Bájosak, karizmatikusak és pszichopaták - Íme 20 jel, amivel beazonosíthatod őket

Fontos megjegyezni, hogy a szakértők nem pszichopataként vagy szociopataként diagnosztizálnak valakit, hanem hivatalosan az antiszociális személyiségzavar kifejezést használják, amelybe a pszichopátia is beletartozik. Így a Mentális Zavarok Statisztikai és Diagnosztikai Könyvében (DSM V.) is az antiszociális személyiségzavart találhatjuk meg.

Az antiszociális személyiségzavar (angol rövidítéssel: ASPD) olyan pszichiátriai állapot, amelyet mások jogainak és érzelmeinek figyelmen kívül hagyása jellemez. Az ASPD-ben szenvedő személyekre gyakran jellemző a társadalmi normák meggondolatlan figyelmen kívül hagyása, az impulzivitás és a csalárdság.

Ez a zavar jellemzően a korai felnőttkorban jelentkezik először, bár a magatartászavar jelei - amelyek a rendellenesség előfutárának tekinthetők - már gyermek- vagy serdülőkorban is jelentkezhetnek, azonban a pszichopátia diagnosztizálása csak 18 éves kortól lehetséges.

Mi a különbség a szociopata és a pszichopata között?

Bár a szociopaták és a pszichopaták rendelkeznek közös vonásokkal, például azzal, hogy egyikük sem képes az empátiára, azonban különbség van közöttük az érzések és a társadalmi kapcsolatok terén.

6 jel, amiről felismerheted, ha valaki pszichopata a környezetedben

A szociopatákra jellemző az impulzivitás, a hirtelen dühkitörések és az agresszív viselkedés. A szociopatáknak nehezükre esik hosszútávon fenntartani egy munkát, és jellemző rájuk az is, hogy gyakran költözködnek. Ritkán ugyan, de a szociopaták képesek lehetnek hasonló gondolkodású személyekkel kapcsolatok kialakítására és érezhetnek bűntudatot vagy lelkiismeret-furdalást a tetteikkel kapcsolatosan.

A szocipatákkal szemben a pszichopaták képesek fenntartani családi vagy házastársi kapcsolatokat, és gyakran rendelkeznek állandó munkahellyel is, azonban vagy egyáltalán nem képesek rá, vagy nagyon nehezükre esik valódi kötődés kialakítása másokkal. A pszichopaták általában nem éreznek bűntudatot és képesek elvonatkoztatni magukat a tetteiktől.

Mégis mi áll a pszichopátia kialakulása mögött?

1. Neurobiológiai tényezők: A pszichopátia középpontjában az empátia és a bűntudat hiánya áll. Az idegrendszeri képalkotó vizsgálatok az erkölcsi gondolkodásban és az érzelmi feldolgozásban szerepet játszó agyi régiók, például a prefrontális kéreg és az amygdala rendellenes működését mutatták ki. Ezek a neurobiológiai különbségek állhatnak a pszichopaták mások érzelmi állapotának megértésére és cselekedeteik következményeinek előre látására való képességromlás mögött.
2. Genetikai tényezők: A genetikai tényezők is jelentős szerepet játszanak a pszichopátiára való hajlam kialakulásában. Az ikervizsgálatok szerint az öröklődést körülbelül 50%-ra becsülik, ami azt jelzi, hogy a rendellenességhez jelentősen hozzájárulnak a genetikai tényezők is. A szerotonin és dopamin szabályozással és az oxitocin receptorok működésével kapcsolatos gének eltérései is szerepet játszanak a pszichopátia kialakulásában.
3. A környezeti hatások: A környezeti hatások, közöttük a gyermekkori traumák, a kedvezőtlen családi környezet és a társadalmi-gazdasági nélkülözés szintén szerepet játszanak a pszichopátia kialakulásában. A családi erőszaknak, az elhanyagolásnak vagy a következetlen szülői nevelésnek való korai kitettség megzavarhatja az empátia és az impulzuskontroll fejlődését és hajlamossá teheti a személyeket az antiszociális viselkedésre serdülő, majd felnőttkorukban.

Miről ismerhetsz fel egy pszichopatát?

A pszichopátia egy spektrum rendellenesség, és az egyik legnehezebben diagnosztizálható személyiségzavarnak tekinthető, különösen azért, mert számos pszichopata személy elsőre lehengerlőnek, kedvesnek és bájosnak tűnhet, sokszor pozitív első benyomást keltenek és csak azok figyelnek fel arra, hogy “valami nem stimmel”, akik közeli kapcsolatba kerülnek velük.

Ahhoz, hogy egy páciensnél antiszociális személyiségzavart diagnosztizáljanak, a DSM-5 klinikai kritériumok szerint az alábbi jellemzők közül három vagy több jelenlétére van szükség:

1. A törvények és szabályok figyelmen kívül hagyása (például olyan cselekmények ismételt elkövetése, amelyek letartóztatásra adnak okot).
2. Csalárd módon való viselkedés (ismételt hazudozás, mások megtévesztése személyes haszonszerzés céljából vagy álnevek használata).
3. Impulzivitás vagy az előre tervezés elmulasztása.
4. Rendszeresen felelőtlenül viselkedik (kilép a munkahelyéről anélkül, hogy tervezne egy másikat, vagy nem fizeti ki a számlákat).
5. Könnyen provokálható vagy agresszív (gyakran keveredik fizikai verekedésbe).
6. Nem érez bűntudatot (közömbösnek érzi magát mások bántalmazása iránt, vagy racionalizálja mások bántalmazását).

9 félelmetes jel, amiről azonnal felismersz egy nárcisztikus személyiségzavarral küzdő személyt a szakértő szerint

Az antiszociális személyiségzavarban szenvedőknek körülbelül 25-30%-a tekinthető pszichopatának. Egy képzett pszichiáter vagy pszichológus csak a megfelelő interjú-felvétel, valamint a megfelelő vizsgálatok elvégzése után diagnosztizálhat valakit pszichopatának.

Gyakran alkalmazzák a Robert Hare által kidolgozott 20 tételes pszichopata tesztet is, ahol minden egyes tételt egy hárompontos skálán lehet értékelni, ahol a 0 azt jelenti, hogy nem jellemző vagy nem áll fent az adott állapot, míg az 1-es azt jelenti, hogy részben jellemző, és a 2-es azt, hogy teljes mértékben jellemző az adott listaelem a személyre. Ted Bundy, az USA leghírhedtebb sorozatgyilkosa, 39 pontot ért el a Hare-féle skálán a maximálisan elérhető 40 pontból.

A 20 tétel a következő:

1. Felületes báj és sárm
2. Nagyszabású, grandióz önértékelés
3. A stimuláció iránti fokozott igény/unalomra való hajlam
4. Kóros hazudozás
5. Befolyásoló, manipulatív viselkedés
6. A lelkiismeret-furdalás vagy bűntudat hiánya
7. Sekélyes érzelmek (azaz csökkentett érzelmi reakciók)
8. Érzéketlenség, az empátia hiánya
9. Élősködő életmód
10. Gyenge viselkedéskontroll
11. Promiszkuózus szexuális viselkedés
12. Korai viselkedési problémák
13. Reális, hosszú távú célok hiánya
14. Impulzivitás
15. Felelőtlenség
16. A saját cselekedetekért való felelősségvállalás hiánya
17. Sok, rövid távú házastársi kapcsolat
18. Fiatalkori bűnözés
19. A feltételes szabadlábra helyezés visszavonása (börtönből)
20. Bűnügyi sokoldalúság (azaz különböző típusú bűncselekményeket követ el)

8 egyértelmű jel, ami bipoláris depresszióra utal

Komoly tévhit azonban, hogy a pszichopaták mind bűnözők, a közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem minden pszichopata személy erőszakos bűnöző vagy sorozatgyilkos. Bár a bűnözői magatartás gyakori megnyilvánulás, sok antiszociális személyiségzavarban szenvedő egyén látszólag tipikus életet él, és gyakran számos területen kiemelkednek, így találkozhatunk pszichopata személyekkel vállalati igazgatótanácsok élén, a politikában de sebészként kórházakban is.

A "pszichopata gyilkos" sztereotípiája nem helyez hangsúlyt arra, hogy valamennyi pszichológiai jelenséget, így a nárcizmust, az autizmust és az antiszociális személyiségzavart is egy skálán értelmezzük. Továbbá fontos különbséget tenni az ASPD és más mentális betegségek, például a nárcisztikus személyiségzavar vagy a borderline személyiségzavar között is. Bár lehetnek átfedő vagy hasonló vonások, mindegyik rendellenesség különböző diagnosztikai kritériumokat és mögöttes mechanizmusokat von maga után.

Az is komoly tévhit, hogy az empátia hiánya egyenlő a pszichopátiával. Bár a pszichopata személyiség egyik ismertetőjele az empátia hiánya, mégis a pszichopátia egy összetett jelenség, és nem nevezhető mindenki pszichopatának, aki nem mutat együttérzést a másik felé. Az empátia hiányának számos más oka is lehet, ezért fontos a pszichopátia teljesebb megértése.

Ha 9-ből 7 igaz rád, rendkívül karizmatikus a személyiséged

Az antiszociális személyiségzavar egy sokrétű klinikai jelenség, amelyet mások jogainak átható figyelmen kívül hagyása és az empátia mélységes hiánya jellemez. Az ASPD-vel kapcsolatos mítoszok és tévhitek eloszlatása elengedhetetlen e komplex rendellenesség árnyalt megértéséhez. Az ASPD-hez hozzájáruló mögöttes neurobiológiai, genetikai és környezeti tényezők tisztázásával a klinikusok hatékonyabb beavatkozásokat dolgozhatnak ki, amelyek célja ennek a rendellenességnek az egyénekre és a társadalom egészére gyakorolt ​​hatásának mérséklése.