Az iskolában kiközösítették, ma az egyik legismertebb influenszer - interjú Csizmadia Gabival
Csizmadia Gabi tizenkét évesen forgatta első videóit, akkor még Gabi frizurái néven, egy hajgöndörítőről szóló reklámfilmtől indíttatva. Azóta az egyik legnépszerűbb hazai női youtuber lett. Repertoárját is szélesítette: sminkeléssel, divattal, életmóddal foglalkozik legtöbbet, de viccesebb és komolyabb témákkal bepillantást enged magánéletébe is – csaknem százötvenezres követőtáborában véleményvezérnek számít. Csizmadia Gabriellával többek közt felelősségről, célokról és az infulencerségről beszélgettünk.
Ezeket láttad már?
Öt éve indítottad YouTube-csatornádat, mára az egyik legnépszerűbb hazai youtuber lettél, Facebookon és Instagramon is sok követőd figyeli napról napra, mit csinálsz. Közösségi médiában elért sikered azt is jelenti, hogy célcsoportodban véleményformálónak számítasz. Hogy viszonyulsz ehhez a szerephez?
Ahhoz képest, hogy kiskoromban időnként ki voltam közösítve, nehezen értettem meg, miért kapok szeretet idegenektől – még mindig furcsának találom, de nagyon jólesik. Célcsoportom a tizennyolc és huszonnégy év közöttiek, bár tizennyolc éves kor alatt is bőven vannak követők. Odafigyelek, hogy ne káromkodjak, és arra, hogy népszerűsítsem az egészséges életmódot. Energiaitalokat, szénsavas üdítőket egyáltalán nem fogyasztok, azt sem vállalom, hogy szponzorálás fejében beszéljek ilyesmikről. Érzem a felelősségét a szerepemnek, mert a minket, videósokat követő fiatal lányok fölnéznek ránk. Jó előre tisztázni kell magunkban, miről beszélünk, mit mutatunk meg publikusan.
Fiatal tiniként indultál, akkor mit akartál elérni a csatornáddal, és azt sikerült teljesítened?
Tizenkétévesen kezdtem videózni, semmilyen célom nem volt vele. Fogalmam sem volt, hogy ez így működőképes. Úgy indult, hogy a karácsonyi időszakban láttam egy hajgöndörítőről szóló reklámot, és egy ilyen készüléket kértem ajándékba. Meg is kaptam, de nem tudtam vele besütni a hajam. Kerestem a reklámot a YouTube-on, akkor találtam rá egy szimpatikus videós lányra, aki mutogatta kedvenc dolgait Ezeket szerettem májusban címmel. Láttam nála tutorial (útmutató) videókat is. Furcsálltam, hogy ilyet is lehet csinálni, de rögtön megtetszett, gondoltam, én is megpróbálkozom egy tutoriallal a hajgöndörítésről, hátha közben megtanulom használni a göndörítőt. Az elkészült videót elküldözgettem ismerőseimnek – nem hittem, hogy többen is meg fogják nézni.
Te kiket követsz, kiknek a véleményére adsz?
Mindenkit követek, és senkit sem (nevet). Fontosnak tartom, hogy képben legyek, mit csinálnak a többiek, viszont nem igazán szoktam megnézni a munkáikat, csak a címeket futom át. Ha látok adott témabában egy videót, automatikusan az alapján kezdek el gondolkozni, nem lesz belőle semmi egyéni vagy érdemleges. Szeretek agyalni az ötleteken. Egyébként mindenkit követek, aki számomra fontos, külföldieket és magyarokat egyaránt, – köztük a barátaimat is –, tisztában vagyok azzal, mit csinálnak. Inezzel és Fruzsival (Papp Inez Hilda, Viszkok Fruzsi – a szerk.) jóban vagyunk, őket mindig nézem. A közösségi téren kívül a szüleim, rokonaim és közelebbi barátaim véleménye fontos számomra; apuval például meg szoktuk beszélni, milyen videó készüljön, megkérdezem tőle, ha csinálok egy indexképet, hogy ő ráklikkelne-e. Gyakran jön hozzánk nagybátyám, az ő véleményére is sokat adok.
A cégek szívesen reklámoznak közösségi sztárokkal, azonban sokszor látni, hogy némelyikük csak reklámokra épít, ami nézői szemmel nem szerencsés. Te hogyan viszonyulsz a PR-hoz?
Próbálom a kezdeti, ártatlan vonalat tartani, a fogalmam sincs, mi történik velem hozzáállást, mert abba szerettek bele a nézők. Az elején majdnem mindent elvállaltam, izgatott voltam, hogy több márka megkeresett, de hamar rájöttem, tudatosan kell bánni a szponzorokkal, bele kell tanulni a reklámozásba. Ma már jól megválogatom a cégeket, csak azok a termékek, szolgáltatások jöhetnek szóba, amiket amúgy is szeretek, és amikkel amúgy is foglalkoznék, ha nem fizetnének. Ha valami esetleg nem tetszik, magamtól nem beszélnék róla, teljesen mindegy, mennyit ajánlanak érte, nem vállalom el. Akkor maradok hiteles, ha olyan szponzorációkat vállalok el, amivel tudok azonosulni.
Mennyire vagy önazonos a videóidban?
Teljesen – az arcomra ki szokott ülni minden (mosolyog). Nézőim évek óta a legapróbb részletre is odafigyelnek. Ha egy pici dolog nem stimmelne nálam, egyből észre vennék. Nagy előnyöm, hogy teljesen el tudom magam engedni kamera előtt, abszolút önmagamat adom.
Még mit tekintesz az erősségednek?
Talán a kitartásomat. Van, hogy nagyobb a nézettségem, van, hogy kisebb, korábban nem értettem, ez miért van. Megtanultam, hogy nem szabad nagy eredményt várni olyan videótól, amiért nem dolgoztam meg annyira. Tolom magam a maximális teljesítmény felé.
Hogy tapasztaltad, milyen típusú videóiddal tudsz legjobban hatni a közönségedre?
Mindenféle videót szeretnek a nézőim, lényeg, hogy érdekesnek találják. Ha a szerkesztés után, mikor már nyolcszázötvenszer végignéztem ugyanazt, a feltöltött anyagot is újra meg akarom nézni, mert mondjuk egy tök jó élményről szól, az valószínűleg másokat is érdekelni fog – szem előtt tartom ezt a szabályt. Természetesen sokan szeretik a vicces tartalmakat, például az ételkóstolást, de a komoly témák is nézettek. Kiscicám elvesztéséről is beszéltem, rengetegen együtt éreztek velem. Ha csupán egy embernek is tudok segíteni a tapasztalatommal, már megérte a megosztás.
Melyik produkciódra érkezett a legtöbb komment?
A kiscicásra tényleg nagyon sok kommentet kaptam, és kapok a mai napig. Két éve, karácsony körül csináltunk apukámmal egy olyan videót, melyben Pinteresten látott, profin megcsinált hajakat utánozott le a hajammal – a kommentek közt nagyon viccesek is voltak. Erre a videóra szintén még mindig jön egy csomó hozzászólás, talán minden nap – nem számítottunk ilyen sok reakcióra. Azokról a dolgokról igyekszem forgatni, amik az életemben nagyobb nyomot hagynak, amikről előre megírás nélkül, szívből dől belőlem a szó. Ha személyes érintettség nélkül beszélnék – akár komolyabb témáról is –, az sablonos volna.
Tudatosan alakítottad ki magadról a videósok közt szokatlan imázst, a szemüveges-fogszabályozós, mégis mindig csajos és csinos "lányt a szomszédból"?
Hetedikes koromban lettem szemüveges, nyolcadikban kezdtem videózni, és ugyan próbáltam kontaktlencsét használni, de nem bírja a szemem. Nem volt más választásom, nem zavar a szemüveg – mondjuk az elején legszívesebben eldobtam volna (nevet). Aztán kezdtem meglátni a szemüvegesség előnyeit: odavoltam a különböző keretekért, jó sokat összevásároltam belőlük. A fogszabályozó kapcsán pedig személyes küldetésnek érzem, hogy másokat is bíztassak a viselésére. Sokakat cikiznek miatta, nem értem, miért. Feltételezem, akinek nem volt még fogszabályozója, az cikizi a másikat, mert akinek van, miért cikizne emiatt, ő is tudja, milyen érzés. A szép mosoly menő, tehát a fogszabályzás is az. Régóta szerettem volna fogszabályzót, iszonyatosan örültem, mikor megkaptam, azonnal meg akartam osztani az emberekkel, hogy ez de király. Mikor rövidebbre vágattam a hajam, eladományoztam egy alapítványnak a levágott tincseket, erről is posztoltam. Rengeteg fotót küldtek a lányok mutatva, hogy ők is eladományozták a sajátjukat. Kaptam egy köszönő e-mailt, hogy vélhetően a videóm hatására néhány nap alatt nagy mennyiségű haj érkezett hozzájuk, és ez nagy segítség volt a rászorulóknak – csodálatos érzés, hogy átment az üzenet! Alig akartam elhinni, hogy miattam adományoztak a lányok.
Mit írnál a névjegyedre?
Videós, esetleg tartalomgyártó – vagy Gabi. De ha mindenképp választanom kéne a titulusok közül, akkor az influencert mondanám.
Hogy látod az influencerek jövőjét, és egyben a sajátodat?
Külföldön könnyebben boldogulnak, nyilván nagyobb a piac. De ahhoz képest, hogy mennyivel kisebb a mienk, iszonyatos módon fejlődik az influencer-világ, főleg az utóbbi időben. A nagyobb márkák is nyitnak – szerintem a közösségi médiavezérségnek nagy jövője van, ha nem is feltétlen a YouTube-on mint platformon, de valahol biztosan. Nagyon szeretek fotózni. Férfiak közt nőttem föl, hatásukra mindig érdekeltek az autók és más tech-dolgok, a fotózás is innen jön. Sosem unom meg, mindig találok benne valami újat, amit meg lehet tanulni. Az influencerség is ilyen: mindig lesz benne izgalmas újdonság. Álmaim közt szerepel, hogy egyszer eljussak New Yorkba és Los Angeles-be. Leginkább az a vágyam, hogy a nézőimnek tessen, amit csinálok, és izgalmas ötletekkel tudjak előrukkolni. Zoella-rajongó vagyok, imádom, mikor kirakja új videóját, és látom előre, hogy király, erős késztetést érzek, hogy megnézzem – ugyanezt szeretném kiváltani én is a nézőimből.
Kiss Annamária
Az interjú eredetileg a GLAMOUR magazin 2018. áprilisi számában jelent meg.
A cél, hogy a kesztyűs szakma újra felkerüljön az oktatási térképre - beszélgetés Hornicz Bernadettel, a Pécsi Kesztyű tulajdonosával