4 dolog, ami még a legtökéletesebb házasságba sem fér bele
Biztos te is ismersz olyan párokat, akiknek a házassága szinte tündérmesébe illő. Teljesen megbíznak egymásban, boldogok, és persze nagyon szerelmesek. De van néhány olyan dolog, ami még a legerősebb kapcsolatokat is képes szétrobbantani. Elvált nők vallottak arról, hogyan hullott darabokra a sziklaszilárdnak tűnő házasságuk.
Ezeket láttad már?
Mi a nehezebb annál, mint megtalálni a nagy Ő-t? Megtartani! Egy párkapcsolat ugyanis bármennyire is harmonikus, biztos, hogy rengeteg munkát igényel - pláne akkor, ha már hosszú évek, esetleg évtizedek óta vagytok együtt. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amiket még a legstabilabb házasságban élő párok sem tudnak mindig megoldani. A következő vallomások lerántják a leplet arról, mik okozhatnak extrém krízishelyzetet egy felbonthatatlannak tűnő házasság során.
Ha nem egyezik a véleményetek arról, hány gyereket akartok
„Mindig is arról álmodtam, nagy nagy családom lesz. Amikor az első randin viccesen közöltem az exférjemmel, hogy legszívesebben egy focicsapatig meg sem állnék, a legnagyobb meglepetésemre csillogó szemekkel azt válaszolta, hogy ő is sok gyereket akar. A kapcsolatunk alatt többször is szóba került a téma, és mindig egyetértettünk abban, hogy minimum három csemetével lenne teljes a családunk.
Az esküvőnk után alig egy évvel meg is érkezett az első babánk. Bár nagyon örültünk, mikor megszületett, az első 1-2 évünk nagyon nehéz volt vele. Mivel rossz alvó volt, mi sem tudtunk aludni éjszaka, mindketten teljesen kimerültünk. Mikor rendeződött a helyzet, és a kisfiunk már stabilan végigaludta az éjszakákat, bedobtam, hogy lassan jöhetne a kis tesó. Ekkor a párom megkért, hogy várjunk még vele, mert nem áll készen. Eltelt egy év, aztán még egy, mire bevallotta, hogy meggondolta magát, és mégsem szeretne több gyereket.
Próbáltam megérteni őt és elengedni az álmomat, de egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy a gyermekem a saját döntésünk miatt testvér nélkül nőjön fel. Az ellentét rengeteg konfliktust szült köztünk és végül úgy döntöttünk, jobb lesz, ha elválunk.”
Külföldi munkalehetőség
„Az összes barátnőm irigykedett a tökéletes házasságomra. Még én is alig hittem, hogy ilyen szerencsés vagyok, azt éreztem, nem is lehetnék boldogabb a férjemmel. Azonban egyik pillanatról a másikra minden megváltozott, mikor a páromnak felajánlottak egy munkát Amerikában. Azt hittem csak viccel, mikor azt mondta, szeretné elvállalni.
Tisztában voltam vele, hogy ez hatalmas lehetőség és korábban már sokszor említette, hogy ha valahol, akkor Amerikában el tudná képzelni a jövőjét, de én nem álltam készen arra, hogy emiatt feladjam az itteni életemet. A karrieremről le tudtam volna mondani, de a családomat és a barátaimat sosem tudnám itt hagyni. Ő kiköltözött, én kértem tőle egy kis időt, párszor ki is utaztam hozzá, de végül válás lett a vége.”
Elmérgesedett családi konfliktusok
„A családom nem igazán kedvelte az exférjemet, mert a kapcsolatunk elején félrelépett. Én akkor adtam neki egy új esélyt, mert úgy tűnt, őszintén megbánta, ami történt és végre felfogta, mennyit érek neki. Néhány évvel később összeházasodtunk, de a szüleim az esküvőre sem jöttek el. Bár amikor csak tehették, elkerülték egymást, folyamatosan beszólogattak egymásnak, ha véletlenül találkoztak.
Amikor a kedvemért békülni szerettek volna, a férjem nem volt hajlandó velük szóba állni. Sőt, hallani sem akart arról, hogy rendszeresen találkozzanak. Nagyon nehéz helyzetbe kerültem, mert őszintén szerettem a páromat, de nem tudtam elképzelni, hogy úgy szüljek gyereket, hogy nem rendezik a viszonyukat. Emiatt rengeteget vitáztunk, ami teljesen a padlóra küldte a kapcsolatunkat, végül pedig úgy döntöttünk, elválunk.”
Ha a párod teljesen megváltozik
„Nagyon fiatalon házasodunk össze, én 20 voltam, ő pedig 23. Bár sokan megjegyezték, hogy túl fiatalok vagyunk, mi tudtuk, hogy egymásnak vagyunk teremtve. Egy ideig minden tökéletes volt, alig veszekedtünk, két gyerekünk is született. A párom azonban egy új munkahelyen kezdett dolgozni, ahol nagyon jóban lett a kollégáival. Egy idő után azt éreztem, hogy teljesen megváltozott. Hirtelen nagyon fontos lett neki a pénz, a külsőségek, a munka.
Minden energiáját arra fordította, hogy bevágódjon a főnökénél és alig maradt ideje a családjára. Egyik nap közölte, hogy a spórolt pénzünkből muszáj egy jobb autót vennie, mert nem akarja magát leégetni a munkatársai előtt, emiatt pedig csak később tudunk majd nagyobb házba költözni. Sőt, finoman utalt arra is, hogy vegyek magamnak márkásabb ruhákat a céges vacsorára...Hirtelen arra jöttem rá, hogy már nem is ismerem ezt az embert.”
