Hamarosan talán bárki hozzáférhet majd a gondolataidhoz, anélkül, hogy bármit is tehetnél

A neurotechnológia azt ígéri, hogy sokkal jobb lesz tőle az életünk, és alapjaiban változik meg minden, amit az emberi agyról tudunk. De arra is érdemes felkészülni, hogy megvédjük az elménk integritását. Bár mindenki ismer olyan embert, aki minden eszébe jutó gondolatot hangosan megfogalmaz, de az igazság mégiscsak az, amit Tom Oxley idegsebész, a Synchron nevű neurotechnológiai cég vezetője is mond, hogy „a koponya bástyaként őrzi a magánéletet, az agy pedig az utolsó privát részünk”.

Gondolj valamire, és megtörténik

A Synchron sikeresen tesztelt olyan csúcstechnológiás agyimplantátumokat, melyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy gondolataikkal vezérelve küldjenek emaileket és szövegeket. Jó hír ez azoknak, akiknek folyamatosan jár az agya, rossz hír viszont azoknak, akik hirtelen felindulásból nem éppen barátságos szavakkal szoktak fejben megválaszolni egy-egy emailt.

A cég Elon Musk Neuralinkjét megelőzve megkapta az engedélyt az Egyesült Államok gyógyszerfelügyeleti hatóságától, hogy az agyi számítógépes interfészeket embereken is elkezdjék vizsgálni. Az első vizsgálatok már el is indultak, az ereken keresztül lebénult betegek agyába juttattak diódákat, amelyek sikeresen továbbítanak parancsrészleteket számítógépekhez.

Már ebből is jól látszik, hogy milyen irányban, és milyen felhasználásra szánják elsősorban a technológiát. „Senki sem lát az agyadba. Csak a szánk és a testünk mozog, amivel elmondjuk, mi van az agyunkban. Azok számára, akik ezt nem tudják megtenni, ez egy borzasztó helyzet, ezért segítünk nekik ebben. Az orvosi problémák megoldására koncentrálunk” - nyilatkozta korábban a Guardiannek a Oxley.

Tele van az internet a fotóiddal, és még csak nem is tudsz róla

A szellem kiszabadul a palackból

A gond nem is az orvosi felhasználással van, hiszen például a Synchron munkájának fontossága és előnyei vitathatatlanok. De nem nehéz belátni, hogy ha megvan a technológia, akkor ez könnyedén elérhetővé válhat a kereskedelmi szereplők számára is, ez pedig egy szabályozatlan környezetben disztópikus jövőképet vázol fel.

Elég csak arra gondolni, hogy Kínában 2019-ben állították le az akkor már hét éve zajló kísérletet, amelyben Csinhua városának egyik általános iskolájában a tanulók fejére helyezett szerkezettel figyelték az agytevékenységüket, mikor figyelnek, és mikor nem.

Már csak ezért sem meglepő, hogy már 2017-ben felmerült Marcello Ienca ötlete egy új jogi besorolás, az idegrendszeri jogok megszületéséről. Ez egyrészt védené az embereket a visszaélésekkel szemben, másrészt arról is szólna, hogyan lehet „kiszélesíteni, mindenki számára elérhetővé tenni, és a neurotechnológia használatával a szellemi és agyi jólétet elősegíteni” - mondta akkoriban Ienca. De vajon elég lesz egy új jogi osztály a magánéletünk és a legbelsőbb gondolataink védelméhez?

Ki kap hozzáférést az agyunkhoz?

A már említett kínai tantermi használat mellett Ausztráliában bányatelepeken olyan sapkákat használnak, amelyek nyomon követik a teherautósofőrök fáradtságát. De nem kell ilyen messzire menni, az autók már egy ideje jeleznek, ha azt érzik, hogy a sofőr ébersége csökkent, ami hatalmas segítség, ugyanakkor érdekes kérdéseket is felvet azzal kapcsolatban, hogy vajon mennyire lehet ezekben a jelzésekben megbízni, és lesz-e olyan pont, amikor egy balesetnél perdöntő lehet az, hogy még ha nem is a sofőr volt a hibás, az adatok szerint fáradt volt.

De akkor mi lehet a megoldás? Ahogyan a számítógépeknél szükséges egy jól beállított tűzfal, úgy az agyunkat is egy algoritmus védi majd? A közösségi alkalmazások ingyenességéért lemondtunk az adatinkról, elképzelhető, hogy lesz olyan újdonság, ami miatt a gondolataink privát szférájába is betekintést nyújtunk? A szakértők szerint ez sincs kizárva.

2021 szeptemberében a világon elsőként Chile módosította az alkotmányát úgy, hogy abban a mentális integritás minden állampolgár alapvető jogaként rögzítették. Franciaország jóváhagyta a bioetikai törvényt, Spanyolország jogalkotói az idegrendszeri jogokról vitázik, és az olasz adatvédelmi hatóság is azt vizsgálja, hogy a mentális magánélet az adatvédelmi törvények hatálya alá tartozik-e.

Rengeteget árul el a személyiségedről, milyen zenét hallgatsz

Minden, amitől én, én vagyok

A neuroadatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, izgalmas etikai kérdéskört érint, és olyan cégek szeretnék minél pontosabban tudni, hogy mi játszódik le a felhasználók gondolataiban, mint a Facebook vagy a Google. A szakértők szerint kormányokat is érdekelhetnek ezek a megoldások, azonban érdemes látni, hogy egyelőre még messze nem tartunk ott, hogy ez egy reális félelem lenne. Az agy rendkívül bonyolult, és nehéz kiismerni, egy gépnek meg főleg.

Ugyanakkor az már most is látható, hogy mesterséges intelligencia és az algoritmusok úgy tudják elemezni az emberek reakcióját, szemmozgását, testhő változását, ami már ijesztő, hogy ezek után mi történik ezekkel a begyűjtött, személyünkhöz kapcsolható adathalmazzal, a rólunk alkotott profilokkal, és hogyan kereskednek egymással ezzel a cégek, az még rémisztőbb.

A szabadság szabadsága

Jogunk van a kognitív szabadsághoz, Nita Farahany etikus és ügyvéd a Duke Egyetemen, a könyvében azt a témát járja körbe, milyen veszélyeket jelenthet a harc az agyunkért és a szabad gondolatokért.

Tudtad, hogy a személyi igazolványodnak titkos funkciói is vannak?

Ő azt mondja, hogy minden embernek önrendelkezési joga van az agya és a mentális tapasztalatai felett, azaz jogunk van hozzáférni a saját agyunkhoz, megváltoztatni és javítani azt, ezért nem lehet egyszerűen annyival elintézni ezt a kérdést, hogy engedélyezni vagy tiltani kell az ilyen jellegű fejlesztéseket. Az egész olyan jellegű etikai kérdéseket feszeget, ahol ma még a kérdéseket is nehéz megérteni.

Ha a sportban tiltjuk a doppingszereket, akkor egy vizsgán, a mindennapi életben lehet-e tiltani majd azokat a drogokat, amelyek akár tudást vagy intelligenciát adnak a jobb teljesítmény helyett? Kötelezheti majd egy munkáltató, hogy hozzáférést kapjon a munkavállalója agyához? Azt már nem is feltételezzük, hogy ezek mindenki számára egyformán hozzáférhetőek lesznek, de ebben az esetben hogyan változik meg a világunk berendezkedése?

Az Egyesült Államok kormánya elismerte a szórakoztató és orvosi lehetőségeket, ugyanakkor éppen azon dolgozik, hogy ne lehessen az országból kivinni a technológiát, hiszen nem lehet elmenni szó nélkül az esetleges katonai felhasználás mellett sem.

A tudás az új drog

Ha most feltenné valaki a kérdést, hogy szeretnél-e egy olyan tablettát, amitől az intelligenciaszinted jóval magasabb lesz, vagy folyékonyan beszélnél még öt nyelvet, mit válaszolnál? A tudás a kutatások szerint önmagában nem jelent boldogabb életet, a neurotechnológia mégis elérhetővé teheti, hogy egyszerűbben, gyorsabban, hatékonyan menjen.

Ha elfogadjuk azt, hogy az egyén önrendelkezési joga eldönteni, hogy részt vesz-e ebben, akkor arról is érdemes beszélni, hogy megteheti-e, hogy kimarad belőle? Hátrány éri-e, ha kevesebb tudással vág neki a világnak, és ekkor vissza is kanyarodhatunk az eredeti kérdéshez, vajon tényleg ő döntött, vagy egyszerűen nem volt más választása?