminek a közepébe egy pálcikát teszünk, néhány óra fagyasztóban töltött idő után tökéletes jégkrém opcióként szolgáltat.
Miért jó, ha friss, szezonális gyümölcsöket eszünk?
Minél inkább friss és idényjellegű egy gyümölcs, annál több mikrotápanyagot tartalmaz. Mikrotápanyag alatt értjük a vitaminokat és ásványianyagokat, illetve a különböző antioxidáns tulajdonságú vegyületeket. Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy a nagyszülők kertjében megtermelt eper vagy cseresznye sokkal finomabb, mint a szupermarketben kapható társaik. A nagymama szeretetén kívül ennek más oka is van, mégpedig az, hogy a távolabbról, hosszú szállítás és tárolás után érkező áruk az idő előrehaladtával veszítenek tápanyagtartalmukból.
Emellett fontos megemlíteni, hogy a nagy termelők nagyobb mennyiségű vegyszert is használnak a minél nagyobb hozam érdekében, nem beszélve arról, hogy Európán kívül rendszerint kevésbé szigorúak a szabályok ezen vegyszerek használatára vonatkozóan. Ha pedig valaki a bio gyümölcsökre esküszik, mindenképpen ellenőrizze le, hogy ne csak bio, hanem bio minősítésű legyen az adott termék, ugyanis míg az előbbi egy marketing fogás, az utóbbi valóban ellenőrzött biogazdálkodásból származó terméket jelöl.
Gyors harapnivaló a rohanós napokra
Tökéletes tízórai vagy uzsonna ötlet lehet egy gyümölcs vagy gyümölcssaláta, néhány darab zabkeksz vagy korpás keksz, egy müzliszelet, joghurt, kaukázusi kefir, zabkása, zöldségchips vagy egy marék olajos mag.
Alkalmanként egy vattacukor vagy kürtőskalács is beleférhet?
Természetesen belefér. Fontos, hogy ezeket az étkezéseket ne „bűnözésnek” vagy „csalásnak” fogjuk fel. Nemcsak a testünket kell táplálnunk, de a lelkünket is. Ha tegyük fel, visszautasítanánk egy kürtőskalácsot, mert éppen diétázunk, valószínűleg az utána való sóvárgás miatt sokkal több kalóriát vinnénk be más, egészségesebbnek titulált élelmiszerből. Emellett semmiképpen ne érezzük úgy, hogy ezzel már oda is van az egészséges életmódra való törekvésünk.
Mi segíthet, hogy mértékletességet tudjunk tartani a nassolásban?
Ne azért együnk, mert így szoktuk meg, vagy mert a másik is eszik, hanem mert valóban szeretnénk. Emellett, ha éhesek vagyunk, ne nassolnivalóval próbáljunk meg jóllakni, hanem együnk teljes értékű ételt, és ha utána még mindig kívánjuk az adott finomságot, nyugodtan csemegézzünk abból is. Véleményem szerint aki rendszeres, kiegyensúlyozott életmódot él, az kevésbé kíván meg ilyen-olyan ételeket, hiszen nincs szüksége rá a szervezetének. Ezenkívül fontos az is, hogy amint nem bűnös élvezetként tekintünk egy-egy élelmiszerre, már rögtön nem is annyira csábító, mint korábban tűnt.
