Munka vs magánélet: Mennyi időnk is van pontosan és mire érdemes azt fordítani?

Megosztás Küldés Messengeren Pinterest

Végiggondolni az életet és kitölteni hasznosan a napjaidat nem egyszerű feladat. Főleg amiatt, mert rengeteg a „zavaró” tényező , ami folyamatosan lefoglal mindannyiunkat. Ilyen a családi élet, a tanulás, a szerelem, a jó bulik, az egészség, egy jó könyv, az új kedvenc Netflix sorozatunk és nem utolsó sorban az ideális munka megtalálása, de a listát végtelenségig lehetne sorolni. Emiatt nagyon nehéz fókuszban maradni és tényleg felmérni azt, hogy pontosan mennyi időnk is van „élni”?

Munka vs magánélet: Mennyi időnk is van pontosan és mire érdemes azt fordítani?
Fotó: Getty Images

Ezért most vizsgáljuk meg röviden a tényeket: 20-ból 1 ember éli meg a 100. életévét, ami azt jelenti, hogy születéstől számítva a legjobb becslések szerint is 5200 hetünk van mindent megvalósítani. Ebből az első 20 évünkben 1000 hetet felhasználunk a kisgyermek korban, majd a tini éveinkben. Egy átlagos ember a 20-as éveiben elkezd dolgozni és egészen nyugdíjas koráig dolgozik, tehát kb. 2000 hetet. Így összesen 65 éves korunkra az 5200 hetünkből már elhasználtunk 3400 hetet. Ezért életünk utolsó szakaszában, ha szerencsések vagyunk, akkor kb. 1800 hetünk van azt tenni, amit csak szeretnénk. Azonban ez csak teória és a tények azt igazolják, hogy az átlagéletkor 100 évnél jóval kevesebb. Ennek következtében átlagban 80 éves korunkra, attól függően hol és hogyan éltünk a világban, legtöbbünk élete véget ér.

Megvizsgálva ezeket a rémisztő számokat oda kell figyelnünk, hogy kire és mire mennyi időt szánunk. A munka és magánélet egyensúlya kritikusan fontos: ahogy a számok is mutatják, az időnk igen véges. Ebből adódóan felmerül egy kérdés: mire érdemes időt szánni?

Mi tesz bennünket elégedetté?

Talán arra, ami kiteljesedési igényünket kielégíti! De vajon a megfelelő fizetés és a magas bónuszok kielégítik? A modern társadalom egyik legjelentősebb felismerése, hogy nincs egyértelmű kapcsolat a növekvő jövedelem és a boldogság között. Tehát a válasz az előbb feltett kérdésre: nem! Így a magasabb státusz és a jobb fizetés helyett érdemes arra koncentrálni, hogy az 5200 vagy annál is kevesebb hetünket olyan dolgokra használjuk, ami elégedettséggel tölt el minket. Ilyenek lehetnek a hivatás felfedezése, a szeretetteljes emberi kapcsolatok, a munka és a magánélet egyensúlya vagy az autonómia megélése, ezek mind fokozzák elégedettség érzésünket, ezáltal az életminőségünket.

Munka az Európai Unión belül bárhol? EU-s polgárként minden lehetőséged megvan rá

Munka az Európai Unión belül bárhol? EU-s polgárként minden lehetőséged megvan rá

Ezért azt javaslom, minden nap élvezd ki a „most” hatalmát! A „most” az egyetlen hely, ahol tudunk tenni, alkotni és létezni, sem a múlt, sem a jövő nem az! Ezért mindig koncentráljunk arra, hogy a „most”-ban éljünk. Sokkal hatékonyabbak tudunk lenni, ha a jelen pillanatot maximálisan éljük meg és figyelmünk nem terelődik el valami múltba vagy jövőbe mutató gondolathoz.

Fazekas Fanni life és karrier coach, www.riseon.hu

Milyen jogaid vannak az Európai Unióban?

Szerencsére ezt már nemcsak a szakértők gondolják így, hanem konkrét támpontokat, javaslatokat is előterjesztett ezzel kapcsolatban például az Európai Parlament is. A “lecsatlakozáshoz való jogról” nincs hivatalos EU-s jogszabály. A Parlament azonban szeretne ezen változtatni, hogy hivatalos jogszabályok biztosítsák a munkavállalók számára, hogy a munkaidőn túl következmények nélkül maradhassanak távol a munkahelyi hálózatoktól. Ennek érdekében a következő intézkedéseket javasolta:

  • a munkáltatók ne várják el, hogy a munkavállalók munkaidőn kívül is elérhetőek legyenek, a munkatársak pedig tartózkodjanak attól, hogy munka miatt keressék a kollégáikat a szabadidejükben,
  • az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy a “lecsatlakozás jogára” hivatkozó munkavállalók védve legyenek, őket ne érje hátrányos megkülönböztetés és létezzenek platformok a panaszok vagy a lecsatlakozáshoz való jog megsértésének kezelésére,
  • a távmunkában végzett tanulási és képzési tevékenységeket munkának kell tekinteni, azok nem végezhetők túlórában vagy szabadnapon a megfelelő kompenzáció nélkül.

A legtöbb EU-ország szabályozza a távmunkát, de csak négy (Belgium, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) ismeri el a lecsatlakozás jogát. Az első Franciaország volt, 2016-ban. Reméljük, hogy hamarosan ez minél több tagállamban szabállyá válik a kiegyensúlyozott élet érdekében.

A megjelenített tartalom az EP Kommunikációs Főigazgatósága által támogatott együttműködés keretében készült, annak tartalmáért az Európai Parlament felelősséget nem vállal.

Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Google Hírek ikon
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!
Techxpo További cikkek

Ez is érdekelhet

Vilmos herceg csaknem 10 évig halogatta a lánykérést: gyönyörű oka van annak, hogy Katalin hercegnének ennyit kellett várnia

Vilmos herceg csaknem 10 évig halogatta a lánykérést: gyönyörű oka van annak, hogy Katalin hercegnének ennyit kellett várnia

Értesülj elsőként legújabb híreinkről

A nők több mint felét érinti az inkontinencia az élete folyamán – szülész-nőgyógyász beszél a tabukról (x)

A nők több mint felét érinti az inkontinencia az élete folyamán – szülész-nőgyógyász beszél a tabukról (x)

Ezeket a hatóanyagokat mindenképpen érdemes beépíteni a bőrápolási rutinba! Mutatjuk, miért (x)

Ezeket a hatóanyagokat mindenképpen érdemes beépíteni a bőrápolási rutinba! Mutatjuk, miért (x)

Három zseniális budapesti étterem, amit ki kell próbálnod (x)

Három zseniális budapesti étterem, amit ki kell próbálnod (x)

5 dolog, amit azonnal meg kell tenned, ha online bántalmazás áldozata lettél (x)

5 dolog, amit azonnal meg kell tenned, ha online bántalmazás áldozata lettél (x)