Mi a sikeres kapcsolat titka?

Persze mindenki mást gondol arról, mitől működik egy együttjárás, egy együttélés, egy házasság. Baráti körömben körbekérdeztem és a következő, egymástól egészen különböző válaszokat kaptam: a szextől (ezt az illetők előszeretettel részletezték: a jó szextől, a sok szextől, a változatos szextől, a gyakori szextől), az egymás iránti bizalom miatt, a közös élményektől, az együtt töltött időtől, a közös érdeklődéstől, a sok közös nevetéstől. Ezek után nagyon kíváncsi voltam rá, mit mond erről a szakértő.

Egy „jó” kis veszekedés

Nem meglepő a válasz: semmi sem képes úgy megölni a kapcsolat pozitív rezgéseit, mint egy veszekedés. Ez a veszekedés lehet bármilyen: ha csak bosszankodunk a másik miatt jó ideig és ezt kifejezésre is juttatjuk, vagy ha csak csipkelődünk egymással – ha ez eluralkodik a kapcsolaton, roppant nehéz meglátni a jót is a másikban. Amikor bármilyen apróságért – vagy akár nagyobb, de valójában, ha belegondolunk, megbocsátható – dolog miatt haragszunk rá, ott gond van. Ezzel akár odáig is mérgeződhet a kapcsolat, hogy még azt is gondolhatjuk, semmi jót nem látunk már a párunkban, hibát követtünk el és nem kellene együtt lennünk. Szerencsére egy ilyen időszak is felülírható, amennyiben jól kezeljük utólag – sőt, ez még meg is erősítheti a viszonyt. „Minden jó kapcsolatban a pároknak egyenként megvannak a saját korrigáló képességeik, és viszonylag időben használják is őket” – mondja erről a pszichológus és szakértő John Gottman. A szakember úgy gondolja, hogy ez az első számú ismertetőjegy, mely minden egyes sikeres párkapcsolatban közös, ez pedig azt jelenti, hogy azonnal a "javítóműhelybe" kell vonulnunk, amint véget ért a veszekedés, ha nem akarjuk, hogy a probléma vagy problémák mélyüljenek.

Figyelj oda!

Ha a saját életemből indulok ki, ez talán egy jó kis olaszos veszekedés utáni következmény-levonás lehet. „Többet nem szólok közbe, ha beszélsz”, „Megpróbálok rád jobban odafigyelni”, satöbbi. És ez garancia arra, hogy legközelebb majd jól csináljuk? Naná, hogy nem! Vagy mi vagyunk ennyire bénák, vagy ez ennyire emberi dolog. Mit is jelent ez a korrigálás? A szekértő szerint a valóban jól működő párkapcsolatok és házasságok abban hasonlítanak, hogy azt a modellt közvetítik, hogy amikor a másik el van keseredve, én figyelek rá. Megáll a világ, semmi más nem számít – és figyelek. Aztán pedig együtt megoldásra jutunk. „Nem engedjük el a dolgokat. Nem hagyjuk, hogy a másiknak fájjon. Beszélünk róla, és helyrehozzuk.”A helyrehozásra érdemes úgy gondolni, mint egy orvosi vizsgálatra, illetve apró beavatkozásra. Ha ugyanis egy sebet ápolatlanul és gondozatlanul hagyunk, az elfertőzi az egész szervezetet – azaz magát a kapcsolatot. Nem söprünk semmit a szőnyeg alá, ez a szabály! Nem szurkáljuk egymást, és nem söpörjük a szőnyeg alá! Leülünk és elmondjuk, mi bánt, vagy megkérdezzük, mi bántja a másikat, és amikor beszél – bocsánat a kifejezésért – de kussolunk. Ha sikerül átérezni az ő gondját, elengedni az egónkat, máris közelebb léptünk egymáshoz. Ezek a párok Gottman szerint nagyon gyengédek egymással. „Ahelyett, hogy egymásra mutogatnának – lásd: ’Te hülye!’ - , nyugodtan kommunikálnak. Ez a mutogatósdi-vádlósdi tényleg borzasztóan hangzik, pedig biztosan mondunk már ilyet. Emlékezzünk csak vissza, működött a „te hülye”? Nem? Vajon miért? Sokan azt gondolják, a problémák megbeszélése „problémázás”, felesleges lelkizés. Pedig enélkül nem működik a kapcsolat. A kulcs tehát: gyengédség, odafigyelés, kommunikáció. Nem a magunkra zárt fürdőszobában duzzogás. Pedig azon néha nagyon nehéz túllépni.

Szöveg: Szajki-Vörös Adél

A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2021. márciusi számában jelent meg.