Lusta, hanyag, figyelmetlen: ez az 4 leggyakoribb tévhit az ADHD-ról
AZ ADHD-ról rengeteg téves előítélet kering a köztudatban, ez pedig egyáltalán nem tesz jót azoknak, akik ezzel a problémával küzdenek. Ugyanis az emiatt fellépő szégyen miatt még kevesebben fordulnak szakemberhez, mint eddig. Persze hatalmas előrelépések történtek az ADHD-val kapcsolatos tévhitek eloszlatásában, és a kezelések palettája is sokoldalúbb mint valaha - de még mindig van mit tenni.
Ezeket láttad már?
Lusta, nincs akaratereje, hanyag, figyelmetlen - ezeket a jelzőket gyakran megkapják az ADHD-s emberek, pedig az ő helyzetük teljesen más. Nem akarnak megúszni dolgokat, és nem is a nemtörődömség miatt ilyenek. Ezért lenne olyan fontos, hogy legyen egy diagnózis, amellyel tisztázni lehetne a kellemetlen szituációkat, de sokan félnek ezt kikérni. Élesen él egy kép az emberekben, mi is az az ADHD, és hogyan jelenik meg a hétköznapokban, ám ennek jelentős része téves. Lássuk, melyek a leggyakoribb tévhitek!
1. mítosz: Nem lehet ADHD-s, aki jó tanuló
Az ADHD-s emberek is lehetnek kitűnő tanulók, sőt, futhatnak be kiemelkedő karriert. A gondolkodásuk, tudásuk teljesen független ettől. A probléma a tanulás esetében más területeken jelentkezik: nem találja a házi feladatát, a kulcsait, elfeledkezik az iskolai határidőkről, vagy éppen a dolgozat időpontjáról. Az ADHD-nak semmi köze az intelligenciához, sokkal inkább a végrehajtó működéssel kapcsolatos problémákat okoz.
2. mítosz: Az ADHD nem érinti a nőket, csak a férfiakat
Pár évtizeddel ezelőtt tényleg ez volt az egyetemes igazság, a szakértők úgy gondolták, az ADHD csak a fiúk mentális zavara lehet. Mára azonban tudjuk, hogy ez egyáltalán nem igaz. Mégis nehéz az új információk terjesztése, sokakhoz még mindig nem ért el, hogy a nőket ugyanúgy érintheti.
Még mindig kétszer annyi a diagnosztizált férfi, mint nő. Ennek pedig az egyik legnyomósabb oka, hogy a nők esetében, a téves hiedelem miatt fel sem merül, hogy ez lehet a gond. 2018-ban készült egy nagyszabású felmérés, ahol a nők 5.6%-nál, míg a férfiak 12.9%-nál diagnosztizálták az ADHD-t.
A kutatások szerint ennek egyik fő oka, hogy az ADHD teljesen máshogy nézhet ki a két nem képviselőinél. Persze személyenként is változnak a tünetek, de általánosságban elmondható, hogy a férfiaknál inkább jelentkezik a hiperaktivitás és az impulzív viselkedés, amíg a lányok többnyire rendezetlenné, túlterheltté, álmodozóvá válnak, vagy szoronganak.
A nőket sokkal több bántás is éri a tünetek miatt. Gyakran merülnek fel kapcsolati nehézségek a szülőkkel vagy a párjukkal, de az alacsony önbecsülés is állandó problémát jelent. Éppen ezért lenne fontos, hogy az ADHD tünetei miatt ne ítéljenek meg senkit negatívan.
3. mítosz: Ha az ADHD-t gyógyszerrel kezelik, akkor nagy a baj
Mivel általában ez a mentális zavar egy “láthatatlan” állapot, keveset tudnak az emberek arról, kiben mi játszódik le ilyenkor. A mentális betegségekre használt gyógyszerekről pedig teljesen más a felfogás, mint a testi betegségek kezeléséről. Sokan arról is meg vannak győződve, hogy a gyógyszeres kezelés az utolsó fázis, pedig ez sem igaz. Sokszor elég egy-egy gyengébb készítmény, hogy a tüneteket kordában tartsák, vagy éppen megszüntessék.
A szakértők szerint, a gyógyszeres kezelésre úgy kell tekinteni, mintha az egyén rosszul látna, és kapna egy szemüveget. Sokaknak megváltoztathatja az életét, és nincs benne semmi elítélendő. Miért küzdene valaki évtizedekig a tünetekkel, ha a gondosan, szakember által választott készítményekkel, akár hetek alatt megoldódhatna a probléma?
Az ADHD-gyógyszerek célja a hiperaktivitás, az impulzivitás és a figyelmetlenség csökkentése, kevés mellékhatás mellett. Ám azt is el kell fogadni, hogy ez sem mindenkinek való, így felesleges összehasonlítani két ember kezelési tervét.
4. mítosz: Az ADHD-s embereknek keményebben kell próbálkozniuk
Kicsit olyan ez, mintha egy látássérültnek azt mondanák, próbáljon meg kicsit jobban látni. Ez nem így működik az ADHD esetében sem, mert ha arra kérnéd az adott személyt, hogy legyen kicsit szervezettebb, szedje össze magát, összpontosítson jobban, az őket ugyanígy érinti.
Ahogyan a látássérültnek is szemüvegre van szüksége, az ADHD-s személynek is terápiára, szakemberi segítségre, gyógyszeres kezelésre. Felesleges azt várni, hogy ezek a tünetek pusztán akaraterővel eltüntethetők.
Ám a működésük támogatható olyan apró tettekkel, mint például a célok kitűzése, a motiváció fokozása, vagy éppen a lelki támogatás. De nem szabad, hogy azt érezze, változnia kell. Arra kell biztatni, hogy foglalkozzon a helyzet megoldásával, és többször analizálni, milyen támogató lépéssel segíthetnél a helyzetén.
Az ADHD kezelésében tehát az egyik legfontosabb lépés az ítélkezés mentes hozzáállás, amellyel csökkenthető a szégyenérzet, amelyet a betegek, vagy éppen a betegek szülei általánosan megélnek. Nem szabad rossz, hanyag vagy lusta embereknek titulálni és leírni őket, inkább olyan megoldásokat kell keresni, ahol támogatva és biztonságban érzik magukat, és mernek önmaguk lenni, valamint nem félnek segítséget kérni.