Álmatlanságban szenvedsz? Minden második magyar a sorstársad
A felnőtt lakosság nagyjából fele legalább egyszer megtapasztalta már a rövid ideig tartó álmatlanságot, a magyarok 10 százaléka pedig tartós inszomniától szenved. Hátterében számtalan ok húzódhat meg, amelyek egy része életmódváltással megszüntethető, így visszatérhet a nyugodt pihenés is. Azonban, ha hónapokig csak forgolódunk éjjelente az ágyunkban és a kialvatlanság már testi vagy lelki tüneteket is okoz, mindenképp keressünk fel egy szakembert, aki feltárja az okokat.
Ezeket láttad már?
„Álmatlanságról, azaz inszomniáról akkor beszélhetünk, ha lenne módunk aludni, de valami miatt mégsem sikerül a tartós, zavartalan pihenés. Az álmatlanság lehet átmeneti, amely néhány napig vagy hétig okoz gondot és egy váratlanul fellépő stresszhelyzet, például munkahelyi, magánéleti probléma, vagy a héttérben meghúzódó valamilyen egészségügyi ok válthatja ki. Ha az alvásprobléma legalább három hónapja megkeseríti az életünket, akkor hosszú ideig tartó, azaz tartós inszomniáról beszélhetünk. Tartós álmatlanságot belgyógyászati, neurológiai vagy mentális betegség okozhat, de a váltott műszak vagy a tartós éjszakai munkavégzés is kiválthatja. Mivel az alváshiánynak hosszú távon komoly egészségügyi következményei lehetnek, így mindenképp érdemes utánajárni, hogy mi okozza a problémát” – mondta Dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa és a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság vezetőségi tagja.
Az alváshiány következményei
Ha éjjel gyakran felébredünk, vagy ha túl korán kelünk és már nem tudunk visszaaludni, akkor hamar kimerül a szervezetünk. Fáradtak leszünk, romlik a teljestőképességünk, a memóriánk, nő a balesetveszély lehetősége is. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás következményeképp nem tudunk dolgozni, tanulni, a feladatainkra koncentrálni. Ami viszont ennél is nagyobb probléma, hogy a zavart pihenés káros hatással van az immunrendszerünk működésére is, amely így nem tud megfelelően megküzdeni a kórokozókkal és hamarabb megbetegedhetünk. A megfelelő alvás azonban a léleknek is ugyanilyen fontos, ugyanis nélküle lobbanékonyabbak, pesszimisták, motiválatlanabbak leszünk. Ráadásul alvás közben dolgozzuk fel a velünk történt eseményeket és az információkat, ilyenkor vésődnek be az emlékek. A középmély és mély alvási szakaszban rögzülnek az aznap tanultak és kerülnek megőrzésre annak érdekében, hogy később előhívhatóak legyenek.
Mikor keressük fel a szakembert?
Ha átmeneti álmatlanságtól szenvedünk és tisztában vagyunk az okokkal, az életmódváltás, sport, relaxációs gyakorlatok és a rendszeresség segíthet a probléma kezelésében. Ám, ha nem tudjuk, hogy mi váltja ki az álmatlanságot, ha a kimerültség hónapok óta fennáll és a hétköznapi tevékenységünkre is hatással van, ha napközben hallucinációk, hangulatingadozások gyötörnek, vagy a lelki tünetek mellett fura viselkedés vagy egyéb betegségek, mint például magas vérnyomás is jelentkeznek, érdemes felkeresni egy szomnológus szakembert, aki szükség esetén további vizsgálatokat, vagy gyógyszeres kezelést is javasolhat.
Addig is mi mit tehetünk a nyugodt pihenésért?
- Hogy pihentető legyen az alvásunk, változtassunk alvási szokásainkon.
- Lehetőleg kerüljünk időben ágyba és legalább 8 órát pihenjünk.
- Lefekvés előtt négy órával kerüljük a serkentők, így a kávé és tea fogyasztását.
- Alvás előtt egy órával kapcsoljuk ki a televíziót és tegyük le a mobiltelefont, ugyanis az erős kék fényük megzavarhatja a melatonin, azaz az alvási hormon termelését, így az azt jelzi az agynak alvás helyett, hogy ideje felkelni.
- Alvás előtt ne együnk zsíros, nehéz ételeket, a csokoládét vagy cukorkát pedig kerüljük az élénkítő hatásuk miatt.
- Sötétítsünk be, viseljünk laza, kényelmes hálóruhát, ha pedig érzékenyek vagyunk a zajokra, használjunk füldugót.
- Fontos a rendszeresség, amely segít a cirkadián ritmus (élettani-napszaki ritmus) visszaállításában.
- ·A különböző relaxációs gyakorlatok, zenehallgatás, meditáció segítségével előkészíthetjük testünket a nyugodt alvásra.
