Lehet kritizálni a magánrepülővel a Cop28 klímakonferenciára érkezőket, csak nem használ nekünk
Nemrégen ért véget Dubajban a klímacsúcs, amit az elmúlt hetekben rengeteg kritika ért a sajtóban - sok szempontból jogosan. A rendezvény kapcsán Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutatót, az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) alelnökét kérdeztük.
Ezeket láttad már?
A COP28 klímacsúcson történt előrelépés, egyhangúan kijelentésre került, hogy a fosszilis energia nem támogatott, Magyarország például az atomenergia felhasználás megháromszorozását tervezi 2050-ig. Fontos megállapítás az energiakérdéssel és a klímakérdéssel kapcsolatban, hogy az etika kérdésének is dominánsan meg kell jelennie a döntésekben, a megállapodások szövegezésében. Nagy Réka cikke.
„Nem jó a COP28, de nincs jobb”
„A fejlett világ túlfogyasztása egy véget nem érő, öngerjesztő folyamatnak tűnik, aminek kárvallotjai a már most felnövő generációk és utódaik lesznek. Mi még száguldhatunk 160-nal az autópályán, és repülhetünk kedvünkre a világban. Én csupán kedvtelésből soha nem repülök, most viszont részt vettem a COP28 klímacsúcson, tegnap érkeztem meg Dubajból.” –meséli a klímakutató.
„Bennem is felmerült a kétség, hogy valóban megéri-e a világ másik szegletébe utazni, hogy részt vehessek a klímacsúcson. Nem kétlem, hogy komoly aggályokat vet fel a tény, hogy egy olajra épülő ország ad otthont a rendezvénynek, illetve egy olajipari cég vezetője a COP28 szervezője. Akkor miért döntöttem mégis a COP28 mellett? Mert nem szállhatunk ki félúton. Nem dőlhetünk hátra és mondhatjuk azt, hogy az emberi összefogás felesleges, már úgyis mindent elrontottunk. Az emberi együttműködés és összefogás a történelmünk során számtalanszor került ki győztesként, leleményünk és együttműködési képességünk lehetőséget ad a változtatásra.” – mondja az IPCC alelnöke.
Eltávolodás a fosszilis energiától - egy korszak lezárul
Vegyük legelőször a COP28 zárómegállapodását, ami - bár sokak szerint nem elég ambiciózus - mégis történelmi jelentőségű: bár ez a 28-ik konferencia, először írták le feketén-fehéren, hogy a problémát a fosszilis tüzelőanyagok, azaz a szén, a kőolaj és a földgáz jelentik, és az energia-rendszereknek el kell mozdulniuk a fosszilis energiahordozóktól. A december 13-án, reggel nyilvánosságra hozott megállapodás szerint a csúcstalálkozón részt vevő országok elismerik „az üvegházhatású gázok kibocsátásának mélyreható, gyors és tartós csökkentésének szükségességét”. Fontos jelzés ez a piacnak is: már nem érdemes befektetni ezekre a területekre, egy korszak lezárult.
Mi a fosszilis energia, amitől szabadulnunk kell?
A fosszilis energiahordozók az emberiség által leggyakrabban használt nem megújuló energiahordozók. Ezek közé tartozik a szén, a kőolaj, a földgáz, az olajpala, a bitumen, a kátrányhomok és a nehéz olajok, melyek emberi léptékben mérve nem tudnak újratermelődni.
A legrosszabb forgatókönyveket már elkerültük?
A közbeszédben talán már egyre jobban elterjedt a kívánt, másfél fokban limitált átlaghőmérséklet növekedés. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy 2015-2016-ban az IPCC 6. jelentésének tárgyalási fázisában még valóságosnak tűnt az a forgatókönyv, hogy az évszázad végére akár 5-6 C fokkal nőhet az átlaghőmérséklet. Szerencsére a jelentés hatására történt lépések nyomán most már elmondhatjuk, hogy a legrosszabb forgatókönyvek nem fognak megvalósulni.
Világos, hogy a sokat emlegetett 1,5 C fokos cél elérése messze van és rengeteg további erőfeszítést igényel, viszont az éghajlatváltozási keretegyezmény, a Párizsi Egyezmény, amit “párizsi csodának” is neveznek, megakadályozta az átlaghőmérséklet jóval nagyobb fokú emelkedését.
Szembenézés: a cselekvések vagy azok hiányának felvállalása
További pozitív hatás, hogy a Párizsi Egyezmény óta évente összejönnek a felek, és be kell számolniuk arról, hogy a saját vállalásaikkal kapcsolatban mi a realitás: milyen eredményeket sikerült elérni, és hol vannak elmaradások. Ez utóbbi pedig a világ plénuma előtt igen kényelmetlen diplomáciai helyzeteket szülhet. Ez szintén nem elhanyagolható hatás.
Tudásmegosztás, innovációk, megoldások bemutatása
Szintén fontos azt látni, hogy annak a több tízezer embernek, aki a COP-on összejön, a java egész évben azon dolgozik, hogy bemutathassa a megoldásait, szempontjait, eredményeit, az általa fejlesztett technológiát, a kutatásait. A COP fontos tudásmegosztó platform is egyben. Ez is egy olyan szempont, aminek nagyon nehéz számszerűsíteni az értékét, de egyben olyan tény is, ami mellett nem mehetünk el.
A személyes találkozások ereje
A COP egy olyan világszintű konferencia, ahol a teljesen ellentétes érdekeket képviselő felek szemtől szembe tudnak találkozni egymással. Ezek a találkozások csak úgy jöhetnek létre, ha ezek az emberek együtt vannak és leülnek beszélgetni egymással. Tudható és fontos, hogy a konferenciákon sokszor nem a hivatalos tárgyalótermekben történnek a legfontosabb dolgok, hanem a szünetekben egy kávé vagy tea mellett, vacsorák alatt, a bilaterális megbeszéléseken, amikor szemtől szemben állnak egymással teljesen ellentétes hátterű és kitettségű országok képviselői. Ezeknek a találkozásoknak ereje van, egészen más, mint leveleket, emaileket írni, vagy akár online találkozókon részt venni.
Bumeráng hatás
A COP28 elnöke, Sultan Al Jaber, november 21-én, a She Changes Climate nevű rendezvényen arról beszélt, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására vonatkozó követelések mögött “nincs tudomány”, illetve, hogy a szén, az olaj és a gáz fokozatos kivonása “barlangokba taszítaná vissza a világot”. Természetesen komoly kérdéseket vet fel, hogy a COP28 elnöke egy olajsejk, de ennek is volt pozitív hatása: hiszen már maga ez a tény is rengeteg új kommunikációs alkalomra, megközelítésre adott lehetőséget. Például az az állítás, hogy nincs tudományos megalapozottsága annak, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat ki kell vezetni, óriási felhördülést okozott és szinte az egész tudományos élet egy személyben állt fel a kijelentés ellen. Ennek nyomán természetesen a sajtómegjelenésekben is megugrott azoknak a cikkeknek a száma, amelyek azt tárgyalják, hogy mi a tudományos bizonyíték arra, hogy ki kell vezetni a fosszilis tüzelőanyagokat.
Repülni vagy nem repülni?
Sok kritika érte a konferenciára való utazást is, a repülés magas kibocsátása miatt. „A klímacsúcsra történő kiutazást valóban sok probléma övezte, és minden szakmabelinek, akivel beszéltem, komoly problémát jelent a repüléssel kapcsolatos károsanyag-kibocsátás miatt. Az IPCC-alelnöki posztom egyik fő céljának éppen azt tartom, hogy alaposan megvizsgáljuk és átgondoljuk, mit lehet tenni ezek csökkentésére - szögezi le a szakértő. „A klíma- és egyéb csúcsok sajnos valóban ezer sebből véreznek. De mivel egyelőre senki sem tudott még jobbat kitalálni, és a folyamat rengeteg hasznot is hozott a klímavédelem terén, fontos és hasznos lenne arra fókuszálni, hogy ebből a kevéssé tökéletes, de egyedüli lehetőségből hogyan hozzuk ki a legtöbbet.” – foglalja össze Dr. Ürge-Vorsatz Diána.
Mi is az a COP28?
1995-ben Berlinben indult útjára az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében a COP (Conference of the Parties), amelynek éves összejövetelei az éghajlatváltozás kezelésében elért eredmények értékeléséréről szólnak. A Kiotói Jegyzőkönyvben résztvevő országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy korlátozzák és csökkentsék az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid és a metán kibocsátását. Fontos megjegyezni, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv csak az iparilag fejlett országokra vonatkozott eredetileg. A 2015-ös Párizsi Egyezmény létrejöttével a fejlődő országok is részt vesznek a klímaváltozás okozta problémák kezelésében. A résztvevők köre tehát globális szintre bővült, az összefogás nemzetközi szinten erősödött és elérte, hogy mára az egyik, ha nem a legfontosabb fórummá nője ki magát. A COP-nak vannak konkrétan mérhető eredményei, és pozitív hatásai..
Köszönet a Másfélfok-nak a sajtót tájékoztató előadás megszervezéséért!
