"Az Erasmus az Európai Unió legsikeresebb programja" - Bakos Piroska exkluzív interjúban mesélt a diákok legnagyobb lehetőségéről

Idén 30 éves az Erasmus program, te pedig 20 éve, az elsők között utazhattál ki Magyarországról. Melyik várost választottad, és milyen most visszaemlékezned erre?
Igen, én vagyok a csapat "öregrókája". Pécsre jártam magyar-kommunikáció szakra ekkoriban, és az egyetem faliújságán láttam meg a hirdetést az Erasmus programról. Az egykori kelet-német Frankfurt an der Odert pályáztam meg – hiszen az orosz után a német volt a második idegennyelvem –, és oda is utaztam ki végül, közel a lengyel határhoz. Frissen alapított, jól felszerelt egyetemre jártam, nagy hangsúlyt fektettek a nemzetköziségre is, pakisztánitól kezdve svédig mindenféle csoporttársam volt. Számomra nagyon inspiráló volt ez a közeg, később rengeteg ösztöndíjat megpályáztam még német nyelvterületre. Az oderai Frankfurtban töltött fél év hatalmasat lendített a nyelvtudásomon, és amikor bekerültem az MTV-hez, ez döntő előnyt jelentett.

Ekkoriban - 1998-ról beszélünk - még kevesen beszéltek ilyen magas szinten németül, és ez rengeteget segített a karrieremben: idegen nyelven tudósíthattam, sokat utazhattam. A nyelv mellett rengeteg más hozadéka is volt az Erasmus-utamnak, például megtapasztaltam, milyen önállónak lenni. Nem tudom, a mai egyetemistáknál hogy megy ez, de akkoriban nagy dolognak számított, hogy 22 évesen, egyedül nyitottam meg az első bankszámlámat. A kezdeti megszeppenés után komoly magabiztosságot adott, hogy másik nyelven kellett kommunikálnom, sőt, többször elő is adtam németül. megismerkedhettem olyan technikai vívmányokkal, amelyek itthon még ismeretlenek voltak. Ott chateltem például először. És persze a mai napig tartó barátságok… rengeteg impulzus ért, rengeteg eltérő kultúrát ismerhettem meg.

Ha most lennél egyetemista, hova mennél?
Szerintem akkor is Európát választanám, nekem fontos volt az otthon közelsége 22-23 évesen. Adott a lehetőség, hogy meglátogathatod a családodat, vagy ők is kimehetnek hozzád. Biztonságosabb közegnek éreztem ezt, főleg, hogy ekkor még nem voltak fapadosok, vonatoztunk nagyrészt.

A program 25. évfordulóján Erasmus-nagykövet is lettél.
Igen, a program 2013-ban lett 25 éves, és minden országból választottak valakit, aki képviseli az egykori és leendő Erasmusosokat, ès szívesen megosztja a tapasztalatait. Ekkor készült egy kisfilm is, amiben arról mesélhettem, milyen meghatározó élmény volt az utazás a televíziós karrierem szempontjából is.

Időközben kibővítették a programot. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Igen, eleinte csak egyetemistáknak szólt, de most már szakmát tanuló középiskolások is részt vehetnek benne. Például egy magyar cukrász tanuló kimehetett szakmai gyakorlatra egy francia nagynevű cukrászdába, illetve egy borász fiú Portugáliába, sőt, pedagógusok is látogathatnak külföldi intézményeket, hogy megnézzék az ottani oktatási rendszert. Szerintem ez hatalmas dolog.

Mit tanácsolsz annak, aki most tervez kiutazni? Milyen szempontok alapján válasszon célállomást?

A nyelv mindenképp meghatározó, hiszen a külföldi egyetemen is tanulni kell, elengedhetetlen, hogy megértsd az oktatást és tudd teljesíteni a követelményeket. Persze az Erasmus a bulizásról is szól, de ha már lehetőséged van egy másik országban gyarapítani a tudást, miért ne tennéd meg? 20 éve, amikor én kint tanultam, rengeteg olyan szakirodalomhoz jutottam hozzá Németországban, ami itthon még nem volt elérhető.

Emellett az is fontos, hogy bízz a megérzéseidben a választásnál. Vizsgáld meg, melyik egyetem szellemisége szimpatikus, milyen képzésük erős, mennyire érdekel az adott város.

Mi az a nehézség, amire érdemes felkészülni?

Az eltérő életritmus akár problémát is okozhat. Jó idejében tájékozódni arról, hogy adott helyen mennyi időt kell az ügyintézésre szánni, van-e például szieszta, hiszen ebből adódhatnak kellemetlenségek. Rengeteg váratlan dolog felmerülhet, és az a legnehezebb, hogy magadra vagy utalva, egyedül kell elintézned a saját ügyeidet. Ha úgy alakul, te kopogtatsz be, és te írod alá a szerződést is. Rugalmasság és felkészültség, ennyi a lényeg! Emellett fontos a nyitottság: ha már egy idegen városban töltesz hónapokat, szippants be a helyi kultúrából, emberekből, szemléletmódból minél többet!

Mit tartasz a program legnagyobb sikerének?
Azt mondják, hogy az Európai Unió legsikeresebb programja az Erasmus, ami szerintem már önmagában hatalmas dolog. Ezt a programot nehéz kritizálni, hiszen tényleg arról szól, hogy minél több diák és tanár előtt nyissa ki a világot. Most már nem is csak az EU-n belül lehet nézelődni, egyéb országok is felkerültek az Erasmus-térképre Törökorszàgtól Oroszországon át Egyiptomig vagy épp Izraelig. Körülbelül 9 millió diák vett részt eddig a programban, ebből 60 ezer magyar, és ez magáért beszél.

Mik azok, amikben még fejlődni szeretne a program?

Szerintem a szakmát tanuló diákok lehetőségeinek bővítése nagyon fontos. Azon túl, hogy fejlődhetnek a szakmájukban és más kultúrában tanulhatnak, egy ilyen külföldi gyakorlat nagyon lendíthet később az elhelyezkedési esélyeiken is. Nagyszerű dolog az ifjúsági csereprogram: két vagy több ország diákjai akár 21 napot is együtt tölthetnek, műhelyfoglalkozásokkal, vitákkal. Az EU kifejezetten támogatja, hogy ebbe a programba hátrányos helyzetű fiatalok is bekerülhessenek.

"Az Erasmus az Európai Unió legsikeresebb programja" - Bakos Piroska exkluzív interjúban mesélt a diákok legnagyobb lehetőségéről Tapasztalatok, érdekességek, tanácsok