A bántalmazás egyik formája: minden, amit a szeretetmegvonásról tudnod kell!

Kezdjük a fogalomnál: mit jelent a szeretetmegvonás?

A szeretetmegvonás azt jelenti, hogy egy kapcsolatban az egyik fél megszünteti a másik fél irányába a szeretet kifejezésének formáit, tehát kevesebb lesz a figyelem, az örömszerzés, a törődés és a testi érintések. Ugyan ennek több kiváltó oka is lehet, ami akaratunkon kívüli, mint például egy stresszes állapot vagy elhidegülés, de ebben a cikkben arról a specifikus szeretetmegvonás fajtáról lesz szó, amelynél az egyik fél a szeretetmegvonással manipulálja a másik fél viselkedését. Ilyenkor már érzelmi bántalmazásról beszélünk. Csendes agresszió, melynek terhét a felismerés pillanatáig cipeljük magunkkal. És ami még fontos, hogy észre sem vesszük, hogy az egészet nem tudatosan csináljuk.

Azt gondolod veled nem fordulhat elő? De igen!

Sőt, nemcsak hogy áldozat lehetsz, de bántalmazó is. Gondolj csak bele egy olyan egyszerű szituációba, mint amikor egy gyerek összetör egy vázát és a szülő beküldi a szobájába, nem szól hozzá és figyelmen kívül hagyja. Azt gondolnánk, hogy a gyerek ebből majd azt tanulja, hogyan kell felelősségteljesen viselkedni, és lehet, de emellett fogalma sem lesz róla, hogy mit jelent feltétel nélkül szeretni valakit. Ezután természetesen a gyerek ezt a viselkedési formát fogja átvinni a párkapcsolataiba, a munkahelyére és családjába is.

Joggal gondolkodhatunk most el azon, hogy miért van ennyi szeretetéhes ember a világon, akik üldözik a párkapcsolatokat, a barátokat és azokat a helyzeteket, ahol bármi áron, de függhetnek a másiktól.

A témában segítségemre volt Fekete Flóra pszichológus, aki elmagyarázta, hogy mi is zajlik le ilyenkor a bántalmazó félben:

"A bántalmazó nem fejezi ki nyíltan, mit szeretne, nem fogalmazza meg konkrétan a kérését, hanem abból fogsz rájönni, mit akart, hogy megszüntette-e a feszültséget a tetted hatására, tehát úgy viselkedik később, mintha mi sem történt volna.. A bántalmazó félben ilyenkor az játszódik le, hogy képtelen a szükségletét, igényét nyíltan kifejezni, hiszen ha ezt tenné, a másik nemet mondhat rá, amitől ő hiányt szenved."

Ha viszont előveszi az érzelmi bántalmazást, addig manipulálja a másikat, amíg ki nem kényszeríti belőle amit akart, anélkül, hogy visszautasítást kapna.

Abba is érdemes belegondolni, hogy a bántalmazó sokszor nem is tudja mit szeretne vagy mik a vágyai, miközben azt gondolja, hogy a vágyai megteremtéséhez szükség van a másik félre. Ilyenkor kezdi alkalmazni a szeretetmegvonást azáltal, hogy feszültséget kelt és megvonja az olyan megnyilvánulási formákat, mint a testi érintés, a törődés és a figyelem a másik irányába.

Nem azt teszed amit akarok, ezért elviselhetetlen érzelmi feszültséget hozok létre a kapcsolatunkban, kikényszerítve ezzel egy nekem tetsző viselkedést belőled, hogy megkapjam amit akarok.

- magyarázza Flóra.

Tehát a szeretetmegvonás egy érzelmi bántalmazás, ami előfordulhat szülő-gyerek, baráti, munkatársi és romantikus kapcsolatokban is.

Érdekes a szülő- gyerek kapcsolat, ahol ha a szülő a szeretetmegvonást alkalmazva éri el a gyereknél a “jó viselkedést”, később a gyerek is ezt a mintát fogja követni, hogy elérje, amit akar.

De mégis miért fordul ez elő?

Kérdésemre Flóra válaszolt:

Azért, mert nagyon kevesen tudnak tisztán, nyíltan, őszintén kommunikálni és elviselni a hiányérzetből fakadó feszültségeket.

Szóval az egészhez a megoldás a kommunikáció, a másik elfogadása olyannak, amilyen és szerintem a megértő hozzáállás sem árt, ha tényleg az a célja a két félnek, hogy jó kapcsolatuk legyen.

Gyakori, hogy egy családban a szeretetmegvonás, mint nevelési forma jelenik meg, ugyanis minimális energiát igényel, hatékony és egyáltalán nem igényel tudatosságot, hanem egy gyors, rövidtávú megoldás. Ha pedig a gyermek megtapasztalja, hogy így érik el nála a szülők a “jó viselkedést”, természetesen ő is alkalmazni fogja a későbbi kapcsolataiban.

És pont a fenti okból alkalmazzák sokan ezt a bántalmazási formát párkapcsolatokban is.

A szeretetmegvonás hatásairól szintén érdemes beszélni.

A bántalmazott fél automatikusan átveszi a sémát és későbbi kapcsolataiban már ő lesz a bántalmazó. “Általában lelkiismeretfurdalást, bűntudatot, félelmet vagy erős szégyent él meg a büntetett fél, természetesen egy jó nagy adag feszültséggel átitatva. Nyomás alá kerül, éreztetik vele nem nyíltan, hogy valami nem oké. Választania kell: ha úgy viselkedik, ahogy szeretne, feszült lesz, mert a kapcsolati dinamikát átjárja a szeretetmegvonás keltette feszültség, vagy ha megteszi, amit a másik szeretne, belső feszültséget fog megélni, hiszen éppen önmagát adja fel.”- magyarázza Flóra.

És akkor térjünk is a megoldásra, ami nem a bűnbak keresés, hanem a felismerés.

Teljesen mindegy, hogy melyik fél ismeri fel a problémát, a probléma attól még probléma és meg kell oldani. Erre a legjobb megoldás pedig a már említett őszinte, tiszta kommunikáció. Ha tudod, hogy mi történik, észreveszed, hogy bántalmazó vagy bántalmazott vagy, akkor kezdd azzal, hogy mondd ki, mit érzel, hogyan éled meg, és kezdj el beszélni róla anélkül, hogy már előre ítélkeznél, hogy hatásos lesz-e. Ha fontos a kapcsolat mindkettőtök számára, akkor tenni fogtok érte, ha pedig nem, akkor azért is tenni kell.

Van amikor olyan kapcsolatról van szó, amit nem lehet csak úgy megszüntetni, ha nem működik. Ilyen a szülő-gyerek kapcsolat. Ezekben az esetekben - de egyébként is - önmagunkat tudjuk trenírozni arra, hogy felvállaljuk, ha valamit nem szeretnénk.

- teszi hozzá Flóra.

Az már más kérdés, hogy mennyire ismerjük önmagunkat, mennyire vagyunk hajlandóak a változásra és a változtatásra, tudjuk-e, hogy mi magunk mit szeretnénk és hajlandóak vagyunk -e felvállalni önmagunkat.

Tehát, ha felismered, hogy a mérleg melyik oldalán állsz, ha szeretetmegvonásról van szó, akkor légy nyitott arra, hogy elmondd amit érzel és meghallgasd a másik felet is. A felismerés néha hatalmas motivációt ad arra, hogy változtass. Még egy gondolat a pszichológustól, hogy könnyebben menjen a dolog:

“Azon tudsz dolgozni, hogy felismerd a szükségleteidet, igényeidet, hiányodat, és tanulj meg kérni a másiktól. Tanuld meg elfogadni, és elviselni azt a feszültséget, amivel együtt jár, ha visszautasítják a kérésedet.”

Cikk: Pongrácz Dóra