A magyarok halálra eszik magukat, és erre már bizonyíték is van
A készételek és a feldolgozott élelmiszerek térhódítása lehetővé tette, hogy az élelem a fejlett országokban gyakorlatilag korlátlanul áll a rendelkezésünkre, de ez nagyon sok esetben problémát is jelent. Az élelmiszerhulladék mellett kihat a társadalom egészségügyi állapotára is - ennek az aspektusnak járt kicsit jobban utána az ENSZ.
Ezeket láttad már?
A kalóriák számolása nem újdonság, de észrevehető az a jelenség is, hogy az évtizedek alatt hiába ehetnénk egyre változatosabban, mégis világszerte nőtt a kalóriabevitel. Az ENSZ OurWorldInData kiadványából kiderült, hogy egy átlagos magyar naponta 3320 kalóriát fogyaszt, míg ez az érték tíz évvel ezelőtt 3055 volt. Noha az ételek napjainkban kalóriadúsabbak, mégis hiányozhatnak belőlük létfontosságú tápanyagok. A növekvő kalóriabevitel eredményeként sokan több plusz kalóriát fogyasztanak, mint amennyit testük felhasznál, ami hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz és a súlyproblémák kialakulásához – ez pedig a WHO szerint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a mozgásszervi betegségek, valamint egyes daganatok kialakulásának egyik legfőbb kockázati tényezője.
Mennyi a világátlag?
Az Oxfordi Egyetemen működő OurWorldInData összesítette az ENSZ egy főre jutó napi kalóriafogyasztási adatait, amelyből kiderül az is, hogyan teljesítünk a világ többi pontjához képest. A világátlag 2946 kalória, ennél a magyarok átlagosan jóval többet fogyasztanak, és a 46. helyen állnak a világ országai között. Azzal, hogy a magyarok egy nap alatt a világátlagnak számító 2946 kalóriánál többet, 3320-at fogyasztanak, Magyarország a 46. helyen áll a világ országai között.
A listát Bahrein, az Amerikai Egyesült Államok és Írország vezeti nagyjából napi négyezer kalóriás fogyasztással. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy noha az élelmiszerek napjainkban kalóriadúsabbak, mégis egyre inkább hiányoznak belőlük a tápanyagok, ami ördögi körhöz vezethet: a test ösztönösen arra készteti az embereket, hogy többet egyenek és megkíséreljék megszerezni a létfontosságú tápanyagokat, így sokan plusz kalóriákat fogyasztanak, amelyeket nem égetnek el.
Új járvány az elhízás
A WHO adatai szerint az elhízás gyakorisága világszerte közel háromszorosára nőtt 1975 és 2016 között, és ez napjainkra járványszerű méreteket öltött. Évente legalább 2,8 millió ember hal meg túlsúly vagy elhízás következtében, így ez az ötödik leggyakoribb halálok világszerte. A túlsúly és az elhízás súlyosan növelik a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a mozgásszervi betegségek, valamint egyes rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. A WHO statisztikái szerint a cukorbetegségek 44 százaléka, az ischaemiás szívbetegségek 23 százaléka és bizonyos rákos megbetegedések 7-41 százaléka tulajdonítható az elhízásnak.
A hangsúly a megelőzésen van
A megfelelő kalóriabevitelt egyszerűen nyomon tudod követni, így jobban oda tudsz figyelni az egészséges életmód kialakítására az okoseszközeid segítségével. A Huawei tavaly végzett reprezentatív kutatást a témában, eredményeik szerint a magyar válaszadók mintegy háromnegyede (88 százalék) tekint az okoseszközökre hasznos társként az egészségmegőrzés, illetve sportolás során, a felhasználók majd fele pedig állítja, hogy pozitív változást érez az életében az eszközök használatának köszönhetően.
Egyébként valóban a megfelelő okosóra és a hozzá kapcsolt alkalmazás nyomon tudja követni a kalóriabevitellel és súlycsökkenéssel kapcsolatos célokat és eredményeket, sőt tanácsokkal, tippekkel láthatja el a felhasználókat. Válassz olyat, amelybe az egyes ételek összetevői, receptek felvihetők, így a rögzített érték pontos, nem egy előre megadott kalóriaszámból indul ki. Sőt, olyan alkalmazást is választhatsz például a Huawei eszközödhöz, amelyben a fogyás gyorsasága is személyre szabható, és az aktivitások mellett figyelmebe veszi a pihenés közben elégetett kalóriát is.
Az is számít, elég tápanyaghoz jut-e a szervezet
Az egy dolog, hogy hány kalóriát viszünk be a szervezetbe, de fontos, hogy tápanyagban sem szenvedjen hiányt a testünk. Török Eszter dietetikus szerint fontos a kalóriaszámlálás, de önmagában nem célravezető, az egészség szempontjából lényeges az is, hogy az adott kalóriák milyen tápanyagokból tevődnek össze: „2000 kalóriát be lehet vinni cukros, fehér lisztes péksüteménnyel, kolbásszal, szalonnával vagy csokoládéval is. Lehet, hogy amikor kiszámoljuk, nem lépjük át a napi javasolt kalóriaküszöböt, de semmiképpen sem mondanám egészséges táplálkozásnak, és hosszútávon egy ilyen étkezés betegségek kialakulásához vezethet.”
A táplálkozási szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy fontos a változatos étkezés, a sokszínű friss zöldség és gyümölcs fogyasztás, valamint a rostban gazdag alapanyagok, a gabona köretek jelenléte az étrendben. A fehér lisztes pékáruk helyett érdemesebb a teljes kiőrlésű változatokat választani, és kerülni a túlzott zsír- és cukorfogyasztást. Elegendő vízivás mellett naponta négy-öt részre érdemes bontani az étkezést, nem pedig egyszerre enni hatalmas adagot. Emellett a dietetikus kiemeli: „A kalóriaszámolás mellett célravezető figyelni a makrotápanyagok, a fehérje, a zsír és a szénhidrát eloszlására étkezésünkben, és oda kell figyelni arra, hogy a kevesebb kalóriabevitel ne vezessen hiánytáplálkozáshoz, hanem minőség étkezést folytassunk.”
