Felújítanál egy bútort? Ezeket a szabályokat kell betartanod, hogy tökéletes legyen!

Ha végre találsz egy bútort a pincében vagy egy vásáron, amelyet szívesen felújítanál, a festés előtt van pár lépés, amelyet muszáj betartanod annak érdekében, hogy lakásod új kelléke a lehető legtökéletesebb legyen.

Tisztítás

Ha a bútorodon nincs sérülés, nincs szú és nincs szerkezeti hibája sem \ (előző számunkban találod ennek részleteit ), akkor következő lépésként jöhet a tisztítás.

Első a teljes portalanítás és a pókhálók eltávolítása kívül-belül. Ha minimális a külsején a szennyeződés, akkor elegendő egy jó alapos meleg vizes, mosószeres lemosás, majd szárazra törlés. A tisztítást minden esetben végezzük el, mert a bútort esetleg bútorápolóval kezelhették, és ha nem tisztítjuk meg, akkor olyan szép repedezett felületet tudunk elérni festéskor, amit nem biztos, hogy az adott bútoron produkálni szeretnénk.

Amennyiben jelentős a szennyeződés, zsíroldós tisztítást javaslok, majd többszöri meleg vizes átmosást. Ezt többször ismételheted, ha szükségesnek látod. Természetesen a megfelelő védőeszközök (gumikesztyű, maszk) alkalmazása kötelező a művelet közben.

A festék eltávolítása

Általában kétféle felületkezeléssel találkozunk (laminált felületeken kívül) bútorfestő életünk során. Pácolt lakkozott és régi zománcozott felületkezeléssel. Lakkozott felületekről a lakk eltávolítására abban az esetben van szükség, ha a lakkréteg pikkelyes, felhólyagzott, lepattogzott, repedezett. Kétféle módon tudjuk ezt leszedni róla. Az első a zsíroldó alkalmazása, ha nem akarunk csiszolni, és nem pácolni szeretnénk majd a későbbiekben a bútort, mert ebben az esetben ez az eljárás szóba sem jöhet a fafelület esetleges vegyszeres megmarása miatt. Ha zsíroldózunk, akkor szórjuk egy adott felületre, például az oldalára, kenjük el egyenletesre a zsíroldót, majd takarjuk le folpackkal, és hagyjuk állni. 10 perc elteltével nézzük meg, és ha láthatóan marja a lakkot, toljuk le a felmart lakkréteget spaklival (ha nem marja, takarjuk vissza), ha a lakk teljesen lejött a kezelés hatására, alaposan mossuk le a felületet (ne áztassuk, csak mossuk le nedves szivaccsal).

Ha valaki nem szereti a zsíroldót, akkor csiszolhatja is. Csiszolni minimum 100-as finomságú csiszolópapírral/- szivaccsal kezdünk, nem durvábbal, mert a nagy szemcse mélyedést, karcot okozhat a felületen, amit utána ki kell tölteni, ha nem akarunk csíkos felületű bútort. Ha az első nagy réteg lakk lejött, jöhet a második csiszolás, amit már 120-140-es finomságú csiszolópapírral/- szivaccsal végezzünk. Csiszolás után a felületünknek karcmentesnek kell lennie. A teljes pormentesítésről se feledkezz meg, ha végeztél a csiszolással.

Olajos (zománcos), régi felületkezelés leszedéséhez több megoldás létezik, az egyszerűbbtől haladunk a bonyolultabb felé (bonyolulton az erős fizikai megterhelést értem). Első körben a fentebb már leírt zsíroldós maratással próbálkozzunk, ha viszont ez kevésnek bizonyul, jöhet a kromofág. A munkafolyamat ugyanaz, mint a zsíroldózás során. Ezen eljárásokat csak abban az esetben alkalmazzuk, ha nem pácolni szeretnénk a festékréteg alatt megbúvó fát, mert megmarhatja a fafelületet a vegyszer. Ha mindez nem elég, jöhet a hőlégfúvó alkalmazása. Használatakor a felülethez közel tartsuk, és közben a felmelegedett (felhólyagosodott) festékréteget spaklival toljuk le a bútorról. Nagyon ügyeljünk a balesetek elkerülésére, mert súlyos égési sérülést tudunk szerezni, ha hozzáérünk a hőlégfúvóhoz. Bizonyos esetekben a fában rejlő gyanta ottlétére a festékréteg eltávolítása után derül fény, ami újrafestés után, magasabb hőmérséklet hatására kiserken, és a kész felületen átütve kigyöngyöződik. Az átgyantásodott felületeket egyszerű napraforgóolajjal kell bekenni, amelynek hatására a gyanta felpuhul, amelyet enyhén mosószeres, szappanos vízzel le lehet mosni. A festék leszedése után az előbukkanó fafelületet még csiszolnunk kell. Ennél az esetnél is a 100-tól haladunk a 140-es felé finomságban, annak függvényében, mennyire sikerült a régi festékréteget leszedni.

Tapaszolás

A sérülések, repedések, kitörések, karcok, esetlegesen kiszedett furnérhiányok helyét fatapaszolással tudjuk javítani. Erre a célra én a BORMA ECOSTUCCO elnevezésű fatapaszát használom. Vizes bázisú, 1 komponensű, tömör faanyagok javítására ajánlott. 16 színben létezik, nem javasolt a hígítása, és a száradási ideje 6-8 óra. A sérült felületre – ha egyenes a felület – spaklival tudjuk felvinni az anyagot, íveknél, réseknél az ujjunkkal célszerű ezt megtenni. A javítást úgy kell végezni, hogy a tapasz a repedéseket, hézagokat teljesen kitöltse és a felülettől kissé kidagadjon, mert száradás után térfogata csökken, azaz kissé összeesik, akkor pedig síkba kell csiszolni. Ha ekkor kiderül, hogy mélyebben van, mint a sík, újra tapaszoljuk, majd száradás után csiszoljuk. Nagyobb, mélyebb sérülések esetén többszöri tapaszolással tudjuk felépíteni a megfelelő vastagságot. Én ebben az esetben az autófényezők által használt javítókittet szoktam használni. A Neoplaszt L10 kétkomponensű, telítetlen poliészter műgyanta kötőanyag. Finom állagú, könnyen simítható és felhordható, ami vastag rétegben történő felhordásra is alkalmassá teszi. Könnyen csiszolható. Felhordása spaklival és/vagy spatulával történik. Vastagabb felületi felhordásnál lehetőség van infravörös lámpával gyorsítani a száradását, de a hőmérséklete nem érheti el a 60 °C-ot. Ha mindezen túl vagyunk, jöhet a munka kellemes része, azaz a festés.

Amennyiben inspirációt gyűjtenél, és szeretnéd végignézni a legötletesebb bútorokat, látogass el az Alkotó Energia honlapjára, ahol a Paksi Atomerőmű által létrehozott pályázat nyertes alkotásait nézheted meg. Kellemes barkácsolást kívánunk!