Honnan tudhatod, hogy valaki tényleg nárcisztikus, és nem csak kellemetlen veled?

Valakire azt mondani, hogy nárcisztikus, cseppet sem kedves, és butaság is, mert a legtöbb ember nincs tisztában a nárcisztikus személyiségzavar alapvonásaival. Azok ugyanis fél perc alatt tisztázzák, hogy a nárcisztikosok és a kellemetlen emberek között hatalmas a különbség, és nem nehéz megállapítani némi tanulmányozás után.

Ki számít nárcisztikusnak a szakemberek szerint?

A nárcizmus, vagy a nárcisztikus személyiségzavar (NPD) egy olyan diagnosztizálható személyiségzavar, amelyet olyan viselkedési minták jellemeznek, mint a nagyképűség, az empátia hiánya, illetve a csodálat iránti krónikus és csillapíthatatlan vágy. A Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve szerint az NDP-ben szenvedő betegeknek a következő tulajdonságok közül legalább ötöt kell produkálniuk:

• Grandiózus igény az önbecsülésre: Nem csupán vágynak az elismerésre, hanem kifejezetten megszenvedik, ha nem kapják meg. Az sem zavarja őket, ha nem adtak rá okot, és nincs miért. Szerintük mindig találhatnak bennük valamit, amit csodálhatnak és elismerhetnek.
• Rengeteget elmélkednek és beszélnek a hatalomról: Arról, hogy mennyire vágynak a ragyogásra. Állandóan az van az eszükben, hogyan lesznek szebbek, jobbak és sikeresebbek - nem önmaguknál, mindenkinél. Hiszen nem az tölti fel őket, ha ők maguk fejlődésre képesek önmagukhoz képest, hanem ha mások felett győzedelmeskednek.
• Ők a tökéletesek: hiszik, hogy létezik tökéletes partner, aki szerint nincs hibájuk. Gyakran váltogatják a párjaikat, mert amint megemlítik egy hibájukat, máris elárulva érzik magukat. Csak azzal tudnak tartós kapcsolatot fenntartani, akinek nem csupán ők a legfontosabbak az életükben, de aki szerint tökéletesek is.
• Különlegesség érzése: Úgy érzik, kiválasztottak. Különlegesek, egyediek, és valami sokkal komolyabb dologra teremtettek, mint bárki más a környezetükben. Ezért nem barátkoznak sok mindenkivel, úgy érzik azzal lesüllyednek egy olyan szinte, ahová nem szeretnének. Pedig ennek sokszor semmilyen reális alapja nincs.
• Kedvező bánásmód: Hibáztak? Nem probléma. Lekésték a buszt? Annak meg kellene várnia őket! Persze, egy általuk “átlag embernek” tekintett személynek nem járna ez a kedvezmény, és maguk kérnék, hogy induljon el a jármű időben, vagy büntessék meg a rendszegőt, de ők elvárják, hogy a világ alkalmazkodjon hozzájuk, és különleges bánásmódban részesítsék őket.
• Átgázolnak másokon: Természetesen szeretik, ha vannak barátaik, főleg mert tőlük dicséreteket kaphatnak. Mégis, ezek a viszonyok nem jelentenek túl sokat a számukra. Ha az érdekeik úgy kívánják, bárkin és bármikor átgázolnak, mert úgy érzik, az emberek pótolhatóak, ők viszont valami jobbat érdemelnek.
• Hiányzik az empátia: Nem szeretik a mély beszélgetéseket, ha az nem róluk szól. Képtelenek átérezni mások érzéseit, problémáit. Mi több, már a beszélgetés első perceiben magukra fordítják a figyelmet.
• Non-stop irigység: ha másnak van, nekik is kell, természetesen még jobb és még szebb formában. Ha valakinek a környezetükben egy kicsit is jól - nem jobban, jól - megy, máris azt érzik ez nem fair. Ellentmondásos, de közben viszont végig mélyen meg vannak győződve arról, hogy az egész világ irigy rájuk, főleg azok, akik kritikával illetik őket.
• Arrogáns viselkedés: általában egy ember, ha problémával szembesül, meg akarja oldani. A nárcisztikusok viszont imádják a balhét, és sokszor észre sem veszik, hogy egyes helyzetekben mennyire arrogánsan és gőgösen nyilatkoznak meg.

Bájosak, karizmatikusak és pszichopaták - Íme 20 jel, amivel beazonosíthatod őket

Tudtad, hogy két fő típusuk van?

A nárcisztikus embereknek alapvetően 2 típusa van, az egyik a sebezhető, a másik pedig a grandiózus. Lássuk, melyik típusra mi jellemző!

1. Grandiózus nárcisztikus: nem kellemes a közelében lenni, mert minden tettét áthatja a hivalkodó nagyképűség, az agresszió, valamint az empátia hiánya. A megnyilvánulásait mások kizsákmányolása irányítja, mindent azért tesz, hogy közelebb kerüljön a céljához.
2. Sebezhető nárcisztikus: Őket már nehezebb felismerni, mert a nagyképűséget a kritikával szembeni túlérzékenység váltja fel, valamint hogy minden helyzetben védekezni kezdenek. A grandiózus nárcisztikusok nem is veszik tudomásul, hogy hibázhatnak, de a sebezhetőek inkább magyarázkodnak, nem annyira elutasítóak. Őket inkább az elismerés vágya, a csodálat megkaparintása hajtja.

Mennyire gyakori a nárcizmus?

Egyes becslések szerint, a lakosság 5-15 százalékát érinti. Az NDP súlyosságát általában az agresszivitásban mérik, minél agresszívabb egy személy, annál súlyosabbnak tekintik a személyiségzavarát. Ez az agresszió, a szorongás, a csökkent tolerancia, az érzelmek kontrollálására való képtelenség az NDP meghatározó jellemzői, amelyek a pontosabb képet segítenek meghatározni.

Lehet, hogy csak kellemetlen alak?

Mint korábban említettük, a fenti viselkedésjegyekből legalább 5-öt állandó jelleggel, folyamatosan tanúsítania kell a nárcisztikosoknak. Éppen ezért, ha valakiben csak egy-egy jelét véljük felfedezni, ajánlott nem a nárcisztikus szót használni rá, ugyanis orvosilag sem számít annak.

A másik fő különbség, hogy amíg az embereknek alapvetően van választásuk, hogy hogyan járnak el egy szituációban, addig a nárcisztikusokra ez nem igaz. Az átlagember felméri, hogy amennyiben kedvesen jár el, vagy éppen lekezelően, annak milyen következményei lesznek. A nárcisztikus ember esetében ez lehetetlen. Állapotukat utalja a krónikus empátiahiány, és lehetetlen, hogy az irreális elképzelésekkel teli belső világokon kívül működjenek. Ahogyan a szorongásban szenvedőek sem dönthetik el, hogy egy helyzetben nem szoronganak, a nárcisztikus sem dönti el reggelente, hogy ma az lesz, vagy sem.

Kivel hogyan viselkedj?

Amikor egy nárcisztikus emberrel kell kommunikálnod, ne feledd, hogy a viselkedésüknek semmi köze hozzád. Ez sokszor hatalmas kihívás, de a reakciójuk nem neked szól, hanem minden esetben a helyzetnek. Valódi eredményt soha nem érhetsz el, a nárcisztikus embereken ugyanis csak a terápia segít. Te nem fogod tudni elmagyarázni nekik, hogyan kellene viselkedniük. Ezzel ellentétben, a csupán kellemetlen emberek képesek lesznek változtatni, ha jelzed nekik, hogy egyáltalán nincs rendben a viselkedésük.

Azért is fontos, hogy ne használd a nárcisztikus jelzőt olyan emberekre, akik orvosilag nem azok, mert ez hátrányosan érinti a már diagnosztizált személyeket. Ha a köznyelvbe szitokszóként épül be a nárcisztikus jelző, akkor szinte lehetetlen a kitörés azoknak, akik orvosi segítséggel küzdenek ellene.