„Megszületett a babám, és én képtelen voltam örülni neki” - Ezerből egy nőt érint a posztpartum pszichózis
A szülést követő mentális kórképek eltérő gyakorisággal és súlyosságban jelentkeznek, de nagy többségük szakember segítségével jól kezelhető.
Ezeket láttad már?
A posztpartum mentális zavarok jellemzője, hogy szülést követően alakulnak ki, a többnyire a szüléssel, terhességgel vagy gyermekágyi időszakkal kapcsolatos fizikális, hormonális, társas és pszichológiai hatások következtében. Ezek közül a leggyakoribb a baby blues, vagyis szülést követő lehangoltság, amely annyira gyakori, egyes becslések szerint a nők akár kilencven százalékát is érintheti, hogy tulajdonképpen természetes állapotnak tekinthető.
A szülés utáni nehézségek
A baby blues rögtön szülés után jelentkezik irritabilitással, érzelmi labilitással, sírással, enyhe lehangoltsággal jár. Ez pár nap, vagy maximum körülbelül két hét alatt rendeződik, és sohasem olyan súlyos, hogy a kismama ne tudná ellátni a babáját vagy napi teendőit. A baby blues esetében tehát nem szükséges orvosi kezelés, de sokat segít, ha a friss anyának a gyermekágyas időszakban csak a babájával kell törődnie, és a háztartással kapcsolatos egyéb terheket átveszi tőle más.
Ahogyan az is, ha jut magára egy kis ideje, ha van kivel megosztani érzéseit, és a környezete támogatón, ítélkezésmentesen áll hozzá (természetesen ez utóbbiak bármely állapot esetén fontosak lennének egy friss anyának). Az állapot általában annak köszönhető, hogy a szülést követően az addig magas ösztrogén- és progeszteronszint hirtelen lecsökken, ez pedig az arra érzékenyeknél rossz hangulatot okozhat.
Ezt persze nehéz különválasztani attól, hogy a szülés maga is megterhelő, ahogyan első gyerekes anyáknál az új szerepbe kerülés és a szoptatás feletti aggodalom, az éjszakai felkelések okozta fáradtság, kimerülés, a megfelelési kényszer, vagy a baba egészsége feletti szorongás is teljesen érhető.
A depresszió mindenképp kezelést igényel
A szülés utáni depresszió már egy sokkal komolyabb, és kezelést igénylő zavar. Ez gyakran nem is rögtön, hanem pár héttel vagy hónappal a szülés után kezdődik (de kezdődhet már terhesség alatt is).
Ilyenkor a mély szomorúság, nagyfokú szenvedés, koncentrációzavar, az alvási és evési szokások megváltozása, folyamatos fáradtság, az örömre való képesség elvesztése, az érdektelenség, a kisbaba ellátásának nehézsége vagy az arra való képtelenség, a gyakori sírógörcsök, a bűntudat, értéktelenség, inkompetencia érzése a jellemző.
Sajnos ilyenkor akár önsértő gondolatok is előfordulhatnak.
Ezt az állapotot általában a környezet is érzékeli, és nagyon fontos, hogy közbe is avatkozzanak, még akkor is, ha a depressziósnak nincs betegségtudata. A posztpartum pszichózis ezer nőből nagyjából egy-kettőt érint, így egy ritka, ám nagyon súlyos állapot, amely azonnali beavatkozást és osztályos kezelést igényel. Különösen azért, mert ilyenkor a baba és az anya élete is veszélybe kerülhet.
Maga az állapot nyugtalansággal, idegességgel kezdődik, jellemző, hogy az anya akár napi egy-két óra alvással is energikusnak érzi magát, a hangulata ugyanakkor a mély lehangoltság és az erőteljes felhangoltság között váltakozik, a viselkedése zavart, kiszámíthatatlan. Megjelenhetnek hallucinációk, tévképzetek, melyek gyakran a kisbabával kapcsolatosak, és akár azt is sugallhatják, hogy az anya tegyen kárt magában vagy gyermekében.
Ilyenkor mielőbbi pszichiátriai kezelésre van szükség. Kevesebbet hallani róla, de a posztpartum szorongásos zavarok, köztük az obszesszív-kompulzív zavar, a generalizált szorongás, a betegségszorongás-zavar (hipochondriázis) illetve a poszttraumás-stresszavar is megjelenhet szülés után – de ugyancsak jóval ritkábban, mint a posztpartum depresszió.
Mi az oka és hogyan kezelhető?
Ahogyan a baby blues esetében, úgy a különböző egyéb posztpartum zavarok hátterében is részben a hirtelen megváltozott hormonháztartás, illetve az arra való érzékenység áll. Ezért ezek a zavarok gyakoribbak olyan nőknél, akik korábban is érzékenyek voltak a női nemi hormonok változásaira, például erős PMS-sel küzdöttek.
A posztpartum depresszió kialakulását elősegítheti a társas támogatottság hiánya, a párkapcsolattal való elégedetlenség, korábbi depressziós epizód, korábban diagnosztizált bipoláris zavar, korábbi szülés utáni depresszió, terhesség alatti depresszió, illetve a zavart megelőző időszakban történt jelentős stresszt okozó esemény is. Ahogyan írtuk, súlyos esetben (például szülés utáni pszichózis vagy súlyos depresszió) azonnali kórházi osztályos kezelés szükséges, ilyenkor a környezetnek adott esetben mentőt kell hívnia a beteghez.
Ha a helyzet nem súlyos, de a depresszió valószínűsíthető, akkor ideális esetben érdemes a kórházban, ahol a nő szült, felkeresni a pszichológust. Ha erre nincs lehetőség, akkor a területileg illetékes pszichiátriai gondozót lehet felkeresni. A kezelés esetében alapvető fontosságú, hogy a baba-mama kötődés ne sérüljön, és amennyiben ez lehetséges, akkor ne, vagy csak a legszükségesebb időre válasszák el a babát az anyjától, ha pedig gyógyszerre van szükség, az olyan legyen, amelyet szoptatás alatt is lehet szedni.
Van 5 perced, hogy megfékezd a saját összeomlásod? Mutatunk pár hasznos technikát!
Szerencsére a legtöbb posztpartum mentális zavar jól kezelhető vagy szinten tartható, ez pedig mindenképpen az anya és a baba (tágabb értelemben véve pedig a család érdekeit) szolgálja. Szakember segítsége nélkül a zavar elhúzódhat, súlyosbodhat, és kezelése is nehezebb később.
