Meghallottad, hogy valakire rasszista megjegyzést tettek? Így lépj közbe biztonságosan, ha bántó viselkedés tanúja vagy
Bizonyára előfordult már veled is, hogy tanúja voltál igazságtalan vagy bántó viselkedésnek. Például, amikor valaki általánosító, szexista megjegyzést tesz a nőkre, előítéletesen beszél az LMBTQ emberekről, vagy éppen egy ízléstelen, rasszista cigányviccet mesél, amit nem érzel helyénvalónak.
Ezeket láttad már?
Az ilyen váratlan helyzetekben gyakran nehéz azonnal reagálni. Ezért sokszor inkább passzívak maradunk, engedünk a csoportnyomásnak és hallgatunk. Aztán néha napokig rágódunk rajta, és rosszul érezzük magunkat miatta. Különösen nehéz ez, ha az eset baráti körben vagy a munkahelyünkön történik, kollégáink között.
Aktív szemlélőként fontos szerepet játszhatunk a pozitív változások elérésében közvetlen környezetünkben. A kérdés az: hogyan léphetünk közbe hatékonyan és biztonságosan, amikor ilyen helyzetekkel találkozunk?
Miért fontos az aktív szemlélő szerepe?
Az „aktív szemlélő" (active bystander) olyan személy, aki akár a munkahelyen, akár az élet bármely területén felismeri az igazságtalanságot, diszkriminációt, zaklatást vagy bármilyen bántó viselkedést és megnyilvánulást, és – ami kulcsfontosságú – úgy dönt, hogy közbelép. Ugyanilyen fontos azonban tudni, hogyan tehetjük ezt hatékonyan és biztonságosan.
A munkahelyi diszkrimináció és zaklatás globális probléma, amit több nemzetközi tanulmány is alátámaszt. Az Egyesült Királyságban végzett Race at Work 2018-as felmérés szerint a fekete, ázsiai és más kisebbségi etnikai csoportokhoz tartozó (BAME) alkalmazottak negyede tapasztalt személyesen vagy volt tanúja rasszista zaklatásnak, illetve megfélemlítésnek vezetők részéről.
Egy szintén 2018-as, az Európai Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Szakpolitikai Főosztálya által a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) kérésére készített tanulmány szerint az európai munkaerő 5-10%-a szembesül munkahelyi megfélemlítéssel. Az Egyesült Államokban a Workplace Bullying Institute 2021-es felmérése szerint évente körülbelül 2 millió áldozata van a munkahelyi erőszaknak. Az amerikaiak 30%-a személyesen tapasztalt már munkahelyi bántalmazást, 19%-uk pedig tanúja volt ilyen eseteknek.
A Forbes által összesített legfrissebb adatok szerint a munkahelyi etikátlan és illegális viselkedési formákra, amelyek közül a leggyakoribb a zaklatás (51%), a szexuális zaklatás (40%) és a rasszizmus (30%). Emellett, a nők 60%-kal nagyobb valószínűséggel válnak zaklatás áldozatává, mint a férfiak, továbbá a zaklatást elszenvedő munkavállalók 65%-a végül elhagyja a vállalatot.
A bántó megjegyzések, rasszista és szexista viccek, zaklatás, diszkrimináció, mikroagressziók és egyéb toxikus viselkedési formák gyakran azért folytatódnak, mert a környezet nem reagál rájuk. Fontos felismerni és tudatosítani azokat a bénító erőket, tényezőket, amelyek megakadályozhatnak a cselekvésben. Ezek lehetnek belső félelmek vagy külső nyomás, mint a csoportnormák, érdektelenség vagy közöny.
Sok esetben a szemtanúk passzívak maradnak: nem lépnek közbe, mert úgy érzik, nem az ő feladatuk, félnek a következményektől, vagy nem tudják, hogyan avatkozhatnának be anélkül, hogy tovább rontanák a helyzetet az érintettek számára. Gyakran igazoljuk a közbelépés hiányát azzal, hogy nincs is probléma, ha a körülöttünk lévők sem reagálnak rá. Előfordulhat az is, hogy felelősségünk terhét próbáljuk csökkenteni azzal, hogy a bajba jutott ismeretlent hibáztatjuk: biztosan tehet róla, hogy ilyen helyzetbe került, minek ment oda, saját hibájából történhetett ez vele.
Azok, akik mégis úgy döntenek, hogy aktívan közbelépnek, valódi változásokat hozhatnak: támogatást nyújthatnak az áldozatnak, jelezhetik a bántalmazónak, hogy viselkedése elfogadhatatlan, és erősíthetik azt a munkahelyi kultúrát vagy közösséget, amely az egyenlőséget és tiszteletet hirdeti.
Hogyan léphetsz közbe hatékonyan és biztonságosan?
Ismerd fel a helyzetet
Az első lépés az, hogy felismerd, mikor van szükség közbelépésre. Ez lehet egy nyíltan bántalmazó helyzet, például egy kolléga nyilvános megalázása, de akár egy aprónak tűnő mikroagresszió is, mint egy szexista megjegyzés a nőkre vagy egy sértő, homofób vagy rasszista vicc. Fontos tudnod: nem kell extrém helyzetnek történnie ahhoz, hogy érdemes legyen közbelépni. Bár gyakran hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy majd a másik ember segít, ne várd meg, hogy valaki más lépjen közbe, ha te is tehetsz valamit.
A sisterhood nem válogat! Vagy mégis? - Elmagyarázzuk, mi az az inkluzív feminizmus
Tartsd szem előtt a saját biztonságodat
Mielőtt közbelépnél, gondold át, mennyire biztonságos az adott helyzet. Nem kötelező veszélyeztetned saját testi és pszichológiai biztonságod. Például tömegközlekedési eszközön, ha úgy érzed, hogy a helyzet veszélyes, vagy munkahelyen, ha negatív következményekkel járna a közbelépésed, keress biztonságos módot a beavatkozásra: hívhatsz segítséget, felettest, diszkréten értesítheted a megfelelő hatóságokat vagy fordulhatsz bejelentő rendszerekhez.
Használd a 4D modellt
- Direkt: Ha biztonságos, szólítsd fel az egyént, akinek bántalmazó a viselkedése vagy megnyilvánulása, hogy hagyja abba azt. Ezt megteheted röviden és határozottan: „Ezzel nem értek egyet, szerintem bántó” vagy „Ez szerintem bántó, megkérlek, hogy fejezd be”.
- Elterelés (Distraction): Tereld el a figyelmet az adott helyzetről. Például irányíthatod más témára a beszélgetést vagy szólítsd meg az áldozatot, és valamilyen ürüggyel hívd el onnan. Fizikálisan is átfordíthatod a figyelmet, például elejthetsz egy tárgyat, kelthetsz zajt, kérhetsz egy zsebkendőt vagy bármi kreatív ötlet, ami elősegítheti a kényelmetlen vagy veszélyes helyzetből való kiszabadulást.
- Delegálás: Kérj meg valakit, akinek nagyobb befolyása van a helyzet kezelésére, például a hatóságokat, egy felettest vagy HR-es kollégát, hogy lépjen közbe. Fontos felismerni, hogy néha nem nekünk kell közvetlenül felszólalni vagy cselekedni, de segíthetünk a megfelelő személy delegálásában.
- Dokumentálás: Ha nem érzed biztonságosnak a közvetlen beavatkozást, dokumentáld a történteket. Ez különösen fontos, ha a helyzet később panaszhoz vagy jogi ügyhöz vezet. Videófelvétel készítése, jegyzetek írása vagy tanúvallomások gyűjtése segíthet az áldozatnak és a hatóságoknak.
Támogasd az áldozatot
A legfontosabb, amit tehetsz, hogy a helyzet közben vagy után felajánlod támogatásodat az áldozatnak. Kérdezd meg tőle, hogy jól van-e, és hogy szüksége van-e segítségre. A jelenléted és támogatásod segíthet abban, hogy ne érezze magát egyedül.
Gyakorold a hatékony kommunikációt
Amikor közbelépsz, mindig ügyelj arra, hogy tisztelettel kommunikálj mindkét féllel. A cél nem az, hogy megszégyenítsd azt, aki valamilyen bántó megnyilvánulást tesz, hanem az, hogy elérd, hogy a helyzet megváltozzon. Az erőszakmentes kommunikáció technikái segíthetnek ebben: hatékonyan kifejezheted az érzéseidet és szükségleteidet és megtanulhatsz cselekvésre alkalmas kéréseket formálni. Ennek a hasznos készségnek az elsajátítására számos workshop áll rendelkezésre.
Oszd meg a tapasztalataidat és tanulj belőlük
A tapasztalatcsere értékes tanulási lehetőségeket teremt. Amikor megosztod az élményeidet, nemcsak önmagadat erősíted, hanem másokat is motiválhatsz a cselekvésre. Minden helyzet tanít valamire – reflektálj a történtekre és gondolkodj el azon, hogyan tudsz hatékonyabban cselekedni. Képzeld el, hogy téged ér valamilyen bántás és tedd fel magadnak a kérdést: te mit várnál el a környezetedtől, barátaidtól, munkatársaidtól, akik ennek szem és fültanúi?
Az aktív szemlélet és viselkedés elsajátítása, a közösségeinkben, közvetlen környezetünkben, és a munkahelyeinken való közbelépés sokat javíthat az emberek közötti kapcsolatok minőségén és a közös felelősségérzetünkön. A közbelépés nem mindig egyszerű, de ha mindannyian megtanulunk figyelni és reagálni a helyzetekre, az sokkal biztonságosabb és befogadóbb közösségeket eredményezhet. Legyen szó munkahelyről vagy egy nyilvános helyzetről, fontos, hogy mindenki részt vegyen a pozitív kultúra kialakításában, ahol a tisztelet és az egyenlőség alapérték.
