Tudatos döntések 2023-ban: kezdd apró lépésekkel az életmódváltást
Társadalmi célú hirdetés
Átlagosan minden második ember tesz egy vagy több kisebb-nagyobb horderejű fogadalmat újévkor – azonban nagyjából ugyanekkora azon célkitűzések aránya is, amelyek aztán minden igyekezet ellenére rövid időn belül megfeneklenek. Mit tehetünk azért, hogy az év végén meghozott fogadalom ne csak január végéig tartson, hanem az óhajtott megújulás valóban egy életre szóljon? Most eláruljuk!
Ezeket láttad már?
Az év végi, ünnepi lakmározások után, az újév beköszöntével sokan érzik úgy, hogy elérkezett a tökéletes pillanat a szervezet felfrissítésére, megtisztítására, a vágyott alak és forma eléréséhez vezető úton való elinduláshoz. Nem meglepő, hogy a leggyakoribb újévi fogadalmakhoz kötődő elhatározásokat is főként az életmódváltáshoz kapcsolódóan hozzuk meg: több sport, szigorú diéta, szabadban töltött, minőségi idő. Azonban újra és újra bebizonyosodik: a fogadalmak sokak számára önmagában nem elegendők, kitartás, türelem, akaraterő és néha segítség is szükséges a kitűzött célok eléréséhez. Sokszor ugyanis hajlamosak vagyunk nagy ígéreteket tenni ahelyett, hogy reális célt határoznánk meg önmagunk számára.
A motiváltság megtartásában például sokat segíthet, ha apró részcélokat tűzünk ki, így gyakrabban érhetünk el sikerélményt, ami átsegít a nehezebb időszakokon is. Ne feledkezzünk meg róla, hogy minden egyes megtett – akár apró – lépés is számít a megújuláshoz vezető úton! Éppen ezért, ha már elhatároztuk magunkat és megcsapott az új évi lendület szele, érdemes kihasználnunk azt, és odafigyelnünk egyéb hétköznapi szokásainkra is, amik kihatással lehetnek az életünkre, mint például a dohányzás, amit szintén ideje újra gondolnunk – nem csak saját magunk, de a környezetünk érdekében is. Ennek első legfontosabb lépése a hiteles, megfelelő helyről történő tájékozódás.
A már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte. A helyzet hazánkban sem jobb: Magyarország lakosságának körülbelül egynegyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket. Vagyis a dohányzás társadalmi jelentőségű kérdéskör, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt, így megkerülhetetlen, hogy beszéljünk e káros szokás ártalomcsökkentési lehetőségeiről.
A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer vegyi anyag van, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigarettafüst ráadásul nem csak a dohányosokra, hanem környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak.
Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédeni saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Aki le szeretne szokni a dohányzásról, azt mindenben támogatni kell, és fontos tudni, hogy már az első dohányzásmentes naptól jelentősen csökkennek a kockázatok. Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik valamiért mégsem szoknak le. Nekik érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.
Ma már léteznek a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívák, amelyek a hagyományos dohánytermékeknél lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak azon felnőttek számára, akik nem szoknak le. Míg az ismert károsanyagnak való kitettség csökkenése – különböző mértékben – az egyes füstmentes technológiáknál bizonyított, addig arról, hogy ez egyben a dohányzás okozta betegségek kockázatát csökkenti-e, és ha igen milyen mértékben, még folynak a hosszú távú kutatások.
A hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek, a különböző technológiákra való áttéréssel pedig különböző fokú, relatív ártalomcsökkentés érhető el, azonban ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint. A tudomány jelenlegi állása szerint bár nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásáért, a nikotin sem veszélytelen. A nikotin is káros az egészségre: függőséget okoz, és egyéb káros egészségügyi hatásai között például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
Egy dolog azonban biztos: a dohányzás minden formája káros, ezért a dohányzás ártalmait kizárólag csak úgy kerülhetjük el, ha véglegesen felhagyunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásával, azaz, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már rászoktunk, akkor pedig minél hamarabb leszokunk róla.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült
Nem volt pénze ételre, mostanra kasszasiker produkciókban szerepel – Pedro Pascal portréja