Tényleg csak a gyógyszer és a szteroid lehet a megoldás az allergiára?
Nem tudok olyan ismerőst mondani, akinek ne lett volna már allergiás rohama, vagy egy rokona, esetleg ő maga ne lenne allergiás. Mi a megoldás? Csak gyógyszerekhez, súlyosabb esetben szteroidokhoz folyamodhatunk, vagy tehetünk máshogyan is azért, hogy megelőzzük vagy finomítsuk ezt a népbetegségnek számító egészségügyi problémát? Többek között erről is beszélgettünk dr. Kaszó Beáta allergológussal, klinikai immunológussal.
Ezeket láttad már?
Az allergiával való hosszú és máig tartó intim kapcsolatom gyermekként kezdődött. Volt egy barátnőm, aki elsős korától fogva mindig fújta az orrát, télen-nyáron papírzsebkendővel a zsebében járt-kelt, és a mai napig küzd a különböző allergénekkel. Már negyvenéves, de még mindig nem találja a megoldást, pedig egészségesen táplálkozik, rengeteget mozog, és még a fővárosból is elköltözött vidékre. Mégis, egész éven át, hullámokban tüsszögéssel-orrfolyással küszködik.
A kilencvenes években az öcsémről is kiderült, hogy pollenallergiás. Gyógyszert kapott rá, amitől gyakran volt aluszékony. Aloe vera, kombucha tea, az összes akkor divatos természetes szert kipróbálta édesanyám, hátha erősödik az immunrendszere, és „kikopik” belőle az allergia. Nem így történt, a mai napig küzd vele a pollenszezonban. Manapság viszont már elérhetőek olyan allergiagyógyszerek, melyeknek nincs nyugtató mellékhatásuk.
Szinte mindenkit érint
A húszas éveim végén kiderült, nem fogyaszthatok tejterméket. Volt, hogy két évig nem fogyasztottam, majd fokozatosan újra visszakerült az étrendembe, de nem történt változás. Arra határozottan emlékszem, hogy gyerekként imádtam a kakaót, viszont a tejtől már akkor hányingerem volt. A sajtot ellenben a mai napig nagyon szeretem, pedig emlékszem, a szüleim rendszeresen figyelmezettek, hogy ha mindenre – és tényleg, szinte szó szerint mindenre, még a borsófőzelékre is – sajtot teszek, egyszer „rossz vége lesz.” Így is lett.
Tényleg létezik a szerzett allergia? Milyen egyéb tényezők befolyásolhatják az allergiás reakciókat? Valóban csak gyógyszerrel, tüneti kezeléssel orvosolható a probléma? Ezeknek a kérdéseknek próbáltam meg utánajárni. „Az allergiás betegségek közül leggyakoribb az allergiás nátha („szénanátha”), ami az emberek húsz-harminc százalékát érinti” – mondja dr. Kaszó Beáta. Vajon mennyire lehet ez a jelenség genetikai eredetű? Akárcsak bármely más betegségnél, az örökletes hajlam ebben az esetben is determinálhatja az egészségünket? Mint kiderült, igen, és ezt konkrét adatok is bizonyítják. „Ha a felmenők között több allergiás beteg van, a gyerekeknél, unokáknál nagyobb valószínűséggel alakul ki életük során valamilyen allergiás betegség. Ha az egyik szülő allergiás, úgy huszonöt százalék, ha mindkettő, akkor ötven százalék az esély arra, hogy a gyermek is allergiás lesz” – magyarázza a doktornő. A környezeti-életmódbeli aspektusok is befolyásolhatják, hogy allergiások leszünk-e.
„Az allergiás betegek számának gyors emelkedését elsősorban környezeti tényezők (légszennyezés, sok tartósítószert, színezéket, adalékanyagot tartalmazó ételek fogyasztása) okozzák” – mondja a szakember, akitől azt is megtudhattuk, hogy bizony a cigarettázás sem kikerülendő negatív tényező: a várandós kismama, a csecsemő környezetében való dohányzás is növeli a betegség valószínűségét. Sőt, „az allergénben gazdag környezet (például háziporatka, állatszőr, penészgomba) szintén elősegíti az allergiás betegségek kialakulását az arra hajlamos emberekben.” Megosztottam dr. Kaszó Beátával a saját allergiás tapasztalataimat, és nem meglepő módon azt a választ kaptam a „szerzett” allergiával kapcsolatos kérdésemre, hogy az valóban létező jelenség. „Az allergia nem veleszületett. Az élet során bármikor kialakulhat, de a tejallergia felnőttkorban rendkívül ritka. A tej fogyasztása után jelentkező hasi tüneteket – hasmenés, hasfájás, puffadás – leggyakrabban a tejcukor okozza."
„A tejcukor-intolerancia, vagy tejcukorérzékenység pedig nem allergia, hanem enzimhiány: a bélben kevés tejcukorbontó enzim, azaz laktáz van” – magyarázza. Beszélgetésünkből az is kiderült, hogy az allergia rendkívül változékony betegség: elmúlhat, de újabb allergia is kialakulhat. „Például a csecsemők, kisgyermekek szinte mindig kinövik a tejfehérjeallergiát. A tejcukor-intolerancia lehet átmeneti, ha például egy gyomor-bélrendszeri fertőzés váltja ki, a nyálkahártya regenerálódása után megszűnhet, helyreállhat a tejcukor felszívódása." A nagy kérdésre, hogy gyógyszeres kezelésen kívül milyen terápiás módon, illetve öngyógyítással tehetünk azért, hogy megszűnjenek az allergiás tünetek vagy csökkenjenek, a doktornő ezt a választ adta: „A kezelés mindig a betegség tüneteitől függ.”
Étel, ital, pollen
Ételallergia esetén diétával, légúti allergia esetén pedig az allergének kerülésével csökkenthetők, illetve szüntethetők meg a tünetek. Bizonyos esetekben specifikus immunterápia is végezhető. Ez az allergia egyetlen olyan kezelése, melynek során az allergiát kiváltó anyag (például rovarméreg, pollen, állatszőr) adagolásával hozzászoktatjuk az immunrendszert az adott allergénhez. Ezzel elérhető, hogy az immunrendszer ne reagáljon allergiás tünetekkel. A tavaszi-nyári időszakban ugyanis a pollenvariációk agresszívan támadnak, és ettől rengetegen szenvednek.
Dr. Kaszó Beáta szerint fontos, hogy ilyenkor a szénanáthás beteg minél kevesebbet tartózkodjon a szabadban, hazaérkezéskor zuhanyozzon, mosson hajat, cseréljen ruhát. És még ezen kívül is rengeteg dolgot tehetünk azért, hogy az allergia ne érje sokként a szervezetünket: „A szénanáthás használjon pollenszűrős légkondicionálót, illetve légtisztító készüléket. A mosott ruhát ne a szabadban szárítsa. Hajnalban vagy késő este szellőztessen, nyaralásra válasszon pollenmentes helyet. Naponta többször mossa meg az arcát bő vízzel, mossa át orrát fiziológiás sóoldattal, szemtünetek esetén pedig használjon műkönnyet és napszemüveget.” Arra is érdemes odafigyelni, hogy az erre érzékeny allergiás ne menjen nagy kaszálók, irtások, műveletlen területek közelébe, autóban csukott ablakkal utazzon, és lehetőleg ne motorral közlekedjen, hiszen akkor kiteszi magát a pollenáradatnak. Ezen kívül „ne fogyasszon mézet, propoliszt, virágpor tartalmú készítményeket, gyógynövényt tartalmazó teákat, továbbá ne használjon ilyen jellegű kozmetikumokat sem.”
Kutyaszőr, macskaszőr, glutén
Mielőtt kisállatot fogadnánk be, azt a szempontot is végig kell gondolni, hogy vajon lesz-e allergiás reakciónk a szőrére, azt azonban jó tudni, hogy mindez csak "élesben” derül ki. „Előre nem lehet megállapítani az allergiát. Például ha valaki kutyát szeretne venni, allergiateszttel nem lehet még megmondani, hogy a kutya közelében kialakul-e majd nála allergia” - teszi hozzá a szakember. Sokan a gluténérzékenységet is az allergiák közé sorolják. „A cöliakia (gluténérzékenység) nem allergia, hanem autoimmun betegség. Ugyanakkor a gabonák tudnak allergiát okozni, de nagyon fontos a két betegség elkülönítése, mert mások a tünetei, a diagnosztikája és a kimenetele” – magyarázza a doktornő.
Beszélgettünk a kalciumról is, ami még mindig úgy él a köztudatban, mint a hirtelen allergiás reakciók gyors ellenszere. „Sokan még mindig kalciumot vesznek be allergiára gyanús tünetekre. Az enyhe tünetek (például néhány csalánkiütés) esetén bár nem segít, de az allergia legsúlyosabb formájában, anafilaxia esetén árthat is.” Súlyosabb esetben a pollenallergia nem orr- és szemtünetet, hanem asztmát okoz, így nem allergiagyógyszerrel kell kezelni.
Dr. Kaszó Beáta úgy véli, hátrányos tendencia, hogy sok allergiagyógyszert (úgynevezett antihisztamint) vény nélkül is lehet kapni, így „sok asztmás beteg nem jut megfelelő kezeléshez, mert megveszi a gyógyszert, és azt gondolja, azzal az alsó légúti allergia is megfelelően kezelhető.” A sokunkat érintő ételallergiák kezelésére is vannak sikeres próbálkozások a szakember szerint: ez az úgynevezett immunterápiával (az adott élelmiszer fokozatosan emelkedő adagokban való adagolásával) történik, de Magyarországon egyelőre még nem került be a mindennapos gyakorlatba.
Szteroid vagy nem szteroid?
És mi a helyzet a szteroiddal, amelytől sokan tartanak? „Szénanáthára nem javasolt a szteroid (tabletta vagy injekció formájában) annak ismert, súlyos mellékhatásai miatt – hangsúlyozza a doktornő. - Tüneti kezelés (allergiagyógyszer, azaz antihisztamin, gyulladáscsökkentő orrspray és szemcsepp), vagy oki kezelésként immunterápia javasolt.” A gyulladáscsökkentő orrspray-k vényre kaphatók, szteroidosak, de az alkalmazott adagban, helyileg használva, nincs mellékhatásuk, és korlátlan ideig lehet őket használni. A vény nélkül kapható nyálkahártyalohasztó orrspray-k viszont csak egy hétig alkalmazhatók - erre érdemes nagyon odafigyelni.
