Nálad mennyi élelmiszer landol a kukában? Íme 5 tipp, hogy tudatosabb vásárló lehess
Szponzorált tartalom
Milyen gyakran fordul elő veled, hogy az ebéded tetemes része a szemetesben végzi? Gyakran megesik, hogy valamiből túl sokat vásárolsz és végül mégsem tudod megenni? Egy-egy doboz tej talán nem tűnik nagy ügynek, azonban ha végignéznénk a kerület összes kukáját, gyorsan kiderülne, hogy szinte minden családnál megromlik ez-az. Olyannyira, hogy csak Magyarországon évente összesen mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a szemetesbe, amelynek egyharmada a háztartásokban termelődik.
Ezeket láttad már?
Bizony, jól olvastad – és az adatok láttán nem csak a pénztárcánk, de a bolygó is felsír, hiszen amikor ételt pazarlunk, az előállításához, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is kárba vész. Nem beszélve arról, hogy egy főre vetítve ez körülbelül 65 kilogramm kidobott ételt jelent, ami egy átlagos négyfős magyar család esetében évente 50 000 Ft pazarlással ér fel. A termőföldtől az asztalig vezető út mentén az ellátási lánc szereplői és a fogyasztók mind hozzájárulnak ehhez, de egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk ellene.
A kereskedelem válasza
A problémát már több élelmiszerlánc is felismerte, a Tesco például konkrét lépéseket tett a pazarlás visszaszorítására. Ezen lépések egyike az előrejelzési rendszer, ami annyit tesz, hogy az aktuális vásárlói igényekhez mérten töltik fel polcaikat. Emellett szépséghibás, ugyanakkor fogyasztható gyümölcsöket és zöldségeket is árusítanak, amit a termelőknek így nem kell kidobniuk. A nap végén megmaradt, de még ehető élelmiszereket pedig az élelmiszermentő program keretében rászorulóknak adományozzák
Na de mit tehetünk mi?
A változás első és egyben legfontosabb lépése a saját konyhánkban kezdődik. Ha tudatosabbak vagyunk az étkezésünkkel és a bevásárlásunkkal kapcsolatban, pénztárcabarát és környezetkímélő megoldásokat találhatunk. Hogy hogyan?
1. Gondolkodjunk előre
Tervezzük meg az étkezéseket, és gondoljuk át, mennyi élelmiszerre lesz szükségünk az ételek elkészítéséhez. Boltba indulás előtt nézzük meg, mi van otthon a hűtőben, mélyhűtőben, kamrában, amit fel tudunk használni.
Pro tipp: egyféle élelmiszer több módon is felhasználható – ha például megkívántad a krumplifőzeléket, érdemes egy gnoccit vagy sültkrumplit is betervezni arra a hétre.
2. Vásároljunk tudatosan
Írjunk bevásárlólistát, és célirányosan haladva a boltban csak azt vegyük le a polcról, ami azon szerepel. Ezzel egyébként az egészségünk megőrzéséért is tehetünk: ha nem engedünk a kísértésnek, és csak a valóban fontos dolgok kerülnek a kosárba, könnyebb nemet mondani a felesleges és egészségtelen nasikra is.
3. Csak azt dobjuk ki, amit muszáj
Rendszeresen ellenőrizzük az élelmiszereken a lejárati időt, és annak megfelelően priorizáljuk, mit eszünk meg. Így elkerülhetjük azt a kellemetlen szituációt, amikor a tejfölök, felvágottak, tojások fele a szemetesben végzi, csupán azért, mert nem figyeltünk oda a dátumra.
Pro tipp: A „fogyaszthatósági idő” kifejezést gyorsan romlandó élelmiszerek esetén használják (pl. hús, tojás, tejtermékek). Ezeket a feltüntetett dátumot követően nem ajánlatos fogyasztani.
A „minőségét megőrzi” felirat a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken szerepel (pl. gabonák, fűszerek), melyeket a jelölt időpont után is kockázat nélkül lehet enni, illetve inni. Előfordulhat azonban, hogy a termék veszít a minőségéből vagy megváltozik az állaga. Zöldségek, gyümölcsök esetén nincsenek irányadó dátumok, de nyugodtan hagyatkozzunk saját érzékszerveinkre.
4. Szépséghibás ≠ kidobandó
Attól még, hogy már nem rikítópiros az alma, nem biztos, hogy a kukában a helye! A fonnyadó zöldségek még kiválóak lehetnek levesekhez, a túlérett gyümölcsök pedig turmixhoz, süteményekhez. A készételmaradékokat használjuk fel más ételek alapanyagaként – a szikkadt kenyeret bundáskenyérhez vagy zsemlemorzsaként – vagy fagyasszuk le későbbi felhasználásra.
5. Az utolsó opció sem a szemetes!
A megmaradt élelmiszert felajánlhatjuk a rászorulóknak. Ha pedig mindenképpen ki kell dobnunk, komposztáljunk, így jót teszünk vele a környezetünknek.
