Az esélyadás latolgatása
2009. augusztus 6.
Üveges szemekkel bámultam a velem szemben ülő férfit az étteremben, arcomra fagyott udvarias mosollyal, miközben fogalmam sem volt, miről beszélt az elmúlt néhány percben. Egyszerűen halálra untam magam a randevún, nem tehettem róla. És a pasi sem, akivel randiztam. Az volt a második találkánk, és én már az elsőn is döbbenten vettem észre, hogy létezik, tényleg létezik az az ember, aki mindenben a tökéletes ellentétem. Azt a zenét szereti, ami engem irritál, azon a színdarabon röhögte halálra magát, amiről én az első szünetben rekordsebességgel távoztam, ott szeret lakni, ahol én nem, a kedvenc filmje említése pedig kellemes meglepetéssel gazdagított: mégiscsak van olyan ember, aki végig tudta nézni? Hogy mindezek után miért mentem el vele mégis a második randevúra? Talán retardált vagyok? Lehet, de igazából azért adtam magunknak még egy esélyt, mert az illető a fentiek ellenére kedves, jóképű, művelt, ambiciózus, és kreatív munkát végez ? Gondoltam, esélyt kell adni végre egy olyan embernek, aki nem elsőre jön be. Isten tudja, lehet, hogy nekem rossz a filmízlésem. Egyébként is én ajánlgatom folyton mindenkinek, hogy a régi, rosszul berögződött szokásokat a legjobb úgy felülírni, hogy valami olyasmit is kipróbálunk, amit korábban elutasítottunk. Új élet, új férfiak! Ám az étterem hűvösében arra is rájöttem, hogy azért az egy baromság, hogy ne hallgassunk az ösztöneinkre. Ha kiegyensúlyozott és boldog vagy, tudatosan és okosan éled az életed, elkerülve azokat a helyzeteket, amik eddig kizárólag csak a bajt hozták rád, biztosan nem fogsz egy drogfüggő rocksztárhoz feleségül menni egyhavi ismeretség után, még ha eddig ez is volt a jellemző a szerelmi életedre. A tipikus párválasztási hibák gyógyítása nem azt jelenti, hogy olyanokkal randizz, akik semmit nem mozgatnak meg benned. Aközött, hogy egy iszonyú szexis rosszfiúra a harmadik pohár bor után ránézel egy bulin, és anélkül, hogy tudnád, kicsoda, beleszeretsz, nála alszol, hozzá költözöl, illetve, hogy csak azért is erőlteted az agyzsibbasztó vacsizgatást egy, a te értékeidtől teljesen távol álló überkonzervatív bérszámfejtővel van egy középút is. Meg fogod találni! Vagy ő téged. Persze, türelemre szükség van, és azt is meg kell tanulni, hogy nem kizárólag az lehet nagy ő, akibe tíz másodpercen belül beleszeretsz. De azért a kölcsönös szimpátia továbbra is maradjon kulcsfontosságú.
Ezeket láttad már?
