9 tipp, hogy környezettudatos legyen az étrended

Írtam már arról, hogyan tudtok tudatosabban ruhát vásárolni, hogyan készíthettek otthon szárazsampont, vagy, hogy hogyan teremthettek spa-élményt az otthonotokba úgy, hogy közben nem termeltek hulladékot. Talán nem mondok azzal semmi meglepőt, hogy mindennek megvan a saját környezetbarát(abb) alternatívája. Nincs ez máshogy az étkezéssel sem.

A legismertebb változtatás talán a Húsmentes Hétfő, vagyis a heti egy húsmentes nap beiktatása az étrendünkbe. Emellett azonban számos élelmiszert lecserélhetünk a konyhánkban, ha környezettudatosak akarunk lenni.

1. Húsmentes Hétfő

Fotó: giphy

A mozgalom neve húsmentes hétfő, de persze mindegy, hogy a hét melyik napján marad ki a hús a menüből.

A világ hústermelése több mint kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a Föld népessége. A növekvő húsigény miatt pedig takarmányként etetjük föl az állatokkal az értékes gabonát, és termőföldekké alakítjuk az erdőket, miközben pazaroljuk az energiát, az édesvizet, és gyorsítjuk az éghajlatváltozást.

Termelj kevesebb szemetet: csupán ezeket a trükköket kell alkalmaznod

Termelj kevesebb szemetet: csupán ezeket a trükköket kell alkalmaznod

Jelenleg az édesvízfogyasztásnak 70 százaléka a mezőgazdasághoz kötődik. Egyetlen kilogramm marhahús előállításához nem kevesebb, mint 15 ezer liter vízre van szükség, ebben benne van a takarmány öntözése és az állat által elfogyasztott folyadék is. Összehasonlításképpen: egy kilogramm gyümölcs 900 liter vizet emészt fel.

Szóval mit együnk? Nagyon egyszerű. Együnk kevesebb húst, de szabadtartásút, minőségit. Emellett minél több szezonális zöldséget – a tányérunk 2/3-a – és gyümölcsöt, hüvelyeseket és gabonákat.
Hidd el, a zöldségeknek igenis van íze, méghozzá nagyon finom! Meríts ötleteket például Steiner Kristóf szenzációs receptjeiből, vagy írd be a Lila Füge oldalon a keresőbe a "húsmentes" szót.

Ha pedig komolyabban érdekel a húsmentes étrend, akkor itt olvashatsz néhány tanácsot.

2. Váltsd le a rizst

Ha nem érzed teljesnek az ebédet vagy a vacsorát rizs nélkül, főzz helyette egy adag curry-s kölest, vagy amaránt piláfot. Mindkettő jobb választás, ugyanis a rizs rendkívül vízigényes növény, míg a köles termesztéshez például alig van szükség vízre.

3. Pálmaolajböjt

Csokik, kekszek, tusfürdők, mogyoró krém, éttermi rántott húsok és sült krumplik. Ezekben egy dolog biztos közös, az pedig a pálmaolaj. Márpedig pálmaolajat szinte mindenben találni, ezért nagyon nehéz elkerülni. Pedig érdemes. A növekvő kereslet miatt egyre több őserdő helyét veszik át az olajpálma ültetvények. A helyteremtés egyik "leghatékonyabb" módja az égetés, mely során rengeteg üvegházhatású gáz szabadul fel, ráadásul az orángutánokat a kihalás szélére sodorja, hiszen az elmúlt húsz évben életterük 90%-át elvesztették.

Készíts minél több mindent saját kezűleg – kekszet, chipset, műzli szeletet, mogyoró krémet –, és akkor pontosan tudod, mi van benne. Ha pedig étterembe mennél, akkor segítségedre lehet a Felelős Gasztrohős applikáció, aminek segítségével megtudhatod többek között azt is, hogy hol találhatsz fenntartható vendéglátóhelyeket.

4. Válassz puha sajtokat

Fotó: giphy

A tejtermékek nem a legelőkelőbb helyen állnak a fenntartható ételek listáján, de van az úgy, hogy egy kis sajtot kíván az ember. Ilyen esetben válassz például Brie sajtot Emmentáli helyett. A puha sajtok kevésbé környezetterhelőek, mert kevesebb procedúrán kell keresztülmenniük, mint a kemény sajtoknak.

5. Helyi kézműves sörök

Fotó: giphy

Egy pohár bor előállításához hatszor annyi víz szükséges, mint ugyanennyi sör elkészítéséhez. Keress olyan pub-okat, ahol helyi kézműves söröket csapolnak, és oda üljetek be a barátokkal egy hosszú hét után, vagy épp egy gyönyörű hétvégi napon.

6. Spárga vs. brokkoli

A spárga enyhén vízhajtó, tisztító hatású, és tele van rostokkal, vitaminokkal (A-, többféle B-, C- és K-és E-vitamin, kálium, foszfor, kalcium, magnézium és vas), és mivel 92%-a víz, 10 dkg spárga csak 20 kalóriát tartalmaz. Azonban egy kiló termeléséhez majdnem 2000 liternyi vízre van szükség.

A brokkoli szintén tele van vitaminokkal (C-, K-, A-, többféle B- és E-vitamin, magnézium, kalcium, cink, vas, és immunerősítő, és alacsony kalória tartalma miatt a diétázóknak is egyik kedvence. Egy kiló kitermeléséhez pedig nagyjából 260 liter vízre van szükség. Bár szerintem mindenki kidobja a szárát, rudacskákra vágva, megfőzve ugyanúgy tálalhatjuk, mint ahogy a spárgát tennénk.

7. Mandula helyett

Az összes magféle nagyon vízigényes, de közülük is talán a mandula a legrosszabb választás. Ha már mindenképpen magvakat szeretnénk fogyasztani, maradjunk a mogyorónál, vagy együnk diót. Végülis a dió a legjelentősebb héjasunk, és a nagy diófák évről évre adják a termést itthon.

8. Éljenek a helyi bogyós gyümölcsök

Az egzotikus szuperkaják jól hangzanak, és nagyon egészségesek is, de mivel messziről kell ide szállítani őket, óriási szénlábnyommal rendelkeznek. A sok szállítás miatt pedig aligha mondhatóak környezettudatos választásnak, hiába nagyon egészségesek. A helyi bogyós gyümölcsök ugyanolyan szuperek, mint az egzotikus változatok, és még a helyi termelőket is támogathatjuk velük. A Felelős Gasztrohős oldalon megtalálhatjátok a magyarországi superfood térképet, ami segít nektek eligazodni.

A "superfood mérkőzésekről" – vagyis a hazai és a külföldi szuperkaják összehasonlításáról pedig itt olvashattok.

9. Szezonális zöldség-gyümölcs

Fotó: giphy

Szerencsére egyre többen figyelnek oda tudatosan arra, hogy szezonális zöldségek és gyümölcsök kerüljenek a tányérjaikra. A helyi termelőktől származó áruk nem csak frissebbek, mint a világ másik feléről érkező termések, de a környezetünknek is sokat kedvezünk, és támogatjuk az ökológiai fenntarthatóságot is. A szezonális alapanyagokat könnyedén nyomon követhetitek, ha felmentek a Felelős Gasztrohős oldalra, vagy letöltitek az applikációjukat.