Az édesanya, aki megmutatta, hogyan kovácsolhatsz előnyt a hátrányból
Igaz, hogy még csak néhány éve tudom, hogy glutén- és tejérzékeny is vagyok, de egy ilyen felismerést soha nem egyszerű megélni. Az szinte elképzelhetetlen volt, hogy úgy fogom érezni, hogy ez bizonyos tekintetben még előnyt is jelenthet – pedig bizony lehetséges.
Ezeket láttad már?
Ez történt Ternák Zsuzsával is, amikor megtudta, hogy lánya, Lili gluténérzékeny. A sok nehézség ellenére viszont, mostanra mindannyiunk számára jó példát mutatnak, az édesanya pedig azt is bebizonyította, hogy ha elég kitartók vagyunk, előnyt is kovácsolhatunk a hátrányunkból.
Korán jött a baj
Bárcsak olyan világot élnénk, amelyben egy szülőnek soha nem kell betegen látnia a gyermekét. De sokakhoz hasonlóan, ez Zsuzsával sem így történt, kislánya pedig mindössze 3 és fél éves volt, amikor szembesültek azzal, hogy valami nincs rendben. „Lili csupa mosoly és báj volt. De egyszer csak karikák jelentek meg a szemei alatt. Magas lett, és nagyon vékony. Ereje sem volt annyi, mint hónapokkal azelőtt. És azok a reggeli kakaózások! Minden nap volt egy reggeli rutinunk, hogy egy üveg kakaóval keltettem. Ő még félig nyitott szemmel elkezdte szürcsölni. Mikor elfogyott, elégedett mosollyal nyugtázta, hogy akkor indulhat a nap. De pár perc múlva jött a pokol. Egyszer csak könnycseppek gördültek le az arcán, és a hasa begörcsölt. Én pedig nem tudtam segíteni rajta. Egy anyának ez a legkínzóbb, a tehetetlenség. Hogy nem tudtam segíteni azonnal, hogy nem tudtam elmulasztani a fájdalmat egy varázsütésre. Nagyjából egy hétig tudtam tétlenül nézni a szenvedését, aztán lépnünk kellett” – mondta Zsuzsa.
Cöliákia okozta a panaszokat
Lili panaszainak okára szerencsére viszonylag hamar fény derült, de egy édesanya számára minden várakozással töltött perc hosszú órákkal ér fel, ami lelkileg is megterhelő. „A csodával határos módon pár napon belül már a Tűzoltó utcai Gyerekklinikán találtuk magunkat. Csak szuperlatívuszokban tudok erről a csodálatos intézményről beszélni. A profizmus társul a mérhetetlen gyerekszeretettel, és a gyógyítás iránti elkötelezettséggel. Nagyjából egy hónap múlva lett meg a pontos diagnózis: cöliákia, és a bélbolyhok nagyon el voltak már laposodva, egyértelmű volt minden” – emlékszik vissza Zsuzsa.
Szegényes kínálattal szembesültek
Akinek kellett már bármilyen okból elhagynia a glutént, vagy akár a tejtermékeket, tudja, hogy sok esetben egyáltalán nem olyan egyszerű finom és tápláló alternatívákat találni, ez pedig régen csak még nehezebb volt. A mára kialakult viszonylag széles termékpalettáig és étkezési lehetőségekig azonban hosszú út vezetett. „Lassan 10 éve, hogy kiderült, Lilinek máshogyan kell étkeznie. Nem kertelek, nehéz volt. Nagyon kevés fajta tésztát lehetett kapni, kevés helyen, a lisztekről nem is beszélve. Aztán eltelt néhány év, találtunk sok alternatívát, és ráleltünk jó pár lehetőségre, amely segített nekünk abban, hogy Lili minél teljesebben és változatosabban táplálkozhasson. A multikban megjelentek az egészségre összpontosító részlegek rengetegféle jobbnál-jobb minőségű gluténmentes lisztkeverékkel, egyre több helyen lehet fagyasztott pékárut kapni, amit otthon csak ki kell sütni, és egyre több gluténmentes üzlet is található kis országunkban” - mondta Zsuzsa.
A lemondások nagy kihívást jelentettek
Szerencsére én már a húszas éveim elején jártam, amikor szembesültem azzal, hogy a glutén- és tejtermékeket is el kell hagynom, de ha csak arra gondolok, nekem milyen nehéz volt, hihetetlenül nagy kihívás, ha egy édesanyának kell megmondania a gyermekének, hogy ezentúl nem ehet és ihat meg bármit úgy, mint sokan mások. A kezdeti nehézségek ellenére Zsuzsáéknál szerencsére minden jól alakult. „A doktornő azt javasolta, hogy az első 3 hónapban ne csak a glutént hagyjuk el, hanem mindenféle tejszármazékot is. Őszintén szólva, nagyon nehéz volt ez mindkettőnknek. Lilinek, aki nem ehetett bármit és bárhol, és nekem is, anyaként, hogy nem adhatom meg a kislányomnak, amit szeretne. Miközben a szokott pékségben aznap is ugyanúgy mosolyogtak azok a kakaóscsigák, amit a múlt héten még megvettünk.
Az első sokk, és a rengeteg új információ megemésztése után, hogy mostantól hogyan is kell élnünk, akcióba lendültem. Konkrétan átrendeztük, átépítettük a konyhánkat, új szekrényeket tettünk be, amelyekbe kizárólag Lili edényei és ételei, alapanyagai kerültek. Elkészítettem egy leírást az óvodának, hogy Lili mit ehet és mit nem, hogy mire kell a gondozóknak odafigyelnie.
Rögös volt az út. Akkoriban a gluténérzékenység, mint betegség (bár én nem szeretem ezt a szót, inkább csak mindig azt mondom, hogy máshogy étkezik) még nagyon ritka volt, így sajnos kerültünk olyan szituációba, hogy anyuka sztárallűrjének tekintették Lili állapotát. Ezekben a szituációkban azonnal léptem. Volt itt minden! Óvodaváltás, azonnal rohanás az iskolába, és külső segítség kérése. De ma azt mondom, hogy megérte. Mára Lili egy magabiztos, mosolygós, vidám, olykor lázadó, igazi tinédzserré cseperedett.”
Az édesanya előnyt kovácsolt a hátrányukból
Egy gluténérzékenynek, de sok más diétázónak is manapság is hatalmas kihívás tud lenni, hogy bárhova elutazzon, vagy akár csak a közelben sétáljon egyet úgy, hogy ha közben megéhezik, biztonsággal ehessen. Emiatt pedig – bármennyire is nem jó ötlet – sokakhoz hasonlóan én is hajlamos vagyok kockáztatni, például egy vegyes konyhás étteremben enni. Bőven vannak viszont, akiknél ez sem jöhet szóba, mint Lili is, aki hiperérzékeny, ami azt jelenti, hogy egy gluténmorzsára is azonnal reagál. Zsuzsa viszont, ahogy teltek az évek, meghozott egy bátor döntést, és saját vállalkozásba kezdett.
„Mióta Lilinél kiderült a cöliákia szinte napi gyakorisággal találkoztam azzal a problémával, hogy bárhova is megyünk kirándulni, egy programra, rendezvényre, az étkezését nekem kell majd megoldani egész napra. Mindig teli hátizsákkal érkeztünk mindenhova, ami csak fél megoldás volt. Hiába volt ott a sok szendvics, „csoki, ropi, lufi, rágó”, ő csak vágyakozó szemekkel nézett a kürtöskalácsoshoz sorban állókra, és rögtön elszomorodott. Már az elejétől motoszkált bennem a gondolat, hogy kellene egy olyan büfékocsi, ami ott van ezeken a rendezvényeken, és lehetőséget nyújt a megbízható gluténmentes étkezésre mindenki számára, örömet okozva ezzel akár az extrém módon érzékenyeknek is.
Aztán 6 évvel ezelőtt fordulóponthoz érkezett az életem. A gyermekeim apjával véget ért a közös utunk. Bármennyire is próbáltuk békés körülmények között rendezni a válást, mégis csak nagyon megviselt lelkileg. A gödör, amibe kerültem, csak mélyebb lett, mikor kiderült édesapám gyógyíthatatlan betegsége. Képzelj el egy olyan mély gödröt, amilyenben még sosem ültél, és nem látod a kiutat onnan. Mikor nincs veszíteni valód. és tudod, hogy fordítanod kell az életeden minimum 180 fokot, hogy ki tudj mászni.
Sok-sok agyalás és baráti beszélgetős este után belevágtam. Megvettem az autót, megterveztük a logót és szépen lassan minden kezdett összeállni. Aztán mikor először kitettem a közösségi oldalra, hogy megszületett a Lili’s Truck, és bombaként robbant be a köztudatba, éreztem, hogy ez működni fog. Az üzenet pedig eljutott az emberekhez, hogy a Lili’s Truck egy olyan hely, ahol bárhol, bármikor biztonságosan étkezhetnek a glutényérzékenyek.
Igazán finom mentes ételeket kikísérletezni nem egyszerű
Természetesen egy jól működő vállalkozás létrehozása nagy kihívás lehet, amit az sem könnyít meg, hogy finom mentes ételeket készíteni eleve nem olyan egyszerű. „Minden ilyen alkalommal, amikor arról beszélek, hogy milyen nehéz volt kikísérletezni az ételeket, megköszönöm a barátaimnak, hogy lelkesen kóstoltak heteken keresztül. Hol rosszabbat, hol jobbat. De végül megszületettek az első olyan ételek, amelyekre azt mondtam, ezzel elindulhatunk. Mert azon felül, hogy minden gluténmentes volt, finomak és ízletesek is voltak mindenki számára, legyen az gluténérzékeny, vagy sem. És a cél a mai napig ez! Nem „csak” gluténmentes ételeket szeretnénk készíteni, hanem olyan ételeket, amelyek a gluténmentes étrendhez nem szokott emberek számra is gasztronómiai élményt nyújt.
Hatalmas értéket teremtett
Ma bárhol találkozik Zsuzsával és csapatával egy gluténérzékeny, bizony biztonsággal ehet náluk, ezzel pedig sokak számára hatalmas örömöt és megnyugvást okoz. Nem mellesleg tényleg olyan remek kínálattal rendelkeznek, hogy a hagyományosan étkező családtagok, barátok, vagy a gluténérzékenységet talán hírből sem ismerők számára is élmény náluk enni, amit a sok pozitív visszajelzés is folyamatosan alátámaszt. „Azért a szeretetért csinálom ezt a vállalkozást már ötödik éve, minden nehézség ellenére, amit nap, mint nap kapunk. Mindig azt mondom, hogy a munkám bármi lehet, de nekem ez hivatás. Érezni, hogy az előre meghirdetett helyszíneken, az érkezésünk előtti hetekben úgy várnak minket, mint régi jó ismerősöket, és az érkezésünk a hét, a hónap, vagy az év fénypontját fogja jelenteni számukra. Nem csak vendéglátós vagyok, attól sokkal több, azt hiszem.
Megszámlálhatatlan kedves emléket tudnék mondani, nagyon nehéz egyet-egyet kiemelni, mégis néhány: a srác, aki az EFOTT-on mikor megtalált minket, a fesztivál másik végéről oda akart költözni elénk. A harmadik napon, már kedves ismerősként a szokásost kérte reggel, délben és este a buli előtt. A Fishing on Orfű legkedvesebb fesztiválosai már pacsival köszöntenek minket a nyitó napon, és messiásként várják a reggeleket, hogy nyissuk már a truckot, mert a másnapos gyomor éhezik.
Szombathelyen és Miskolcon van a két legnagyobb „rajongótáborunk”. Ma már nem engedhetjük meg magunknak, hogy kimaradjon az éves útiterveinkből ez a két város. Rengeteg ajándékot kaptunk ottani kedves vendégeinktől, amelyeket a mai napig őrzünk a truckban. Van egy mosolytáblánk, ami egy krétatábla. Ezt minden helyszínünkön kitesszük a nyitás pillanatában. Ezen a táblán lehet nekünk üzenetet hagyni ott tartózkodásunk alatt. Mondanom sem kell, sokszor már-már olvashatatlanságig tele van írva kedvesebbnél kedvesebb üzenetekkel.
Másokat is a pozitív gondolkodásra biztat
Zsuzsa abban is jó példát mutat mindannyiunknak, hogy ha valamilyen nehézséget gördít elénk az élet, akkor is megéri pozitívan tekintenünk a jövőbe. Azt vallom, hogy a gluténmentesség szupererő! Én mindig azt mondtam Lilinek, hogy nem beteg, csak máshogy étkezik. Ma már szigorúan nem használjuk a beteg kifejezést, és már ő is így érzi, gondolja. Különlegesnek érzi magát, és nem hátrányos helyzetűnek. Örök optimistaként, mindig azt vallom, hogy próbáljuk megkeresni mindig a napos oldalt. Persze kell némi tudatosság, de én ma már úgy szervezek kirándulásokat és nyaralásokat, hogy pontosan tudom, hol fogunk tudni étkezni és vásárolni gluténmentes ételeket.
És hogy miért szupererő? Mert már tudatában vagyunk annak, hogy így kell étkeznünk. Ezzel pedig saját életünket hosszabbíthatjuk meg, és egy teljesebb, boldogabb életet élhetünk. Sajnos volt olyan ismerősöm, aki több tíz évvel ezelőtt feladta a harcot. Akkoriban még nem volt ennyire gyakori a gluténérzékenység, és csak nagyon későn ismerték fel nála. Éppen ezért hálásnak kell lenni azért, hogy tudjuk mi az oka a testünkben és testünkön jelentkező problémáknak, és hogy tudunk ellene tenni. Ezzel megelőzve komolyabb betegségek és problémák kialakulását.
Haladnak tovább
Ami pedig a Lili’s Truck jövőjét illeti, Zsuzsa tervein is abszolút érződik a pozitív hozzáállása. „Jelenleg úgy látom, hogy ember tervez, az élet végez. A Lili’s Truck működése óta kisebb-nagyobb akadályokkal találtam magam szemben, amiket le kellett küzdenem, vagy a kreativitásomat használva rugalmasan reagálni rájuk. Büszke vagyok rá, hogy még mindig itt vagyok, és létezik ez a kis színes autó.
Ez az év rengeteg kérdőjellel a indult a fejemben, és nagyon sok bizonytalanság volt, és még van is bennem. Milyen rendezvényekre menjünk? Mit áruljunk? Vajon lesz-e az embereknek lehetősége ebben az évben arra, hogy ellátogassanak hozzánk, és megkóstolják ételeinket? És amikor ezek a kérdések száguldoznak a fejemben, egyszer csak eszembe jutnak azok a kedves mosolygós arcok, akikért érdemes csinálni, akikért érdemes folytatni.
Az idei év kicsit más lesz, mint az eddigiek. Terveim szerint a nagy látogatószámú rendezvényeket és fesztiválokat célozzuk meg. Próbálunk majd kompromisszumos megoldást találni arra, hogy olyan ételeket kínáljunk, amelyek nagyon ízletesek, de megfizethetők vendégeink többségének számára. Persze lesznek kivételek, ahol a gasztronómiai élmény lesz a legfontosabb, hiszen a Lili’s Truck által készített marhahúsos kézműves hamburgereknek sokak szerint nincs párja az országban.”
