Donald Trumpot megválasztani 2024-ben pont olyan, mint bóknak nevezni a kőművesfüttyöt
Szakértők szerint Donald Trump több módon is korlátozhatja az abortuszhoz való hozzáférést anélkül, hogy megszegné kampányában tett ígéretét, miszerint nem vezet be szövetségi tilalmat. A korábbi, egyes államokban bevezetett szigorítások már okoztak tragédiákat, és a szerdai eredmények nyomán kevés a bizakodó hang.
Ezeket láttad már?
Az abortusz szigorítások és tiltások halálos áldozatainak története a demokrata választási kampány kiemelt eleme volt. A legismertebb áldozat, Josseli Barnica halála után vált a demokrata kampány arcává – ha az amerikai elnökválasztás eredményét és Donald Trump megválasztását nézzük, hiába.
Megbénított egészségügy
Mindössze néhány nappal azután, hogy Texas betiltotta az abortuszt a terhesség hatodik hete után, vetélés miatt meghalt egy nő, mert az állami kórház orvosai negyven órán át halogatták az ellátását. A szakértők szerint a 28 éves anya, Josseli Barnica 2021 szeptemberében bekövetkezett halála „megelőzhető lett volna”. Barnica a harmadik nő volt, aki meghalt az elmúlt években, miután nem tudott legálisan hozzáférni az egészségügyileg indokolt abortuszhoz, vagy mert késett a spontán vetélést követő orvosi ellátás.
Bár az Egyesült Államok abortusztilalma – amelyet több mint egy tucat állam léptetett életbe a Roe kontra Wade ítéletének hatályon kívül helyezése óta eltelt két évben – technikailag lehetővé teszi az eljárást orvosi sürgősségi esetekben, az orvosok országszerte mégis azt mondták, hogy a törvények olyan homályosan vannak megfogalmazva, hogy nem tudják, mikor léphetnek közbe legálisan. Sok orvos azt állítja, kénytelen megvárni, amíg a beteg a halálközeli állapotba kerül, és csak ekkor próbálja megmenteni, hiszen a közvetlen életmentő beavatkozásokat minden esetben legális elvégezni.
Tragédiák, értelmetlen halálok
Josseli Barnica alhasi görcsökkel ment kórházba, amikor valamivel több mint 17 hetes terhes volt a második gyermekével. Ez 2021. szeptember 2-án, egy nappal azután történt, hogy életbe lépett a texasi hathetes abortusztilalom. (Texas azóta már a fogantatástól kezdve tiltja az abortuszt.) Amikor a kórházból hazaengedett Barnica vérzése másnap súlyosbodott, visszatért a kórházba, ahol egy orvos felismerte, hogy megindult a vetélés folyamata. Egy másik orvos pedig hamarosan arra a következtetésre jutott, hogy a vetélés „elkerülhetetlen”.
Barnica méhnyaka közel kilenc centiméterrre tágult, ami miatt sebezhetővé vált a gyorsan lefolyású fertőzésekkel szemben. Normális körülmények között az ilyen esetekben az orvosok gyógyszert adnak a vajúdás felgyorsítására, vagy elvégzik a méhürítést. De Barnica magzatának még mindig volt szívhangja. A texasi tilalom miatt pedig az orvosok nem avatkozhattak be, amíg nem alakult ki „orvosi vészhelyzet” – a fogalom, amely nincs pontosan meghatározva a törvényben.
Körülbelül negyven órával Barnica második kórházba érkezése után az orvosok már nem észleltek magzati szívverést. Egy orvos gyógyszerekkel felgyorsította a szülést, és világra segítette Barnica halott magzatát. Azonban miután hazatért, Barnica vérzése folytatódott és súlyosbodott. Napokon belül visszakerült a kórházba, ahol halála után a boncolási jegyzőkönyvből kiderült, a „magzati maradványokkal” járó szepszisben halt meg. Négyéves kislányát az özvegyen maradt apa neveli tovább.
Több szakértő, köztük szülész-nőgyógyászok és magzatgyógyászati szakemberek is úgy nyilatkoztak az esetről, hogy Barnica ellátásának késleltetése a fertőzés veszélye miatt ellentétes volt az ellátás orvosi protokollal. Ha annak megfelelően jártak volna el, Barnica szinte biztosan túlélte volna a középidő előtti vetélést. A nő után egy kisgyerek maradt árván.
Kapd el őket a puncijuknál fogva 2.0
Donald Trump viszonya a nőkhöz közismert, számos nő vádolta meg zaklatással, de a volt és leendő elnök maga is bőséges példával szolgált arra, mennyire (nem) tiszteli a nőket. Az ilyen és ehhez hasonló történetek ellenére az Egyesült Államok következő elnöke mégis Donald Trump, akit bizony az amerikai nők milliói is megválasztottak.
Nemcsak Trump győzelmén érdemes azonban elgondolkodni, hanem azon a tényen is, hogy az amerikaiak másodszor utasították el az ország első női elnökének megválasztását. Ezúttal az eredmény még látványosabb is volt, mint 2016-ban – Trump nemcsak a választási elektorok többségét nyerte meg, hanem a szavazatok 51%-át is. (Nyolc évvel ezelőtt Hillary Clintonnal szemben csak a szavazatok 46%-át szerezte meg.) A republikánus győzelem akkora, hogy a demokraták elvesztették a szenátust, és a republikánus többségbe kerültek a képviselőházban is.
A fő kérdés most az, mi következik ezután. A választási eredmények paradoxona, hogy Trumpot megválasztók nagyrészt támogatták az abortuszjogot. Jó példa az elsöprő republikánus győzelmet produkáló Florida, ahol az abortuszt korlátozó intézkedés kudarcot vallott, és továbbra is nagy támogatottságnak örvend a nők önrendelkezési joga. Trump a szavazatoknak Floridában több mint 56%-át vitte el.
Míg a demokraták és az abortuszjogok támogatói azt skandálták, hogy “az abortusz nyeri majd meg a választást”, Trump szépen besöpörte a győzelmet. A választók hiába támogatják tehát az abortuszhoz való jogot, az urnákhoz járulva nem ezt tartották a legfontosabb kérdésnek az elnökjelölt kiválasztásakor.
És akkor most beszéljünk magáról Trumpról. Ő támogatta az általános önrendelkezési jogot garantáló Roe kontra Wade-döntés megsemmisítését, miközben több tucat nő szexuális zaklatással vádolta meg (amit ő tagadott), és a bíróság egy esetben még felelősnek is találta E. Jean Carroll író szexuális zaklatásáért és rágalmazásáért. (A többi, még folyamatban lévő ügyet nem is említve.) A négyéves kényszerpihenő utáni újraválasztás akkora visszaigazolás lehet tehát az eleve kissé talán istentudatos Trumpnak, hogy logikus következtetésnek tűnik, hogy a második terminusa valószínűleg még szélsőségesebb lesz, mint az első – különösen, ami a nőket illeti.
És akkor ott van az a – talán még fontosabb, de biztosan hosszabb távon felmerülő – kérdés, hogy az Egyesült Államok választ-e valaha női elnököt? És lesz-e a közeljövőben olyan nő, aki elindul az elnöki székért Clinton és Kamala Harris veresége (és a náluk jóval kevésbé lendületes Biden győzelme!) után? Eleve, a Demokrata Párt jelöl-e ismét nőt, miután kétszer veszített rajtuk? Ne legyen igazam, de kétlem. Kétségtelenül Harris lesz a hibásnak kikiáltva Trump második győzelméért, akkor is, ha minden arra utal, hogy Biden ugyanekkorát bukott volna, ha nem nagyobbat, ha a versenyben marad. A választás eredménye nagy valószínűséggel meghatározhatja a demokrata női politikusok jövőjét. A következményei viszont minden amerikai nő jövőjét érinteni fogják.
Életösztön, mondd, mi lett veled?
Elgondolkodtató, hogy hiába Trump nőkhöz mutatott viszonyulása, a nők többsége mégis őt választotta, másodszor is. Kicsit olyannak látom ezt, mint amikor a nők egy igen jelentős része elhiszi, hogy a kőművesfütty bók, de legalábbis annak kell venni. Fájdalmas kimondani, de a nők még ma is nehezen állnak ki a saját érdekeikért, és gyakran önmagukat kiskorúsítják. És leszavaznak a bántalmazójukra.
Nincs vörös farok, ennek a cikknek nem lesz pozitív, reményt adó lezárása, kemény idők jöhetnek a nőknek, az egész világon, és jobb, ha erre mind felkészülünk. Na jó, egy vörös farkincát azért mégis ide tudok tűzni: Alexandria Ocasio-Cortez 2028-ban 39 éves lesz. Elnöknek még mindig nagyon fiatal, de… Hátha!
