Az idei Nobel-díjasok között csak egyetlen nő van

A Nobel-díjról

Alfred Nobel 1833-ban született, családja az ipar és a kereskedelem területén töltött be jelentős szerepet, többek között az oroszországi olajlelőhelyek kiaknázásában is. Alfred Nobel nevéhez több jelentős találmány is köthető, legismertebb felfedezése a dinamithoz köthető. Nobel 1895. november 27-én írt végrendeletében teljes vagyonát egy alapítványra hagyta. Az első díjat 1901. december 10-én Nobel halálának ötödik évfordulóján osztották ki. Végrendeletében értékpapírokba helyezett vagyonának kamatát öt terület adott évben legjelentősebb felfedezést tett képviselői között osztja szét egyenlő arányban. A díj a kémia, a fizika, az élettan és orvostudomány területén jelentős felfedezéseket tett tudósoknak, illetve, ahogy fogalmaz „az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással hozzájárult” szerzőknek, és annak a személynek jár, „aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.” Nobel kifejezett kérése volt, hogy „a díjak odaítélésében ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem.” Amennyiben célja volt, hogy a díjat a leginkább érdemes kutató nyerje el, így a negatív diszkrimináció minden formája sérti ezt.

Nők és a Nobel-díj

Az idén kiosztott tizenhárom Nobel-díj és emlékdíj tizenkét férfihez és csupán egy nőhöz került. Maria Angelita Ressa fülöp-szigeteki újságíró és író közel húsz éven keresztül dolgozott a CNN délkelet-ázsiai oknyomozó riportereként. Ressa 2012-ben három másik női alapítóval és egy 12 újságíróból és fejlesztőből álló csapattal létrehozta a Rappler online híroldalt. 2018-ban a Time magazin Év Embere elismerést kapta azokkal az újságírókkal együtt, akik világszerte küzdenek az álhírek ellen. 2019-ben a Fülöp-szigeteki hatóságok online rágalmazás vádjával letartóztatták, mivel a vádak szerint a Rappler hamis hírt tett közzé Wilfredo Keng üzletemberről. 2020-ban a manilai bíróság bűnösnek találta a jogkorlátozó számítástechnikai bűnözés elleni törvény alapján. A törvényt a jogvédő szervezetek és újságírók a sajtószabadság elleni támadásként értékelik. Resszát Dmitrij Muratovval, a Novaja Gazeta független orosz újság alapító-főszerkesztőjével közösen díjazták "a demokrácia és a tartós béke előfeltételét jelentő véleménynyilvánítás szabadságának megőrzéséért tett erőfeszítéseiért".

A tény, miszerint idén csupán egy nő kapott Nobel-díjat, rávilágít arra, hogy a tudományos elismerések még napjainkban is elsősorban a férfiakat illetik. A tavalyi évvel összevetve mindenképpen romló tendenciáról beszélhetünk. 2020-ban először került két nőhöz a kémiai Nobel-díj, emellett a fizikai és irodalmi díjat is nők kapták, vagyis összesen a 9 díjazott személyből 4 volt nő. Ha a területek nemi eloszlását egyesével vesszük szemügyre, láthatjuk, hogy 1901-óta a kémiai Nobel-díjat nyert 188 tudósból, csupán 7 volt nő, vagyis, ha idén a koronavírus-járvány kezelésében jelentős mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséért Karikó Katalin kapta volna a díjat, ő lehetett volna a nyolcadik ezen a területen. A fizika tárgykörében 219-ből még ennél is kevesebb, csak 4 női díjazott volt az elmúlt 120 évben. Az orvosi-élettani kategóriában 224 díjból csak 12-t vett át nő, az irodalmi esetében ez a szám 118-ból 16, a békedíjból a 109 személyből (28 esetben szervezet lett a díjazott) 18 volt eddig nő. A közgazdasági Nobel-emlékdíjból részesült 89 győztesből 2 volt eddig nő. – Marie Curie-t kétszer díjazták, 1903-ban fizikai, 1911-ben pedig kémiai Nobel-díjat kapott. Ez azt jelenti, hogy az eredeti öt területet összesítve, a közgazdasági emlékdíjjal együtt 947 díjazottból csupán 59 volt nő, vagyis kb. 6%. Ez a szám rettenetesen alacsony, ugyanakkor sajnos nem meglepő, ha a tudomány más területeit is figyelembe vesszük, láthatjuk, hogy az akadémiai szféra erőteljesen háttérbe szorítja a nőket.

A Nobel-díjasok nemi aránya rámutat arra, hogy a nők tudományos elismertségétől még messze vagyunk. Magyar kontextusban ugyanerre világít rá a Tudományos Akadémia tagjainak aránya is: 2016-ban például egyetlen nőt sem választottak be az Akadémia levelező tagjai közé. 2017-ben erre reagálva megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság, amely jelentős szerepet játszott abban, hogy 2019-ben az új tagok több mint 25%-a volt nő, ám még így sem éri el a női akadémikusok aránya a 10%-ot. A nők háttérbe szorítása a tudományos szférában amellett, hogy diszkriminatív, számtalan fiatal nőt tart távol a kutatás világától, és ezzel határokat szab a tudományos fejlődés előtt. Ennek megváltoztatásához irányelvekre, a témával foglalkozó testületekre és tudatosságra van szükség.

Ha szeretnéd tudni, hogy mit jelent az tudományban alkalmazott „szivárgó vezeték” fogalma, illetve arra, hogy a nők negatív diszkriminációja hogyan jelenik meg a hazai felsőoktatásban, regisztrálj a Tudatos Lépés hírlevelünkre!

Szerző: Csernus Fanni

nemek közötti egyenlőség programmunkatárs

Amnesty International Magyarország