Negyedik stádiumú rákkal szerelem és boldog élet? Neki sikerült!
Te el tudnád képzelni az életed úgy, hogy daganatos betegséggel küzdesz? És ha igen, egy kórházi ágyon kínok közepette, vagy a szerelmed karjaiban, boldog emberként látod magad? Brittney Beadle az amerikai GLAMOUR cikkében osztotta meg szívszorító történetét - a történetet, amelyből valamennyien erőt meríthetünk, még a legnehezebb időszakokban is. Hiszen, ha egy ilyen embert próbáló helyzetben is meg lehet találni a fényt az életben, akkor nekünk miért kéne a sötétben tapogatóznunk?
Ezeket láttad már?
Brittney Beadle még középiskolás volt, amikor csomót talált a mellében. Szólt róla az anyukájának, aki azonnal időpontot kért kivizsgálásra. Az ultrahang és a mammográfia után fibroadenomát, az emlő jóindulatú elváltozását állapították meg nála, ugyanis az orvos úgy vélte, a lány túl fiatal ahhoz, hogy emlőrákja legyen. Tévedett. Brittney egy héttel a szalagavatója előtt tudta meg: négyes stádiumú mellrákkal küzd, a bál napján pedig nem az osztálytársaival szórakozott a táncparketten, hanem épp egy kétoldali masztektómián esett át - igen, 18 évesen.
Teljesen összeomlott
„Azt mondták, hogy a masztektómia után rákmentes vagyok, de az egy héttel későbbi PET-vizsgálat kimutatta, hogy a rák már a négyes stádiumban van, és átterjedt a csontjaimra és a májamra (azóta pedig már az agyamra és a tüdőmre is). Az onkológus elmagyarázta, hogy az áttétes emlőrák nem gyógyítható, de kezelhető. A lelkem összeomlott, amikor meghallottam a »nem gyógyítható« szavakat” - mondja a cikkben.
„Kiszaladtam a szobából, át a folyosón, és sírva fakadtam a kertben” - meséli. Brittney miután valamelyest megnyugodott, visszament, és az orvos biztató szavai hallatán megszületett benne a remény: „Vannak olyan pácienseim, akiknek ugyanaz a diagnózisa, és akik a 90-es évek óta élnek és jól vannak” – biztatta az orvos. „Néhány nappal később megvolt az első kemoterápiás kezelésem. Később aznap este felvettem a kalapomat és a taláromat, és az osztálytársaimmal együtt felálltam a színpadra a középiskolai évzárón.
Emlékszem a beszédekre, amelyek a jövőnkről szóltak, és azon töprengtem, nekem van-e egyáltalán ilyenem.
Nyolc évnyi megpróbáltatás várt rá
Hat kezelés után egy vizsgálat kimutatta Brittney-nél, hogy a betegség jelen állás szerint nem aktív. „Továbbra is teljes értékűen éltem az életem, miközben elsajátítottam ezt az új életformát.” Egy évvel később agyi áttétet diagnosztizáltak nála hét daganat formájában, a borsótól a cseresznye méretűig. Ahhoz, hogy a gamma-késsel végzett sugársebészeti eljárást végrehajthassák rajta, a fejét egy asztalhoz kellett kötni egy fém maszkkal. „Az egész kezelést meditációval töltöttem, és azt vizionáltam, hogy a sugarak zsugorítják a daganatokat és meggyógyítanak” - hangsúlyozza.
A meditáció nagyon fontos számomra. Még a legrosszabb napjaimon is, amikor leülök és elcsendesülök, az élet iránti szeretet és hála veszi át a hatalmat.
Ennek ellenére sajnos néhány hónappal később megtudta, hogy egyre előrehaladottabb állapotban van, amit újabb kezelésekkel próbáltak orvosolni. A következő nyolc évben minden alkalommal, amikor a daganat terjedni kezdett, ugyanezt az eljárást folytatták. „A kemoterápia kemény, de úgy döntöttem, hogy a hálára koncentrálok ahelyett, hogy a mellékhatásokra figyelnék. Ez életben tart, így többet tapasztalhatok abból, amit ez a gyönyörű élet kínál” - mondja. Brittney-nek amikor egy kis támogatásra van szüksége, a barátaira és a családjára támaszkodik, és arra bíztat, hogy mi is tegyünk hasonlóképpen. „Hagyd, hogy a szeretteid felemeljenek, amikor szükséged van rá. Nem kell állandóan erősnek lenned. Időnként mindannyian összeroppanunk, és ez teljesen rendben van így."
Megtalálta a lelki társát
A szerelem három évvel a diagnózis felállítása után köszöntött be az életében. Eleinte félt beszélni a betegségéről, sőt, egyenesen titkolta. „Majdnem privátra állítottam az Instagram profilomat, mert nem akartam, hogy a közösségi médiából értesüljön róla, de végül nem tettem” - meséli, majd azt is hozzáteszi, hogy egy pillanatra sem érezte a szerelmén, hogy megijedt volna. „Nem riasztotta el a rák. Végül elmesélte, hogy ettől csak még jobban csodált engem, mert az életet választottam.” Szerelmi történetük a bizonyíték arra, hogy még rákos betegként is megtalálhatjuk a lelki társunkat. „A megfelelő személy látni fogja, hogy az a daganat csak egy kis darab belőled, és ő veled akar lenni a jó és a rossz időkben is.”
Hisz még a csodákban
„Nem mindig könnyű, mert jelenleg nincs gyógymód az áttétes emlőrákra, ennek ellenére hiszek a csodákban. Ez nem azt jelenti, hogy mindig boldog vagyok. Néha szomorú vagy dühös vagyok amiatt, hogy együtt élek ezzel a betegséggel és ezekkel a durva kezelésekkel, de emlékeztetem magam, hogy legyek hálás azért, ami életben tart a következő kezelésig – vagy akár a gyógyulásig" - zárja történetét, melyet Kim Peiffer, a GLAMOUR újságírója jegyzett le.
