A bélflórádon múlik az egészséged, ideje, hogy figyelj rá
Elsőre talán ijesztőnek tűnhet, hogy szervezetünkben ezerbillió mikróba található, ám ideális esetben ezek védenek meg minket rengeteg káros hatás ellen. Ha azonban az ökoszisztéma egyensúlya felborul, komoly betegségekkel kell szembenéznünk. Egészségünk egyik záloga: a bélflóra.
Ezeket láttad már?
Az emberi test több mint tízszer annyi mikrobát (1015–1016 nagyságrendű mennyiséget) tartalmaz, mint emberi sejtet. Ebből több mint kétszáz törzs él a vastagbélben. Dr. H. Sandil Anita gasztroenterológus, infektológus, immunológus szakorvos segítségével feltérképeztük, milyen okai és következményei lehetnek annak, ha nem megfelelő bél-mikrobiom és mit lehet tenni a helyreállítása érdekében.
Mi is pontosan a mikrobiota?
A mikrobiom a mikrobák (mikrobioták) összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk, tehát velünk szimbiózisban élnek. A bélben található mikrobiális közösség nagyrészt egymással kölcsönösségi viszonyban él, és gondoskodik a tápanyagok anyagcseréjéről, szabályozza az anyagcsere-működést, tanítja az immunrendszert, és véd a kórokozók ellen. Ezek a mikrobák megfelelő körülmények között normál ökoszisztémát alkotnak a szervezetünkkel, ám ennek az ökoszisztémának a megbomlása számos megbetegedéshez vezethet. A normál mikrobiomot azonban nehéz meghatározni, hiszen egyénenként, populációként más és más lehet, mind a genetikától, mind a környezeti faktoroktól – például klíma, táplálkozási szokások – függ.
Hogyan alakul ki?
Az emberi mikrobiom már a méhen belül elkezd fejlődni, hiszen a magzat tápanyagellátást az anyai véráramból kapja, ezzel együtt az anyai szervezetben lévő mikrobiota komponensek is átkerülnek a magzatba. Emellett a terhesség alatt a bél-gát rendszer áteresztőképessége is megnövekszik és a szájüregi vérzések is gyakrabban fordulnak elő - innen a mikrobák a vérárammal a magzatba kerülhetnek, az anatómiai elhelyezkedés miatt pedig a hüvelyi mikrobiom is szerepet játszik a magzati mikrobiom kialakulásában. Az anya életmódja és mikrobiomának minősége tehát befolyással van a magzatára is. A bélflóra egyik meghatározója a születés pillanata.
A császármetszéssel született babák nagyobb eséllyel kapnak antibiotikumot, emellett nem kerülnek közvetlen kapcsolatba az anya hüvelyflórájával, és általában több orvosi beavatkozáson esnek át. Ezáltal már a korai stádiumban kialakulhat egy nem megfelelő egyensúlyban lévő mikrobiom. Ezt még jobban lehet fokozni, ha a csecsemő tápszert kap. A nem megfelelő mikrobiom pedig egy rizikófaktor a felnőtt korban kialakuló allergiás, autoimmun- és szív- és érrendszeri megbetegségeknek.
Miért fontos és hasznos a megfelelő egyensúlyban lévő mikrobiota?
A mikrobiomra mint érzékeny szervre tekintünk, amit ápolni, gondozni kell, ugyanis egyre több bizonyíték utal arra, hogy ennek a közösségnek a felbomlása számos betegséget okoz. Egyes bizonyítékok összefüggésbe hozták már az allergiával, egyes autoimmun kórképekkel, vastag- és és vékonybélgyulladással, cukorbetegséggel, migrénes fejfájással, ízületi fájdalommal, sclerosis multiplex-szel, elhízással, depresszióval, skizofréniával, autizmussal, álmatlansággal, krónikus fáradékonysággal és bizonyos daganatos megbetegedésekkel. Ezekben a kórképekben más-más mikroba törzs szaporodik el és más-más mikróba törzs tűnik el. A mikrobiom zavarára allergiás panaszok esetén is gondolhatunk, vagy akkor, ha bizonytalan hasi panaszokat: puffadást, hasmenést, hasi fájdalmat vagy diszkomfortérzést tapasztalunk. Ilyenkor a háziorvoshoz vagy célzottan belgyógyászhoz, gasztroenterológushoz fordulatunk. Számtalan labor végez már széklet mikrobiom vizsgálatot, amely a vastagbélben lévő baktériumok létéről és százalékos megoszlásáról ad némi információt, de a szakorvos szerint ezen a téren még több fejlődésre van szükség, egyelőre a széklet mikrobiom vizsgálati eredménye is nehezen értéklehető. Sokkal jobb tehát, ha alapvetően a tüneteinket figyeljük, és általában is a lehető legegészségesebb életmódot igyekszünk folytatni.
Hogyan tudjuk egyensúlyban tartani a mikrobiom működését?
A stressz, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rostban szegény étrend, a gyakori antibiotikum szedés, a sok, gyorsan felszívódó szénhidrát fogyasztása negatívan befolyásolják a bélflóra összetételét. A cukros ételek kedveznek a káros baktériumok és gombák elszaporodásának segítik elő. A szénhidrátok csökkentésével és a probiotikumok, rostok rendszeres fogyasztásával a bélflóránk egyensúlya helyreállítható. Emellett dr. H. Sandli Anita az alábbiakat javasolja:
- az alkoholfogyasztás és a dohányzás kerülése
- rendszeres, nyugodt étkezések, megfelelő rostbevitellel, lehetőség szerint a mediterrán étrend követése (egészséges zsírok és olajok, sok hal, zöldség és gyümölcs fogyasztása)
- a vörös húsok és a füstölt, sós ételek fogyasztásának mellőzése vagy csökkentése
- rendszeres testmozgás
- a stresszhelyzetek kerülése vagy a stressz hatékony menedzselése (például sporttal, meditációval, relaxációval, pszichoterápiával)
- joghurt, kefir rendszeres fogyasztása
