A 3+1 legnagyobb tévhit a macskákkal kapcsolatban
Nem csak az emberek szintjén általánosítunk. Rengetegszer előfordul, hogy cicásként fogjuk a fejünket, amikor a macskákról beszélnek hozzájuk nem értő személyek. Tegyük helyre a dolgokat és száműzzük a a legnagyobb tévhiteket a macskákról. Meow.
Ezeket láttad már?
1. A macskák nem kötődnek a gazdájukhoz
Ezt nyilvánvalóan csak olyan emberek állítják, akiknek még sohasem volt macskájuk. Tény, hogy a macska nagyon kötődik a lakhelyéhez is, és a kutyával ellentétben, számára nem kényelmes az, ha a gazdája mindenhová viszi magával. Ne felejtsük el, hogy míg a kutya teljes mértékben domesztikálódott – természetes közege az emberi család, hogy Csányi Vilmos szép megfogalmazásával éljek -, addig a macska megmaradt ragadozónak, aki szereti pontosan kiismerni az élőhelyét, és azt, hogy honnan és milyen típusú veszélyek leselkedhetnek rá. Szóval, a macska tényleg utál új helyre költözni, és általában nem szeret a gazdája ritmusában, pórázon sétálgatni a zajos utcán. De ez nem jelenti azt, hogy csak a helyhez kötődik, de az emberhez nem! Ha egy macska valamilyen oknál fogva nem lett elvadult, akkor pontosan tudja, ki a gazdája, akár egy családon belül is, és azzal az emberrel speciális a kapcsolata. Másképp nyávog neki, gyakrabban bújik oda hozzá, és hiányolja, ha nincs vele.
2. A macskák buták, még a nevüket sem tudják megtanulni
Láttam már olyan macskát, amelyik nem hallgatott a nevére, de sokkal többet, amelyik igen. (És ha már itt tartok, tíz évig volt olyan kutyánk, amelyik csak akkor hallgatott a nevére, ha olyan kedve volt). Igaz, hogy a macskák nehezebben taníthatók, mert nem olyan fontos nekik, hogy megfeleljenek a gazdájuknak, mint mondjuk a kutyának, de ettől még nem sötétek. Hallgatnak a nevükre, ami azt jelenti, hogy odajönnek, ha az ember hívja őket. Egy barátnőm még arra is megtanította a macskáját, hogy füttyszóra jöjjön elő. Mindig előjött, és természetesen pontosan tudta, hogy ki fütyül neki. Ha valaki 6-8 évvel ezelőtt aktív volt a budapesti éjszakában, akkor gyakran találkozhatott az utcán – általában az Oktogon környékén – és a romkocsmákban egy magas, ősz hajú férfival, aki rendszeresen vitte magával a macskáit. Az egyiket sétáltatta is, póráz nélkül, a körúton. Egyszer láttam őket, amint gyalogoltak – volt velük egy kutya és a férfi vállán is ült egy kismacska -, a nagyobb macska, pedig engedelmesen ment, és utasításra megállt a zebránál is. Hát nem menő? És akkor az eldobott tárgyakat szájukban visszahozó, azaz apportírozó macskákról – amilyen az enyém is - még nem is beszéltem!
3. Macskát – főleg többet – kizárólag azok a nők tartanak, akikhez ha valaha hozzá is ért férfi, az már nagyon régen volt, és a jövőben nem fog megtörténni többé
Ezt igyekeztem finoman megfogalmazni, de nyilván úgyis mindenki hallotta már a cat lady kifejezést. Nem kétlem, hogy tényleg vannak macskát tartó vénkisasszonyok. Nyilván ha az ember magányos, akkor nagyobb eséllyel kerít maga mellé egy kisállatot, a macska pedig könnyebben tartható, mint a kutya, és szórakoztatóbb, mint egy aranyhal. Ehhez kapcsolódik az az elképzelés is, hogy az igazán vagány, menő arcok mind kutyát tartanak. Na persze! Íme, egy impozáns névsora a macskaszerető menő arcoknak: Marlon Brando, Brandon Lee, Frank Zappa, Kurt Cobain, Joey Ramone, Charles Bukowski, Philip K. Dick és még sorolhatnám. Szándékosan férfiakat választottam, megdöntve ezzel azt a teljesen alaptalan sztereotípiát is, hogy macskát nők tartanak csak.
+ 1 A macskák hidegvérű, pszichopata sorozatgyilkosok
Ez, mondjuk, igaz. A macskák csöppnyi lelkiismeret-furdalás nélkül nyírnak ki bármit, amit ki tudnak: cuki rágcsálókat, édi madarakat, hegedülő tücsköket, kuruttyoló kisbékákat. Sőt, élvezik, szórakoztatja őket más élőlények haláltusája, elhúzzák a dolgot, ameddig lehet. Ha valaki kijáró macskát tart, föl kell készülnie a padlószőnyegbe ragadt véres madártollakra, a félig elfogyasztott egértetemekre, és azt is meg kell értenie, hogy ezért a cicusnak dicséret jár, különben nagyon megsértődik. De egy ragadozóval élni ilyen.